Az orosz nyelv az Orosz Föderáció államnyelve, Fehéroroszország, Kazahsztán és Kirgizisztán egyik hivatalos nyelve, korábban a Szovjetunió nemzetek közötti kommunikációs eszköze volt. Oroszországon kívül széles körben elterjedt az egykori Szovjetunió részét képező országokban, és anyanyelvként, vagy legalábbis a lakosság egy részének anyanyelveként beszélik azokban az országokban, ahol a korábbi Szovjetunióból kivándorolt emigránsok élnek, pl. Izraelben, Németországban, Kanadában és az Egyesült Államokban. Izraelben az 1999-es népszámlálási adatok szerint 750 000 emigráns él a korábbi Szovjetunióból. Rendszeresen megjelennek orosz nyelvű napilapok, működnek orosz nyelvű rádió- és televíziós állomások. Jelentős számban élnek oroszul beszélő emberek Kelet-Európában, ahol a 20. század 80-as éveinek végén az orosz nyelv általánosan oktatott idegen nyelv volt.

A Language Monthly (1997) szerint az egész világon 285 millió ember beszél oroszul (a 4. legelterjedtebb nyelv), 160 millió embernek pedig anyanyelve (7. a világon). Az orosz az ENSZ egyik hivatalos nyelve.

Története

---

Az orosz nyelv a szláv nyelvek keleti ágához tartozik. A protoszláv nyelv feltehetően az i.e. 2.-i.e. 1 évezredben vált ki az indoeurópai nyelvcsaládból, ezután fejlődött ki az ősszláv nyelv. Ez a nyelv a 6.–7. században három ágra bomlott fel: a keleti, nyugati és a déli ágra; majd a keleti szláv (melyet ó-orosz nyelvnek is neveznek) nyelvből alakult ki a 14.-15. században az orosz (nagyorosz), ukrán (kisorosz) és a belarusz (fehérorosz) nyelv; a 15.-16. században alakultak ki az északi, közép- és a déli nagyorosz nyelvjárások.

A központosított televíziós és rádióadások csökkentik a nyelvjárások közti különbséget, ennek ellenére Moszkva és Szentpétervár – Oroszország két legnagyobb városa – lakóinak nyelvjárása is eltér bizonyos fokig.

Az orosz írás a cirill betűket használja.

Az egyik ma ismert legrégibb irodalmi nyelvemlék a Ének Igor hadáról (v. Igor-ének – Слово о полку Игорове) a 12. századból, a legrégibb történelmi nyelvemlék, az Őskrónika (Chronicle "Primary Chronicle")

Az egyik legismertebb költő: Alekszandr Szergejevics Puskin.

Az orosz nyelv a posztszovjet térségben - Politika

---

A Szovjetunió felbomlása után a függetlenné vált új államok többségének hivatalos kormányai az ún. derusszifikáció politikáját kezdték folytatni, annak ellenére, hogy ezekben az országokban számos orosz és orosz nyelvű etnikai kisebbség él (s lehet, hogy pontosan emiatt ez a nyomásgyakorlás egyik eszköze számukra, hogy így kényszerítsék őket kivándorlásra). Ez főképpen a balti államokra, Moldáviára és Türkmenisztánra jellemző. Ez a politika eredményezi az orosz nyelvű oktatás részbeni vagy teljes eltörlését, a helyi orosz nyelvű rádió- és tévéadások finanszírozásának megszűntetését, valamint az oroszországi rádió- és tévéműsorok sugárzásának korlátozását és az orosz sajtó megemelt vámtételét.

Lettország

2004-ben a lett parlament egy felújított oktatási törvényt fogadott el, amely kötelezi a nemzeti kisebbségek iskoláinak felsőbb osztályaiban a lett nyelvű fordítást. Ezen iskolák többsége orosz nyelvű. A törvény értelmében a 10. osztályban csak az oktatás 40%-át lehet anyanyelven tartani.

Az orosz nyelvű lakosság Lettország lakóinak 50%-át teszik ki, melyből kb. 36% orosz kisebbség (Lettország lakosainak száma: 2.4 millió). Az ország lakosságának egyharmada nem jogosult a lett állampolgárság megszerzésére a helyi törvényhozás rendeletének megfelelően.

