A csillag a csillagászat szaknyelvében olyan égitest, amely nukleáris energiát termel, így saját fénnyel rendelkezik, szemben a bolygókkal, amelyek központi csillaguk fényét verik vissza, és elenyésző saját fénnyel rendelkeznek (pl. sarki fény). A népnyelv régebben valamennyi égitest szinonímájaként használta a csillag szót (Esthajnalcsillag = Vénusz), a szócikk a továbbiakban a csillagászati értelemben vett jelentéséről szól.
A csillagokat villodzó, sziporkázó fénypontokként látjuk szabad szemmel. A nagy távolság miatt tűnnek pontszerűnek, még a legnagyobb földi távcsövekben is. A csillagok fényének ezt a szabálytalan pislákolását, a szcintilláció jelenségét, a földi légkör áramlásai hozzák létre. (Gyakran, első ránézésre egyáltalán nem könnyű megállapítani, hogy az égen bolygót látunk-e vagy csillagot. Az amatőrcsilagászok egy jó módszere ennek megállapítására az, hogy ha egy csillag nem szcintillál, akkor feltehetően nem is csillag hanem, bolygó.)
A legközelebbi csillag a Nap, a következő legközelebbi a Proxima Centauri, amely 4,2 fényévre található, tehát a fény 4,2 év alatt ér ide onnan. Ha az egyik leggyorsabb vonattal, a francia TGV-vel utazhatnánk annak 515,3 km/h nagyságú rekordsebességével, akkor több mint 8 millió évig tartana az odaút. Ez a távolság tipikus a galaxisunkban. Ennél sűrűbben helyezkednek el a galaxis és a gömbhalmazok középpontjában, és sokkal távolabb a galaktikus halóban, a galaxist körülvevő gömb alakú térrészben.
A csillagok mérete a kicsiny, nagyváros méretű neutroncsillagoktól (melyek tulajdonképpen már halott csillagok) az olyan szuperóriásokig terjed, mint a Sarkcsillag (Polaris) és az Orion csillagkép Betelgeuse (ejtsd: bétlgőz) nevű csillaga, melyek átmérője a Napénak nagyjából ezerszerese. Ezek sűrűsége viszont sokkal kisebb, mint a Napé.
A Nap látszólagos fényessége -26,86 magnitúdó. A Jupiter -4 magnitúdós fényességet érhet el. A legfényesebb csillag, a Szíriusz -1,5 magnitúdós. A leghalványabb, szabad szemmel tiszta időben még látható csillagok 6 magnitúdósak. Kézi távcsővel 10 magnitúdós objektumok is láthatók lehetnek. A legnagyobb földi távcsövekkel 25 magnitúdós, a Hubble űrteleszkóppal 30 magnitúdós csillagok is észlelhetők.
A csillagokat színképük szerint csoportosíthatjuk, elsősorban a hőmérsékletük és az anyagösszetételük alapján. Az egyes csoportokat a következő betűkkel jelöljük: O, B, A, F, G, K, M, valamint a barna törpe altípusok jelei R, N és S. Ezt a sorrendet segítő mondatokkal mnemonikokkal jegyezhetjük meg. Íme pár vátozat:
Híres katalógusok:
Star Звезда Zvijezde Estel Hvězda Seren Stjerne Stern Stelo Estrella Täht (astronoomia) ستاره Tähti Étoile כוכב Zvijezda Stella Bintang Stelo Stella 恒星 ನಕ್ಷತ್ರ 항성 Stella Stär Bintang Sitialin Ster Stjerne Gwiazda Estrela Stea Звезда Star Hviezda Zvezda Звезда Stjärna ดาวฤกษ์ 恒星