A zaj zavaró összesége több eltérő frekvenciájú és intenzitású (erősségű) többnyire széles spektrumban jelentkező jeleknek. A jelek forrása és frekvencia spektruma attól függ, milyen zajról van szó. A rádiófrekvenciás zajok egy része a rádó adás-vételt zavarja, egy része a TV vételt ("havas" a vett kép). Szintén zajként jelentkezik a képek digitalizálása, tömörítése következtében előálló kvantálási zaj vagy képminőség romlás. A különböző elektromos berendezések keltett zajok részben a rádiófrekvenciás spektrumban kerülenk kisugrzásra, de egy részük pl. a hálózati csatlakozó kábelen keresztül, galvanikusan terjed.
Az információelméletben a zaj csökkenti a kommunikációs csatornán átvihető információmennyiséget, azaz csökkenti a csatorna kapacitását. Különféle kódolási eljárásokkal csökkenthető a zaj okozta hatás.
Egy zaj pontos leírására nem alkalmas egy szám (pl. a hang intenzitása), ezért azt a színképpel írjuk le.
Környezeti zaj
Akusztikus zaj
Elektromos zaj
Rádiófrekvenciás zaj
TV és video zaj
Termikus zaj
Zajok osztályzása
Zajok színképei
A színkép egy adott
zaj vagy
hang hangnyomásszint értékeinek a
frekvencia függvényében történő ábrázolása. Megkülönböztetünk folytonos (minden frekvencián van valamekkora hangnyomásszint érték), vonalas (bizonyos frekvencián nincs hangnyomásszint) színképet.
Néhány színképnek gyakorlati jelentőségük miatt külön nevet adtak. Ilyen a
fehérzaj, szürke zaj és a rózsaszín zaj.
Fehérzaj
A fehérzaj olyan, hangtechnikában használatos véletlenszerű zaj, amire igaz az, hogy a teljes vizsgált
frekvenciatartományban (emberi érzékelő esetén 20Hz - 20kHz) a hangnyomásszintje állandó.
Szürke zaj
A szürke zaj esetén egy jól meghatározott, szűk frekvenciatartományban folytonos hangnyomásszint van, míg az összes többi frekvencián nem mérhető hangnyomásszint.
Rózsaszín zaj
Rózsaszín zajnak nevezik az olyan zajt, melynek hangnyomásszintje a frekvenciával fordítva arányosan esik, és az olyat is, melyek hangnyomásszintje a frekvencia négyzetével fordítva arányosan esik.
A rózsaszín zaj a hangtechnikában egyértelmű jelentéssel bír: véletlenszerű zaj, amelynek a teljes vizsgált frekvenciatartományban (jellemzően 20Hz - 20kHz) a hangnyomásszintje oktávonként 3dB-lel csökken. Többek közt többutas, aktív hangrendszer beállítására használják.
Színes zajok
Az olyan
zajokat, melyek frekvenciája határozottan nem állandó értékű, de gyakorlatilag lényeges frekvenciasávba esik, színes zajoknak nevezik. A
fehérzajtól eltérően nincs a különféle színes zajspektrumoknak általánosan elfogadott meghatározása.
Emiatt a többértelműség miatt a tudományos cikkek az 1/f zaj fogalmat olyan folyamatokra alkalmazzák, melyek zaj-teljesítménysűrűsége fordítottan arányos a frekvenciával.
Irodalom
- J. B. Johnson, The Schottky Effect In Low Frequency Circuits, In: Physical Review. vol. 26, pp. 71-85, 1925.
- Walter Schottky, Small-Shot Effect And Flicker Effect, In: Physical Review. vol. 28, pp. 74-103, 1926
- J. B. Johnson, Thermal Agitation of Electricity in Conductors, In: Physical Review. vol. 32, pp. 97-109, No. July, 1928.
- Kováts Attila, Zaj- és rezgésvédelem, Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém, 2004.
- Harry Nyquist, Thermal Agitation of Electric Charge in Conductors, In: Physical Review. vol. 32, pp. 110-113, No. July, 1928.
- Walter Schottky: Über spontane Stromschwankungen in verschiedenen Elektrizitätsleitern. Hely: Annalen der Physik, Nr.23/Band 57/1918, S. 541-567.
Elektronika
Noise Rauschen Ruido Bruit ノイズ Szum Шум Šum