Rigában egész nyáron az orosz nyelvű lakosság az orosz nyelv iskolai korlátozása ellen tiltakozó nagygyűléseken vett részt. A tiltakozás eredménye az volt, hogy a lett Alkotmánybíróság elfogadott egy nemzetiségi iskolák reformjáról szóló beadványt, amelyet húsz parlamenti képviselő nyújtott be (ők mind a lett emberjogi parlamenti frakció, a ZAPCSEL, valamint a Nemzeti Egyetértés és a Szocialista Párt tagjai). Az Alkotmánybíróságnak azt kellett megvizsgálni, hogy megfelel-e a köztársaság oktatási reformja az ország alkotmányának és a nemzetközi egyezményeknek.

Ugyanakkor a lett kormány képviselői azon a véleményen vannak, hogy az oktatási reform elleni tűntetéseknek csak politikai szinezetük van, és semmi közük nincs az orosz nyelv védelméhez: az iskolai tanterveket maguk az iskolák dolgozzák ki, és a kormány nem akar beleszólni a törvény végrehajtásába a nemzetiségi iskolákkal kapcsolatosan.

Észtország

2004 novemberében az Észt Nyelvi Felügyelőbizottság felfedezte egy ellenőrzés során, hogy az orosz nyelvű SZMI rendszeresen vét az ország fővárosának, Tallinn-nak írásmódja ellen. A nyelvi felügyelet igazgatója szerint az észt kormány hozott egy határozatot, mely szerint a földrajzi nevek átírását betűszerinti pontossággal kell írni. Ha például az észt nyelvben a Tallinn szót két "n"-nel kell írni, akkor azt a nemzeti kisebbségek nyelvén is ugyanúgy kell írni, legalábbis Észtországban. Oroszországi tudósok véleménye szerint tehát, hogy az észt főváros nevének két "n"-nel történő írása helyesírási hiba, jogszerű, mégis Észtországban más normák léteznek. Nem követeljük és nem is követelhetjük, hogy az észt főváros nevét két n-nel írjuk. Mégis ennek ellenére még Észtországban is csak ajánlhatjuk, hogy a földrajzi neveket az észt nyelvtani szabályok szerint írjuk.

Ukrajna

Ukrajnában a lakosság döntő többsége beszél oroszul, különösen az idősebb korosztály. Ennek oka nem csak és nem is annyira a russzifikáció, amelynek Ukrajna alávetette magát az Oroszországgal való egyesülésekor 1654-ben (itt meg kell emlitenünk, hogy a russzifikáció ellenére az Orosz Birodalom, majd később a Szovjetunió területén élő egyetlen nagy nemzet sem vesztette el a saját nemzeti nyelvét). Az orosz nyelv ismerete tette lehetővé a népek közöttti kommunikációt, lehetővé vált az egyes köztársaságból elköltözők számára, hogy folytathassák a tanulást másik köztársaságban is, ne csak otthon a saját köztársaságukban. Az orosz nyelv beszélői voltak azok az ipari munkások és műszaki értelmiségiek, akik más köztársaságokba utaztak, vagy éppen ide érkeztek a maguk kivánságára munkavállalás céljából. Számukra Ukrajna lett a második hazájuk, és az itt született gyermekeik már nem ismertek más hazát. Végül - különösen érvényes ez Ukrajnára és Kazahsztánra -, időnként az egyes köztársaságokba olyan területeket is beillesztettek, ahol főképpen orosz lakosság élt. Ez később az oroszok számarányának növekedéséhez vezetett e köztársaságokban.

Ukrajnában időről időre felmerülnek viták az orosz nyelv államnyelvi helyzetének elfogadásával kapcsolatban. Egyesek úgy gondolják, hogy Ukrajna lakosságának jelentős része beszél oroszul, ezért az orosz nyelv is legyen második államnyelv. Mások ezzel szemben azt állítják, hogy Ukrajna nemzeti és államnyelve történelmileg az ukrán nyelv és az orosz nemzeti kisebbség nyelve, - a 2001-es népszámlálás adatai szerint Ukrajna lakosságának 18%-át sem teszik ki, - sose legyen hivatalos államnyelv, még második sem.

