Politika

Politika




^Edit

A politika kifejezés a ókori görög városállamok (poliszok) nevéből ered. A politika szó eredeti jelentése közélet, ebben az értelemben tehát mindenki, aki részt vesz a közéletben, politizál. A politika mai jelentésében már egy specifikus tevékenységi körre utal, melynek célja egy ország általános értelemben vett irányítása, az erőforrások elosztása.

Max Weber Politika, mint hivatás c. könyve alapműnek tekinthető. Weber a XX. század elején élt. A politikatudomány soha nem lehet teljesen értékmentes. A tudós nem jelenthet elfogultságot. Elemzés közben nem lehet más értéket leminősíteni. Fő kérdés: Mi van? Mi legyen? Ez már kívül esik a politológia tudós hatáskörén. A jóslások nem tartoznak a hatáskörükbe. Társadalomtudományi igény szerint a politológus beszéljen a jövőről, adjon útmutatást. Jövőbemutatás esetén ne ríjon le róla, hogy melyik irányzat képviselője.

Politikai rendszerek

Többféle politikai rendszert különböztetünk meg és a felosztás is lehet különböző. Nagy általánosságban megkülönböztetünk diktatórikus és demokratikus uralmi formákat, melyeknek számos altípusa létezik egyebek mellett a politikai vezetés összetételétől vagy történelmi tradícióktól függően. Korunkban az országok nagyobb hányada rendelkezik írott alkotmánnyal. Az alkotmány nem ismeretlen az önkényuralmi államokban sem, de erős demokratikus tradíciókkal rendelkező országok között is van, amelynek nincs írott alkotmánya (pl.: Nagy-Britannia). Vatikán Állam abszolút monarchia, amelyben a bíborosok töltik be a parlament szerepét tanácsadói jogkörökkel, az államtitkárság pedig a kormány szerepét tölti be a dikasztériumokkal (minisztériumokkal) együtt. Magyarország parlamentáris demokrácia, jelenlegi alkotmánya az 1949. évi XX. törvény.

Választások

A demokráciát a szabad választás lehetősége különbözteti meg a diktatúrától. Választásokat diktatórikus berendezkedésű államokban is tarthatnak (ahogy pl. Magyarországon is 1989 előtt), itt azonban a politikai folyamat befolyásolására valós lehetőség nincs, mivel az ellenzéket jobb esetben is csak az uralkodó párt valamely reformer irányultságú platformja képviseli.

Politika természete

A politika konfliktusok világa, konszenzusra való törekvés. Egyszerre van jelen a konszenzus és a konfliktus. A politika természete arra épül, hogy verseny van. A választó meg tudja állapítani, hogy melyik pártra szavazzon. A konfliktus joga, a mérték számít. Külpolitikai elitekben fontos nemzetközi kérdés, ebbe megállapodásra jutottak a pártok. A politika természete a demokrácia természete. Konszenzusra azért van szükség, hogy a verseny egy bizonyos szinten ne menjen túl. Demokrácia legfontosabb jellemzője, hogy plurális. Nem lehet az értékvitákat felülírni. Több egyenrangú értékrendszer versenyzik egymással. Ezt a tételt kevesen osztják.

Politika néhány alapfogalma

Hatalom – döntésképesség, döntés befolyásolás. Hatalmi döntéseket politikusok hozhatnak, amik születhetnek formálisan és informálisan. XX. század végének politikája kettős természetű volt. Olyan szereplők is megjelentek a közéletben, akinek nem voltak képviseleti jogai. Például Tony Blairt külső segítséggel Alastair Campbell juttatta hatalomra. A hatalom magába foglalja a parlamenti többséget és a kisebbséget. A hatalmat a mindenkori választás többsége birtokolja.
Elfogadottság – szűkebb értelemben elfogadottságot, tágabb értelemben tiszteletreméltóságot jelent. Nyugat Európában egy recesszió nem kérdőjelezi meg a politikusok elfogadottságát. Kelet-Közép Európában egy gazdasági visszaesés esetén a politikusoktól megvonják a bizalmat. A közvélemény a 100 napos programokat preferálja.
Tekintély – autoriter elvű a vezéreszme nevében. A tekintély egy értékfogalom. Minden rendszernek szüksége van egy olyan többletre, amit az emberek elfogadnak és tisztelnek. Van jó és rossz tekintély. Rossz tekintély autoriter. Jó tekintély szabadságot, társadalmi közérzetet javítja.
Szuverenitás – A fő kérdés, hogy kik alakítják a politikát és milyen keretek között. Szuverén az, akinek képessége, lehetősége van, hogy politikai döntéseket hozzon. Szuverén az állam. Rendelkezik kényszerítő eszközzel is, ez az állami szuverenitás része. Ma a belpolitikának nincs akkora súlya, mint a 20-30 éve.

Politikai fogalmak

Modern politika kialakulása

Megjelenik a liberális demokrácia. Európa a XIV. század előtt liberális volt, de nem demokratikus. Kialakul az általános választójog. A modern politikának 100 éves hagyománya van. A modern politika alapfeltétele a pártok. Tömegszervezetük legyen, képesek legyenek országos mozgósításra. Fontos tényező az ideológia, a karizmatikus vezetők és a kommunikációs hálózat. Korábbi pártok kizárólag a parlamentben léteztek. A modern politika egy közvetített műfaj. A XX század végén jelenik meg a perszonalizáció (Magyarországon 1998-ban Horn-Orbán vita közvetítése). A modern politika kompetitív, versengő politika.

Politika három fajtája

politics - az a réteg, ahol a politikai konfliktusok zajlanak le
polity - a politikai rendszer leírása, hogyan épül fel az államrendszer. Milyen intézmények vannak benne
policy - közpolitikát értjük rajta. Szakpolitikai döntéshozatal. Pl: honvédelem, egészségügy, környezetvédelem stb.

1990 után a magyar rendszerváltás eredményeképp két szándék keresztezte egymást.

leváltani a korábbi politikai elitet
fenntartani a folytonosságot

Külső hivatkozások