A jog az emberek társadalmi méretű együttélésével járó konfliktusok, érdekellentétek rendezése során kialakított „kemény” viselkedési szabályok, normák együttese. Eredetileg nem volt írásba foglalva és az erkölccsel volt rokon, de amióta írásban van, az írott jog jelenti a mindenkori hivatkozási alapot arra, hogy a társadalom érdekeit sértő, akadályozó dolgokat az „igazságosság” és a „törvényesség” szabályai szerint lehessen rendezni, míg a „kodifikálatlan” erkölcs megmarad a társadalom „puha” (nem kötelező) szabályanyagának, hasonlóképpen a valláshoz. Továbbá a kialakult, érvényes és hatályos jogok nem maguktól járnak a embereknek, azokat egymással vívott küzdelemben szerzik meg a jogosultak vagy kedvezményezettek.

A jog „keménységét” az adja, hogy jogérvényesítő hatalommal rendelkező intézmények őrködnek a jogszabályokban foglaltak megtartásán, többek között azért, hogy jogsértő magatartás felfedése esetén igazságot szolgáltassanak a sértettnek. A leggyakoribb igazságszolgáltatási mód a vétkesek vagy bűnösök megbüntetése, míg a leggyakoribb büntetési forma a pénzbüntetés és a szabadságvesztés. A jog nem automatikusan hozzáférhető eszköz a társadalom minden tagja számára, ahhoz a személynek jogképesnek kell lenni, jogképességgel kell rendelkeznie. A társadalom elég jól eltűri, hogy időnként és bizonyos területeken jogtalanság érvényesül a betű szerinti jog helyett/alapján, vagy hogy a jog és az igazság nem áll ugyanazon az oldalon.

Jogi foglalkozások

A jogi foglalkozást űző személyeket összefoglaló nevükön jogásznak nevezzük. Ide tartoznak főleg az ügyészek, bírák, ügyvédek, jogtanácsosok és közjegyzők. (Lásd bővebben a jogász szócikket.)

Jogi szolgáltatások

• jogi tanácsadás
• jogi képviselet
• jogi dokumentumok megfogalmazása
• zálog/letét és ingatlanátruházás jogi ügyintézése
• közjegyzői szolgáltatások

Lásd még

• Jogrendszer
• Jogász
• Római jog
• Licenc

Jog

Law Retsvidenskab Recht Juro Derecho Laki Rjocht 正義 Recht Prawo Law Lag 刑法