Az orosz nyelvet egyébként felhasználták az 1994-es és a 2004-es ukrán elnökválasztási kampány idején.

Az új elnök, Viktor Juscsenko hatalomra lépése utáni egyik első bejelentése az orosz nyelv státusát is érintette: bejelentette, hogy Ukrajnában minden szülőnek lesz lehetősége a gyermekeit anyanyelvükön oktatni. Nem sokkal később Alekszandr Zincsenko, ukrán államtitkár bejelentette, hogy 2005 februárjában hatályba fognak lépni Viktor Juscsenko programjának első rendeletei, amelyeket ő még a megválasztása előtt kihirdetett a választási kampányában. Az egyik ilyen rendelete az állampolgárok joga az orosz és más, Ukrajnában beszélt kisebbségi nyelv használatára.

Ezzel a rendelettel az elnök kötelezi az állami tisztségviselőket, hogy azok anyanyelvén érintkezzenek velük. Az állami tisztviselőknek nyelvvizsgát kell tenniük, mind az állami ukrán nyelvből, mind azoknak a kisebbségeknek a nyelvéből, akik az állami tisztségviselő területén élnek. Így tehát minden állami tisztségviselőnek folyékonyan kell tudniuk oroszul.

Türkmenisztán

2004 novemberében az ENSZ Közgyűlése hozott egy határozatot a Türkmenisztánban élő emberek jogainak helyzetéről.

Az országok - a határozat aláírói (36 állam, a többségük az Európai Unió tagjai) nagy aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy Türkmenisztánban beszűntették az orosz nyelvű "Majak" rádióadó sugárzását, valamint amiatt, hogy a türkmén kormány folytatja az orosz kisebbség elleni diszkriminációs politikáját.

Oroszország képviselője tartózkodott a szavazásnál.

Nyelvtan

---

Betűkészlet

Az orosz nyelv cirill írást használ, amelyet görög szerzetesek, Cirill és Metód fejlesztettek ki, hogy lefordítsák a Bibliát ószláv, egyházi nyelvre. A betűk eredete a görög ábécé. Oroszországon kívül – többek között – Fehéroroszországban, Ukrajnában, Bulgáriában, Szerbiában, Montenegróban, az egykori szovjet uralomnak köszönhetően Mongóliában használnak cirill betűket.

Alapismeretek

A legtöbb szláv nyelvhez hasonlóan az orosz nyelv is erősen flektáló nyelv. Három nyelvtani nemet különböztet meg, hat nyelvtani esetben ragoz. A nyelvtani nemen belül megkülönböztetünk élő és élettelen főneveket.

A következő esetek vannak az orosz nyelvben: alanyeset, tárgyeset, birtokos eset, részes eset, eszközhatározós eset és elöljárós eset. A Где? (hol?) kérdésre elöljárós esettel válaszolunk, a Куда? (hová?) kérdésre pedig tárgyesettel (mint pl. a német nyelvben).

Az orosz nyelvben a következő szófajokat ragozzuk: főnév, melléknév, névmás, számnév és ige. A határozószót csak fokozzuk.

Az egyes szám tárgyesetben a hímnemű szófajokat élő és élettelen kategória szerint megkülönböztetjük: az „élő” szófajoknál a tárgyeset a birtokos esettel egyezik meg, az „élettelen” szófajoknál pedig az alanyesettel.

Főnevek

A főnév nemét többnyire a végződéséről ismerhetjük fel. Az а-ra vagy я-ra végződő főnevek kevés kivétellel nőneműek, az о, ё е végűek semlegesneműek. A ь-re végződő főnevek lehetnek hímneműek vagy nőneműek. Ezeket a főneveket különböző módon ragozzuk, attól függően, hogy hím- vagy nőnemű főnévről van-e szó (Pl. путь - út (hn.), любовь - szerelem (nn.)) A ь-re végződő hímnemű főnevek ritkábban fordulnak elő, mint a nőnemű ь végű főnevek. A mássalhangzóra végződő főnevek hímneműek.

