Gourt Home::Gourt :: Talaj
A talaj a földkéreg legkülső, termékeny rétege.
Soil profile.jpgA talaj a földi élet egyik alapja, a növényeket (és ezáltal az állatokat valamint az embert) ellátja tápanyagokkal, vízzel, megköti és átalakítja az anyagokat.
Összetevői
A talaj kőzetrészecskékből és szerves anyagból áll. A kőzetszemcsék anyaga, ezéltal a talaj alapvető tulajdonságai az anyakőzettől, azaz attól a kőzettípustól függ, amin a talaj kialakul. Az egyes szemcsék között nincs akkora összetartó erő, ami szilárd, állandó alakú testté állítaná össze a szemcséket. Ez teszi a talajokat művelhetővé.
A talaj háromfázisú, polidiszperz rendszer. A három fázis: a talajban lévő szilárd anyagok (szemcsék), folyadék (víz, v. talajoldat) és levegő, melyek aránya változó.
Szilárd alkotórészek
A talaj szilárd fázisához tartoznak a fent említett kőzetből származó szilárd, ásványi részecskék, valamint az élő szervezetek és ezek bomlásából származó szerves anyag.A szilárd alkotóelemek között üregek, rések vannak, melyeket folyadék és gáznemű anyagok töltenek ki, valamint itt találhatóak a talaj élőlényei is.
Talajoldat
A folyékony összetevőt talajoldatnak hívjuk, mely zömmel víz, valamint vízben oldott anyagok. Ebben találhatóak a növények és az egyéb élőlények által könnyen felvehető tápanyagok.Azt a folyadékot, mely a talajszemcsék közötti réseket teljesen kitölti, talajvíznek hívjuk.
Talajlevegő
A szilárd és a folyékony anyagok által el nem foglalt térfogatot a talajban levegő tölti ki. Ez a levegő többnyire jelentősen különbözik a légköri levegő összetételétől, szén-dioxid és páratartalma jóval nagyobb, oxigéntartalma kisebb annál.Termékeny talajoknál mindhárom fázis megtalálható, és nagy jelentőséggel bír.
Talajképződés
A talajképződés első lépése az alapkőzet fizikai mállása, azaz a nagyobb kőzetdarabok felaprózódása a fagy, szél és víz által apróbbakká. Ezt követi a kémiai mállás, mely során a kőzet lényegi átalakuláson megy át. A harmadik lépés a talajképződés biológiai fázisa, mely során felhalmozódik a talajra oly jellemző speciális szervesanyag-forma, a humusz.
A talaj termékenysége
A talaj termékenységének egyik legfontosabb tényezője a benne található szerves anyag, azaz a humusz mennyisége és minősége. A humusz tápanyagot szolgáltat, javítja a szerkezetet, valamint az ásványi alkotókkal együtt kolloidokat képez.
A talajban végbemenő természetes folyamatok
A termékenységet meghatározó legfontosabb folyamatok a mállás, a nitrifikáció, ammonifikáció, humuszképződés és a nitrogénkötés.
Talajtípusok
Az alapkőzet, az éghajlat és a növényzet befolyása alatt különféle talajtípusok alakulhatnak ki.
Osztályozási szempontok
A Földön nagyon sok talajtípus található. Ezek különbözőképp osztályozhatók. A talajtani szakemberek néhány egymástól jelentősen különböző nagyobb csoporton belül több, kisebb csoportot különítenek el.Az osztályozás szempontjai:
- talajrészecskék mérete (homok-vályog-agyag; a részecskék csökkenő mérete szerint)
- szervesanyag-tartalom és termékenység
- alapkőzet, a kialakulás földrajzi helye
- a talajképződés módja, a talajok kora, stb.
Magyarország jelentősebb talajtípusai
- Csernozjomok
- Barna erdőtalajok
- Réti talajok
- Homoktalajok (váztalajok)
A fenti felsorolás csak vázlatos, de fentről lefelé haladva jelzi a termékenység csökkenését is.
A talaj környezetvédelmi jelentősége
A talaj egyik természetes funkciója az egyes anyagok megkötése, lebontása és átalakítása. Ezt a tulajdonságát az ember is kihasználja, amikor a saját hulladékát, szennyvizét, vegyi anyagokat, sőt saját holttesteit is a talajban helyezi el. Ezek a folyamatok mindaddig véghez is mennek, amíg csatlakoznak a természetes körfolyamatokba, és amíg a talaj átalakító kapacitását el nem érik. Amennyiben ezeket a korlátokat nem vesszük figyelembe, súlyos katasztrófák történhetnek.
"Talaj"