article

Ipari forradalom a neve annak az átfogó társadalmi, gazdasági és technológiai változásnak, ami a 18. században és a 19. században Nagy-Britannában lezajlott. Az átalakulás az eleinte szénfűtésű gőzgép feltalálásával és a kezdetben textil üzemekben elindult gépesítéssel kezdődött. Az Ipari forradalom technológiai és gazdasági folyamatainak a gőzhajtású hajók, csónakok, és a gőzvasút bevezetése adott újabb lendületet. A folyamatok a 19. században átgyűrűztek Nyugat-Európába, Észak-Amerikába, majd tovább, az egész világra.

Szakaszai


  1. szakasz (1780-1850) jellemzője: a gépesítés, a tömegtermelés és a gyárak kialakulása
  2. szakasz (1870-1914) jellemzője: kialakulnak a vezető ágazatok; a gépipar, vegyipar és a vasútépítés
  3. szakasz (1918-39) jellemzője: a tartós fogyasztási cikkek tömegtermelése
  4. szakasz (1945-napjainkig) jellemzője: a tudományos-technikai forradalom

Okok


Az Ipari forradalom okai összetettek és rengeteg vita tárgyát képezik. Történészek az ipari forradalmat a feudalizmus végét jelentő társadalmi és intézményi változások következményeként értékeli, ami Nagy-Britanniában az Angol polgári forradalom után következett be.

A 17. század gyarmati terjeszkedései során a nemzetközi kereskedelem bővülésével kialakultak a pénzpiacok, beindult a tőkefelhalmozás, és ekkor zajlott a Tudományos forradalom, amelyek együttesen fejtették ki hatásukat.

A bővülő belföldi piac az ipari forradalom katalizátoraként működött, ami részben magyarázza, hogy miért Angliában következett be. Ez idő alatt más népek piacai helyi régiókra bomlottak gyakran vámokkal és díjakkal terhelve az ottani árukereskedelmet. Az amerikai piac pedig a Második ipari forradalom során alakult újjá, mintegy 100 évvel később.

Hatások


A gőzenergia a nyomtatás ipari folyamataiban való hasznosítása az újságok és könyvek terjesztését nagyban segítette, ami a műveltség növekedését és a tömegek politikai részvételét erősítette. Az Egyesült Államokban ekkor vezették be az általános választójogot. Angliában a Reform Act elnevezésű törvény 1832-ben a választókerületek bővítésével lehetővé tette, hogy olyan körzetek is részt vehessenek a törvényhozásban, amelyek addig nem, lényegében ez vezetett a modern politikai pártok kialakulásához és a 20. századi választójogi reformsorozatokhoz.

Az elkerítések és a Brit mezőgazdasági forradalom hatékonyabbá és kevésbé munkaerő-igényessé tették az élelemtermelést, és a népességnek az a része, amely már nem tudott munkát találni a mezőgazdaságban, a városokba kényszerült, hogy az újonnan épült gyárakban keressen munkát. A városokba való tömeges vándorlás alacsony életkörülményekkel járt: hosszú munkanapok a hagyományos mezőgazdasági szünetek nélkül (nyári aszály vagy télvíz idején), kevesebb bérért dolgozó növekvő gyerekmunka.

Az ipari forradalomnak jelentős hatásai voltak a társadalmi struktúrára. Elindulása előtt a nyilvános és a magán szféra között erős átfedések voltak, a munka gyakran egybefolyt a háztartással a családtagok között elosztva. Most viszont ezek a szférák elkezdtek kettéválni munkai életre és attól élesen elkülönülve otthoni életre. Ez a folyamat nagy mértékben befolyásolta a nemi szerepek további alakulását és hozzájárult a későbbiekben hagyományos családmodellnek elnevezett társadalmi intézmény kialakulásához.

A szén használatának elindulása óta beszélhetünk üvegházhatásról és környezetszennyezésről.

Lásd még


Gazdaságtörténet

Industrial Revolution ثورة صناعية Индустриална революция Revolució industrial Y Chwyldro Diwydiannol Den industrielle revolution Industrielle Revolution Industria revolucio Revolución industrial Industri Iraultza Teollinen vallankumous Révolution industrielle Revolución Industrial המהפכה התעשייתית Industrijska revolucija Revolusi Industri Rivoluzione industriale 産業革命 산업혁명 Rūpnieciskā revolūcija Industrielle Revolutschoon Industriële revolutie Den industrielle revolusjonen Den industrielle revolusjon Rewolucja przemysłowa Revolução Industrial Revoluţia industrială Промышленная революция Industrial Revolution Индустријска револуција Industriella revolutionen தொழிற்புரட்சி การปฏิวัติอุตสาหกรรม Sanayi devrimi Промислова революція 工业革命

 

This article is licensed under the GNU Free Documentation License. It uses material from the "Ipari forradalom".

Home Pageartsbusinesscomputersgameshealthhospitalshomekids & teensnewsphysiciansrecreationreferenceregionalscienceshoppingsocietysportsworld