A idegen szavakat az orosz nyelvben is többnyire az eredeti nemük szerint használjuk (ld. alább!). Egyes olyan idegen szavak, amelyek nem illenek be az orosz nyelv rendszerébe, semlegesnemű és ragozhatatlan főnévek közé tartoznak. (pl. show шоу, rádió радио, metró метро). Az orosz nyelvben nincsen határozott vagy határozatlan névelő.

Az orosz nyelv három ragozási típust különböztet meg: I. típushoz tartoznak a hím- és semlegesnemű főnevek, a II. típushoz tartozó főnevek többnyire nőneműek. A III. típushoz azok a többnyire nőnemű főnevek tartoznak, amelyek ь-re végződnek. Különleges típust képeznek a semlegesnemű мя végű főnevek (pl. имя - név, время - idő).

Példák a főnévragozásra: a стол - asztal (I.típus) és a nőnemű площадь - tér (III.típus)

Egyes szám:

1. стол площадь 2. стола площади 3. столу площади 4. стол площадь 5. столом площадью 6. столе площади

A ragozás során megkülönböztetünk kemény és lágy mássalhangzóra végződő főneveket. A ragozás az alábbi példák szerint történik:

- kemény/lágy mássalhangzóra végződő főnevek -а -я -у -ю -ы -и -о -е (ha hangsúlytalan) -ё (ha hangsúlyos)

A mássalhangzóra végződő főneveket a táblázatban -0- (végződés nélkül) jelöli.

I. főnévragozás - Hímnemű főnevek

Egyes szám Alanyeset - -ь -й -ий Birtokos eset -а -я -я -ия Részes eset -у -ю -ю -ию Tárgyeset -/-а -ь/-я -й/-я -ий/-ия Eszközhatározós eset -ом -ем³ -ем³ -ием Előljárós (helyhatározós) eset -е -е -е -ии Többes szám Alanyeset -ы¹ -и -и -ии Birtokos eset -ов² -ей -ев³ -иев Részes eset -ам -ям -ям -иям Tárgyeset -ы¹/-ов -и/-ей -и/-ев³ -ии/-иев Eszközhatározós eset -ами -ями -ями -иями Előljárós (helyhatározós) eset -ах -ях -ях -иях

• Tárgyeset: az élő főnevek tárgyesete megegyezik a birtokos esettel, az élettelen főneveknél megegyezik az alanyesettel.
• 1: susogó és г, к, х hangok után и-t írunk.
• 2: susogó hangok után ей-t írunk.
• 3: lágy mássalhangzó után hangsúlyos helyzetben ё-t írunk, hangsúlytalan helyzetben е betűt.

I. főnévragozás - Semlegesnemű főnevek

Egyes szám Alanyeset -о¹ -е² Birtokos eset -а -я Részes eset -у -ю Tárgyeset -о¹ -е² Eszközhatározós eset -ом¹ -ем² Előljárós (helyhatározós) eset -е -е³

Többes szám Alanyeset -а -ия Birtokos eset - -ий Részes eset -ам -ям Tárgyeset -а -я Eszközhatározós eset -ами -ями előljárós (helyhatározós) eset -ах -ях

• 1: susogó hangok után hangsúlyos helyzetben о-t, hangsúlytalan helyzetben е betűt.
• 2: Lágy mássalhangzók után hangsúlyos helyzetben ё-t írunk, hangsúlytalan helyzetben е betűt.
• 3: Azoknál a főneveknél, amelyek egyes szám alanyesetben ие-re végződnek, itt и-t írunk.

