Bell 206L3 (D-HASA).jpg A helikopter olyan aerodinamikus légi jármű, amely motor segítségével forgatott szárnyakkal tudja önmagát a levegőbe emelni. Repülési magasságát és irányát nem szárnyakkal és kormánylapáttal, hanem a propellerjeinek állításával tudja szabályozni. A helikopter szó a görög helix (spirál) és pteron (szárny) szavakból keletkezett. A motor meghajtású helikoptert a szlovák származású Jan Bahyl találta fel. Az első stabil, sorozatgyártásra kerülő típust Igor Sikorsky tervezte.
A rögzítettszárnyú gépekhez képest a helikopterek sokkal összetettebbek, drágábbak, körülményesebb a fenntartásuk és kisebb a teherbírásuk. Jelentős előnyük azonban az irányíthatóság: a helikopter képes egy helyben lebegni, hátrafelé haladni, és mindenek felett függőlegesen le- és felszállni. Pusztán a töltőállomások helye korlátozza mozgásterét.
Egyaránt tölt be civil és katonai szerepet, beleértve csapatszállítást, tűzoltást, hajók megközelítését, sebesültek szállítását, civil és rendőrségi megfigyelést, valamint teherszállítást.
I.e. 400 körül a kínai gyerekeknek volt egy ehhez hasonló játékuk. Véletlen egybeesés, hogy a Wright testvérek gyermekkorukban kaptak egy ilyen játékot, amely teljesen lenyűgözte őket. A kereskedelem révén ez a játék bejárta egész Európát, valamint egy festmény is készült róla.
Az első elképzelés egy emberszállító helikopterről Leonardo Da Vinciben fogalmazódott meg a 15. században, de csupán a 20. században, a motormeghajtású repülőgépek után kezdődhetett meg gyártásuk. Ezen gépek úttörői többek közt Jan Bahyl, Asbóth Oszkár, Louis Breguet, Paul Cornu, Juan de la Cierva, Emile Berliner, Ogneslav Kostovic Stepanovic és Igor Sikorsky voltak. Az első irányított repülést Raúl Pateras de Pescara végezte el Buenos Airesben 1916-ban.
A hagyományos repülők azon az elven működnek, hogy a gép szárnyai előrehaladás közben leszorítják a levegőt, így felhajtóerő képződik. A helikopter ugyanezt használja ki, azzal a különbséggel, hogy nem az egész gép mozog, hanem csupán a rotorlapátok.
Heli.fenestron.750pix.jpgA rotor forgása azonban az ellentkező irányba forgatná a helikopter törzsét, ezért kis sebességnél egy apró hátsó propellert használnak, ami ellensúlyozza a forgatónyomatékot. Ez a propellert számos modellnél beleágyazzák a farokrészbe, így kevésbé károsodik és kisebb veszéllyel van a körülötte tartózkodókra.
Egy másik módja az ellentétes forgás kiküszöbölésére ha két, egymással ellentétes irányba forgó rotort használnak, például a Boeing CH-47 Chinooknál vagy a Kamov Ka-50-nél.
Döntő fontosságú a helikopter megpördülésének ellensúlyozásához szükséges erő. A farokrotor a hajtómű teljesítményének 30%-át felemészti és nem segít a helikopter felemelésében vagy mozgatásában. Éppen ezért a helikopter farokcsúcsát meghajlítják, hogy az nagy sebességnél a légáramlást kihasználva ellensúlyozza a forgatóhatást és több erőt hagyjon a főrotornak. Ez azonban nehézzé teheti az egy helyben lebegést szeles napokon.
Természetesen a helikopternek is kormányozhatónak kell lennie. Ezt a problémát a repülőknél viszonylag könnyen meg lehet oldani vezérsíkokkal és légterelőkkel, amik a légáramlat elterelésével megváltoztatják a haladási irányt. A helikopternél azonban a kis sebesség miatt ez nem lehetséges.
A függőleges tengely menti elfordulását a farokrotor fordulatszámának növelésével, vagy csökkentésével lehet elérni. A duplarotoros gépeknél ezt a hatást a két rotor eltérő sebességgel való forgatásával lehet elérni. Ezeknek a vezérlése általában pedálokkal történik.
A helikopter megdöntéséhez (előre, hátra) és az oldalazáshoz a rotorlapátokat az egyik oldalon megdöntik, ez a támadás szöge (angle of attack), így az egyik oldalon nagyobb lesz a felhajtóerő, mint a másikon.
Heli.g-zzww.750pix.jpgA helikopter irányításához a pedálokon kívül három vezérlőrendszere van. Az összevont dőlésszögvezérlő kar (collective pitch control lever), ami egyenletesen növeli a rotorlapátok szögét (az emelkedést végezve).
A sebességvezérlő szabályozza a hajtómű fordulatszámát. Ez általában egy forgatógomb az utóbbilag említett karon. A helikopterek rotorjait egy adott fordulatszámra tervezik, és ettől csupán néhány százalékkal szabad eltérni. Ezt a folyamatot a pilótának kell szemmel tartania, de egyes dugattyús motoros (piston) helikopterekben, valamint turbinával felszerelt gépekben szervo-visszacsatolású rendszer van, ami leveszi a pilóta válláról ezt a terhet.
A ciklusos (cyclic) vezérlő segítségével lehet a rotortlapátokat megdönteni és a helikoptert mozgásba hozni. Ez a pilóta előtti botkormánnyal történik.
A rotorlapátok haladás közben az egyik oldalon a rotor fordulatszámával plusz a helikopter sebességével, a másik oldalon pedig a rotor fordulatszámával mínusz a helikopter sebességével mozognak, így a két oldalon különbözö nagyságú felhajtóerő lép fel. Ennek érdekében leszűkíti a támadás szögét a rotorlapátvezérlő rendszer és a lapátok fel-le hajlását engedő mechanizmus. Az előrenyomuló és visszavonuló lapátok ténye szab korlátot a helikopter sebességének.
