Hordozórakétáknak nevezzük a földi rakományokat világűrbe juttató eszközöket. A XX. században először Németországban végeztek komoly rakétakísérleteket, a II. világháború idején, amelyekből megszületett a V-2. Ez a rakéta volt a mostani hordozórakéták őse.
Rosetta_inditas.jpg
Felépítés
A hordozórakéták kettő, vagy annál több
fokozatból állnak, ami növeli a hatásfokot. Két féle hordozórakéta létezik: szilárd hajtóanyagú és folyékony hajtóanyagú. A
szilárd hajtóanyagú rakéták pontatlanok, de könnyebb kezelni őket és olcsók. A
folyékony hajtóanyagú rakéták kezelése körülményes, de repülés közben sokkal megbízhatóbbak. Az emberszállító
űrhajók nagy részét folyékony hajtóanyagú rakéták jutatták el a világűrbe. Egyetlen kivétel az amerikai
űrrepülőgép, a
Space Shuttle, amelynek a
gyorsítórakétái szilárd hajtóanyagúak.
Jelenleg rendszeresen használt rakétatípusok
- USA: Atlas-5, Delta-4, Delta-2, Space Shuttle;
- Európa: Ariane-5;
- Oroszország: Szojuz, Proton, Kozmosz, Ciklon, Zenit;
- Kína: CZ-2E, CZ-2F, CZ-3E;
- Japán: M-5, H-2;
- India: PSLV, GSLV;
Eddig kifejlesztett rakétatípusok
(zárójelben az első sikeres indítás éve)
Európa
USA
Wernher_von_Braun.jpg, aki fontos szerepet játszott az Egyesült Államok rakétafejlesztésében, korábban pedig Németországéban]]
- Atlas: Atlas-Centaur (1964), Atlas-2 (1991), Atlas-3, Atlas-5 (2002);
- Athena (1997);
- Delta: Delta-1 (1972), Delta-2 (1989), Delta-3, Delta-4 (2002);
- Juno: Juno-1 (1958), Juno-2 (1958);
- Pegasus (1990);
- Saturn: Saturn-1 (1965), Saturn-1B (1966), Saturn-5 (1967);
- Scout (1960);
- Space Shuttle (1981);
- Thor-Able (1958);
- Titan: Titan-2 (1965), Titan-3 (1974), Titan-4 (1989);
Szovjetunió/Oroszország
Kína
Japán
India
Izrael
Ukrajna
Franciaország
Nagy-Britannia
Németország
Külső hivatkozások
Magyar oldalak
Külföldi oldalak
Hordozórakéták
Expendable launch system Ракета-носител Nosná raketa Trägerrakete Lanceur משגר לוויינים Vettore (astronautica) Nesējraķete Ракета-носитель Nosná raketa