'''II. főnévragozás - (főleg) nőnemű főnevek

Egyes szám Alanyeset -а -я -ия Birtokos eset -ы¹ -и -ии Részes eset -е -е -ии Tárgyeset -у -ы -ию Eszközhatározós eset -ой² -ей³ -ией előljárós (helyhatározós) eset -е -е -ии Többes szám Alanyeset -ы¹ -и -ии Birtokos eset - -ь -ий Részes eset -ам -ям -иям Táegyeset -ы¹/- -и/ь -ии/ий Eszközhatározós eset -ами -ями -иями Előljárós (helyhatározós) eset -ах -ях -иях

• 1: Susogó hangok után és г, к és х után и-t írunk.
• 2: Susogó hangok után hangsúlyos helyzetben о-t írunk; hangsúlytalan helyzetben е betűt.
• 3: Lágy mássalhangzók után hangsúlyos helyzetben ё betűt írunk, hangsúlytalan helyzetben е-t.
• Többes szám tárgyesetben szintén megkülönböztetjük az élő (megegyezik a birtokos esettel) és élettelen főneveket (megegyezik az alanyesettel).

III. főnévragozás

Egyes szám (nőnemű) (semlegesnemű) Alanyeset -ь -мя Birtokos eset -и -мени Részes eset -и -мени Tárgyeset -ь -ям Eszközhatározós eset -ью -менем Előljárós eset -и -мени

Többes szám Alanyeset -и -мена Birtokos eset -ей -мён Részes eset -ям/-ам -менам Tárgyeset -и/-ей -мена Eszközhatározós eset -ями/-ами -менами Előljárós eset -ях/-ах -менях

Számnevek

Minden számnevet ragozunk, mégpedig az utána következő melléknévvel vagy főnévvel együtt. Ha egy tőszámnév alanyesetben vagy tárgyesetben áll (kivéve az élő főnevek tárgyesetét), a következőket kell megjegyeznünk:

• a) a два, три, четыре (kettő, három, négy) számnevek után a melléknév többes szám birtokos esetben áll (hím- vagy semleges nem, néha nőnemben is), ill. többes szám alanyesetben (nőnem) és a főnév egyes szám birtokos esetben áll.
• b) a пять, шесть...двадцать (öt, hat...húsz) számnevek után a főnév és a melléknév is többes szám birtokos esetben áll.

... a további tőszámnevekre az alábbiakat kell megjegyeznünk:

• minden összetett számnév után, amelyek два, три, четыре számmal végződnek a fenti a) szabály érvényes, akkor is, ha tárgyesetben álló élő főnévről van szó.
• a többi összetett számnévre (az один végű számnevek kivételével) a fenti b) szabályt alkalmazzuk.

Határozatlan számnevek esetében alanyesetben a b) szabály érvényes.

Igék

A "lenni" és a "birtokolni" segédigék

A быть (van) segédigét az orosz nyelvben csak múlt és jövő időben ragozzuk. Jelen időben általában elhagyjuk (hangsúlyos helyzetben egyes szám 3. személyben azonban kitesszük a есть igealakot). Így tehát az orosz, az arab, a héber és még több más nyelvben nincs kopula: Я маленький. - Kicsi vagyok.
Az иметь (birtokolni) igét ritkán használjuk, általában egy különleges kifejezéssel helyettesítjük ezt az igét.
У меня есть... (Nekem van... szó szerint:*nálam van).
У меня нет... (Nekem nincs ... szó szerint: *nálam nincs).
Az igeragozás három időt (jelen, múlt, jövő) ismer. Az igemódok közül a felszólító mód paradigmája (eltérően pl. a magyartól) csak második személyes formát ismer. Az igék zöme két, folyamatos és befejezett alakból álló párt alkot. A pár befejezett tagja formailag jelen időben ragozva jövő idejű értelmű.

Az igeszemlélet

Lényeges ismertetőjegy az orosz igeragozásban az igeszemlélet, amely azt fejezi ki, hogy egy cselekvés folyamatos vagy befejezett(egy már lezárult esemény). Bár a szláv nyelvek igeszemléletéről sok vita folyik, itt hasonló megkülönböztetésről van szó, mint az angol -ing végű igék (folyamatos) és a többi angol igealakok közti megkülönböztetés, bár az angol és az orosz folyamatos/befejezett szemlélet sokszor eltér a két nyelvben. A német nyelvben pl. - sprechen (folyamatos) és sagen - (befejezett) szintén beszélhetünk igeszemléletről (bizonyos értelemben).