Ha bármely szárnyon túl nagy a támadás szöge, beleértve a rotorlapátokat, a szárny fölötti légáramlat megtörik és eltűnik a felhajtóerő. Ezt aerodinamikus merevedésnek hívják. Egy helikopter esetében ez három módon fordulhat elő.
A helikopter motormeghajtású jármű azonban képes a lapátok lendületét, valamint a lefelé irányuló mozgást kihasználni. A rotor magától, mintegy "szélmalomként" fog forogni. Ezt a módszert autorotációnak hívják, és ad néhány értékes másodpercet a legénységnek, hogy találjon egy leszállásra alkalmas helyet, ha a hajtómű leáll.
Heli.scout.750pix12.jpgA helikoptereket úgy tervezik, hogy még a hajtómű leállásakor is működjön a farokrotor, így meghajtás nélkül is irányítható marad.
A ciklusos vezérlőrendszer egyik érdekessége, hogy a lapátokat 90 fokkal a kívánt haladási irány előtt döntik meg. Ez azért van, mert ha az ember megpróbál megdönteni egy pörgő testet, például egy rotort, akkor az az erőhatás irányától jobbra fog elmozdulni. Ezt giroszkópikus precessziónak nevezik. Ezért tehát a rotort 90 fokkal a kívánt irány előtt döntik meg. Példaként, az előrehaladáshoz elöl kevesebb felhajtóerőre van szükség, mint hátul, ezért a pilóta előretolja a botkormányt. A helikopter vezérlőrendszere a döntőerőt 90 fokkal eltolja a rotor forgásirányával szembe, jobban nyomva a rotort oldalról, mint elölről vagy hátulról.
A feltalálóknak sok-sok évbe tellett, mire felismerték ezt a folyamatot, és sikerült áthidalniuk ezt a problémát.
A helikopter legszembetűnőbb hátránya az alacsony végsebessége. A jelenlegi csúcsot a Westland Lynx tartja 400km/h-val. Számos oka van annak, hogy egy helikopter miért nem repülhet olyan gyorsan, mint egy repülő.
A 20. század vége felé a tervezők hozzáláttak a helikopter hangjának a csökkentéséhez. Számos civil egyesület panaszkodott a zajos rendőrségi helikopterekre, ami több leszállóhely bezárásához és a helikopterek nemzeti parkokból való kitiltásához vezetett.
A helikopterek rázkódnak. Egy rosszul beállított helikopter akár szét is rázhatja magát. Ennek csökkentésére az összes helikopter rotorját magasság és dőlés szerint állítják be. Némelyeknek mechanikai figyelőrendszere van, ami érzékeli a rezgéseket és ellenrezgéseket indít. Általában szilárd viszonyításként egy súlyt használnak, majd a lapátok támadási szögét változtatva kisimítják a rezgéseket. A beállítások elvégzése elég nehéz, mivel nehéz pontosan megmérni a vibrációt. A legelterjedtebb módszer villógófénnyel megfigyelni a rotorlapátok alján lévő festéseket, vagy színes lámpákat. A hagyományos módszer során fehér krétával megjelölik a lapátok végeit, majd megfigyelik, hogy milyen nyomot hagy a vásznon.
A helo deck egy, a helikopterek számára fenntartott kifutópálya, általában a hajó hátsó részén, és mindig megtisztítva a helikopter számára veszélyes tárgyaktól. A hajóra való leszállást némelyik helikopternél egy leeresztő rendszer segíti, mely egy kábelből áll, ami összeköti a helikoptert egy szondával a fedélzeten. A kábel megfeszítése segíti a pilótát a leszállásban, később az rögzíti a helikoptert a fedélzethez. Az eszközt a Kanadai Haditengerészet fejlesztette ki és "Beartrap"-nek hívták (medvecsapda). Az Egyesült Államok Haditengerészete erre alapozta a "RAST" rendszert, mely szerves része a LAMPS MK III (SH-60B) fegyverrendszernek.
A hagyományos helikopterek azonosításánál hasznos dolog tudni, hogy a földről nézve a francia, orosz és ukrán helikopterek rotorja az óramutató járásával szemben forog, míg az olasz, brit és amerikai az órajárással megegyezően.
Néhány cég az USA-ban, például a Schweizer távvezérlésű helikopterek kifejlesztésén dolgozik a jövő harcterei számára.
Folyamatban van a hibrid gépek gyártása, melyek egyesítik a helikopter és a repülő előnyeit. Ilyen például az 1950-es években épített Fairey Rotodyne és a Bell Boeing Osprey, amelyet az Amerikai Haditengerészet rendelt meg. Ez lesz az első tömeggyártásra kerülő dönthető motoros légijármű.
A helikoptert nem szabad összekeverni az autogyro-val, ami a helikopter egyik elődje és motor nélküli rotorral képes felemelkedni.
Helicopter Хеликоптер Helikopter Helicòpter Vrtulník Helikopter Hubschrauber Helikoptero Helicóptero Helikopter بالگرد Helikopteri Hélicoptère Helicóptero מסוק Helikopter Elicottero ヘリコプター 헬리콥터 Sraigtasparnis Helikopters Helikopter Helikopter Śmigłowiec Helicóptero Вертолёт Helicopter Helikopter Хеликоптер Helikopter Helikopter تىك ئۇچار ئايروپىلان Máy bay trực thăng 直昇機
This article is licensed under the GNU Free Documentation License.
It uses material from the
"Helikopter".
Home Page • arts • business • computers • games • health • hospitals • home • kids & teens • news • physicians • recreation• reference • regional • science • shopping • society • sports • world