A befejezett igealakot az alábbiak szerint képezzük:

• a folyamatos igéhez kapcsolt igekötővel (делать (F) - сделать (B))
• tőváltozással (pl. пoнять (B) - пoнимать (F))
• ritkán egy teljesen más igével (pl. брать (F) - взять (B))

A сделать a befejezett alakja (ang. did/has done ) és a делать a folyamatos alakja (ang. be doing ) a magyar "tesz, csinál" igének.

Jelen idő

Csak a folyamatos szemléletű igealakokat használhatjuk a jelen idő kifejezésére. Az aktuális eseményeket csak a jelen időben ragozott folyamatos ige fejezi ki. Что ты делаешь? - Mit csinálsz? (most éppen)

Jövő idő

A befejezett szemléletű ige jelen ideje jövőben lezajló befejezett cselekvést fejez ki (azaz befejezett jövő időt).

Что ты сделаешь? - Mit fogsz tenni? (majd később)

A jövő időt ezenkívül kifejezhetjük még összetett módon is, amelyet a быть (van) létige ragozott alakjával és a folyamatos ige főnévi igenevével fejezünk ki, mint pl. a német nyelvben is.

Что ты будешь делать? - Mit fogsz csinálni? (folyamatos)

Múlt idő

Az orosz nyelvben csak egy múlt idő van. Mind a folyamatos, mind a befejezett ige állhat múlt időben, így tehát múlt időben is különbséget tehetünk folyamatos vagy befejezett cselekvés között. A múlt idejű igealakokat csak a megfelelő személyes névmások különböztetik meg, valamint nem és szám szerint is különböző alakjai vannak. Képzése rendszerint úgy történik, hogy a főnévi igenév végződése helyére egy -л végződést (hímnem), -ла végződést (nőnem), -ло végződést (semleges nem), és -ли végződést (többes szám) teszünk.

• folyamatos igék:

я делал /-ла /-ло = csináltam (hn/nn/sn)
ты делал/-ла /-ло = csináltál (hn/nn/sn)
oн делал/-ла /-ло = csinált (hn/nn/sn)
мы делали = csináltunk
вы делали = csináltatok
они делали = csináltak

• befejezett igék:

я сделал /-лa /-лo megcsináltam (hn/nn/sn)
... stb. (hasonlóképpen a folyamatos igékhez).

A folyamatos ige múlt ideje értelemszerűen arra utal, hogy egy általános érvényű vagy hosszabb ideig tartó cselekvésről van szó, míg a befejezett ige múlt ideje egy múltban történt egyszeri (nem folyamatos) cselekvésre utal.

Melléknevek

Az orosz nyelvben megkülönböztetünk jelzői (pl. старая книга – régi könyv) és vonatkozó mellékneveket (pl. пожарная команда – tűzoltóság).

Ragozása Egyes szám (hímnem) (semlegesnem) (nőnem) Alanyeset -ый / ой -ое -ая Birtokos eset -ого -ого -ой Részes eset -ому -ому -ой Tárgyeset -ый / ого -ое / ого -ую Eszközhatározós eset -ым -ым -ой Előljárós eset -ом -ом -ой Többes szám (mindhárom nem) Alanyeset -ые Birtokos eset -ых Részes eset -ым Tárgyeset -ые / ых Eszközhatározós eset -ыми Előljárós eset -ых A többes szám tárgyesetben, a hímnemű és semlegesnemű főnevek jelzői esetében a végződés élő főnevek esetében a birtokos esettel egyezik, élettelen főnevek esetében a tárgyesettel egyezik meg. A hímnemű melléknevek egyes számban ой-ra végződnek, ha a hangsúly erre a végződésre esik (pl. большо́й - nagy). Susogó hangok esetében és г, к, х betűk után ы helyett и-t írunk. Megkülönböztetünk továbbá keménytövű mellékneveket (ld. a fenti táblázatban), és lágytövű mellékneveket. Az utóbbiak ragozására ez vonatkozik: Ha a hímnemű melléknevek alanyesetben ий-re végződnek és a semlegesnemű melléknevek ее-re, akkor az alábbi végződéseket használjuk: -его, -ему, -ым és -им. Ha a nőnemű melléknevek alanyesetben яя-ra végződnek, akkor az -ей és -юю végződéseket használjuk. Ha többes számban álló melléknév ие-re végződik, akkor az alábbi végződéseket használjuk: их, им, ими és их.

Fokozása

Az egyszerű középfokot az állítmányi melléknév alapfokából a -е, -ее (-ей) végződés hozzáadásával képezzük, s csak állítmányként használható. A legtöbb melléknévből így képezzük az egyszerű középfokot: pl. красивый\красив - красивее\красивей (szép - szebb). Főként a kétszótagú melléknevek esetében a hangsúly gyakran áttevődik az elsőről a második szótagra: сильный\силён - сильнéе\сильнéй (erős -erősebb).

Az összetett középfokot a ragozatlan более (több) ill. менее (kevesebb) szóval képezzük, amelyet az alapfokú melléknév elé teszünk, pl. более старый (öregebb), менее старый (kevésbé öreg).

Ezenkívül rengeteg rendhagyó középfokú alakkal rendelkező melléknevet ismerünk, mint pl. xороший\хорош - лучший\лучше (jó - jobb); маленкий (малый) - меньше (kis - kisebb); старый\стар - старший\старше (öreg - öregebb). Állítmányként csak a rövid alakot használjuk, pl. (Ő idősebb. – Он старше.)

Az összetett felsőfokot a самый (minden, egész, maga) szó használatával képezzük, amelyet a melléknév elé teszünk, pl. самый старый (legöregebb). A jelzői felsőfokot, (elativus) azaz a kiemelő értelmű felsőfokot, az -ейш- képzővel alkotjuk meg, (susogó hangok után -айш- képzővel). Az oroszban ezt az alakot gyakrabban használják a köznyelvben (gyakoribb a крупнейший forma az irodalmibb самый крупный - (legnagyobb) alakkal szemben. A наи- előképző segítségével az ún. túlzófokot fejezzük ki, pl. наилучший - (a legeslegjobb).

Orosz nyelvű irodalom

---

Az orosz regény és drámaírás a 19. században nagyot fejlődött. Turgenyev, Tolsztoj (Háború és béke, Anna Karenina), Dosztojevszkij (Bűn és bűnhődés) és mások regényei, a költő Puskin művei, Gogol, Csehov színművei az egész világ számára érvényes alkotások. A 20. században szintén voltak világirodalmi jelentőségűként számon tartott szovjet-orosz írók (Borisz Paszternák, Jevgenyij Szamjatyin, Mihail Bulgakov, Alexandr Szolzsenyicin), akiknek műveit azonban a Szovjetunió fennállása alatt otthon kevés kivételtől eltekintve nem jelentették meg .

Szláv nyelvek | Természetes nyelvek | Oroszország

Russian language Russies Russisc sprǣc لغة روسية Rusu ГIурус мацI Руски език Ruski jezik Rus Ruština Вырăс чĕлхи Rwsieg Russisk (sprog) Russische Sprache Ρωσική γλώσσα Rusa lingvo Idioma ruso Vene keel Errusiera Venäjän kieli Russe Rúisis Ruiseis Lingua rusa 𐍂𐌿𐍃𐌰𐍂𐌰𐌶𐌳𐌰 רוסית रूसी भाषा Ruski jezik Bahasa Rusia Rusiana linguo Lingua russa ロシア語 რუსული ენა 러시아어 Russek Lingua Russica Russesch Rössisch Rusų kalba Krievu valoda Руски јазик Лимба русэ Bahasa Rusia Russ'sche Spraak Russisch Russisk språk Russisk språk Уырыссаг æвзаг Język rosyjski Língua russa Limba rusă Русский язык Ruoššagiella Ruski jezik Russian language Ruština Ruščina Руски језик Ryska ภาษารัสเซีย Orsça dil Rusça Urıs tele رۇس تىلى Російська мова Rus tili Tiếng Nga רוסיש 俄语