article

A csillag a csillagászat szaknyelvében olyan égitest, amely nukleáris energiát termel, így saját fénnyel rendelkezik, szemben a bolygókkal, amelyek központi csillaguk fényét verik vissza, és elenyésző saját fénnyel rendelkeznek (pl. sarki fény). A népnyelv régebben valamennyi égitest szinonímájaként használta a csillag szót (Esthajnalcsillag = Vénusz), a szócikk a továbbiakban a csillagászati értelemben vett jelentéséről szól.

A csillagokat villodzó, sziporkázó fénypontokként látjuk szabad szemmel. A nagy távolság miatt tűnnek pontszerűnek, még a legnagyobb földi távcsövekben is. A csillagok fényének ezt a szabálytalan pislákolását, a szcintilláció jelenségét, a földi légkör áramlásai hozzák létre. (Gyakran, első ránézésre egyáltalán nem könnyű megállapítani, hogy az égen bolygót látunk-e vagy csillagot. Az amatőrcsilagászok egy jó módszere ennek megállapítására az, hogy ha egy csillag nem szcintillál, akkor feltehetően nem is csillag hanem, bolygó.)

A legközelebbi csillag a Nap, a következő legközelebbi a Proxima Centauri, amely 4,2 fényévre található, tehát a fény 4,2 év alatt ér ide onnan. Ha az egyik leggyorsabb vonattal, a francia TGV-vel utazhatnánk annak 515,3 km/h nagyságú rekordsebességével, akkor több mint 8 millió évig tartana az odaút. Ez a távolság tipikus a galaxisunkban. Ennél sűrűbben helyezkednek el a galaxis és a gömbhalmazok középpontjában, és sokkal távolabb a galaktikus halóban, a galaxist körülvevő gömb alakú térrészben.

A csillagok mérete a kicsiny, nagyváros méretű neutroncsillagoktól (melyek tulajdonképpen már halott csillagok) az olyan szuperóriásokig terjed, mint a Sarkcsillag (Polaris) és az Orion csillagkép Betelgeuse (ejtsd: bétlgőz) nevű csillaga, melyek átmérője a Napénak nagyjából ezerszerese. Ezek sűrűsége viszont sokkal kisebb, mint a Napé.

A csillagok állapothatározói


A csillagok fizikai tulajdonságait az ún. állapothatározókkal jellemezhetjük. A legfontosabb állapothatározók a következők: Ezen kívül szokás még a felületi gravitációs gyorsulást is az állapothatározók közé sorolni, ezek azonban a csillag tömege és sugara ismeretében könnyen kiszámíthatóak.

Fényesség

A csillagok látszólagos fényességének mértékegysége a magnitúdó. Minél fényesebb egy adott csillag, annál kisebb a magnitúdó értéke. A magnitúdó logaritmikus mértékegység: ha két csillag látszólagos fényessége között 1 magnitúdó különbség van, akkor az egyik csillag 2,512-szer fényesebb a másiknál.

A Nap látszólagos fényessége -26,86 magnitúdó. A Jupiter -4 magnitúdós fényességet érhet el. A legfényesebb csillag, a Szíriusz -1,5 magnitúdós. A leghalványabb, szabad szemmel tiszta időben még látható csillagok 6 magnitúdósak. Kézi távcsővel 10 magnitúdós objektumok is láthatók lehetnek. A legnagyobb földi távcsövekkel 25 magnitúdós, a Hubble űrteleszkóppal 30 magnitúdós csillagok is észlelhetők.

Színképtípus

Fő szócikk: Csillagászati színképelemzés

A csillagokat színképük szerint csoportosíthatjuk, elsősorban a hőmérsékletük és az anyagösszetételük alapján. Az egyes csoportokat a következő betűkkel jelöljük: O, B, A, F, G, K, M, valamint a barna törpe altípusok jelei R, N és S. Ezt a sorrendet segítő mondatokkal mnemonikokkal jegyezhetjük meg. Íme pár vátozat:

Mindegyik betűnek 9 alosztálya van. A mi napunk G2 típusú, legtöbb értelemben átlagos csillagnak számít. A csillagokat a Hertzsprung-Russell diagramon * szokás ábrázolni, melynek a két tengelyén az abszolút fényesség és a hőmérséklet (szín) található. A legtöbb csillag, a Napunk is, egy sávban helyezkedik el, ez a fősorozat. Ezekben a csillagokban a hidrogén alakul át héliummá.

Csillagkatalógusok


Típusai:

  • átvizsgáló vagy áttekintő katalógusok (Durchmusterungok) sok csillag közelítő hely- és fényességadatait tartalmazzák
  • pozíciós katalógusok
  • fundamentális katalógusok (ezek tartalmazzák a legpontosabb pozícióadatokat)
  • standardcsillag-katalógusok
  • fényességkatalógusok
  • sajátmozgás-katalógusok
  • radiális sebesség katalógusok
  • kettőscsillag-katalógusok
  • változócsillag-katalógusok
  • parallaxis-katalógusok
  • színképkatalógusok

Híres katalógusok:

  • Bonner átvizsgáló katalógus (Bonner Durchmusterung - BD)
  • Cordoba átvizsgáló katalógus (Cordoba Durchmusterung - CD)
  • Astronomische Gesellschaft Sonnenkatalog
  • AGK3 1963-ban elkészült katalógus, 21499 ún. alapcsillag pozícióadatait tartalmazza
  • 5268 standardcsillag katalógusa (Catalogue of 5268 Standard Star - N30) H. R. Morgan adta ki Washingtonban
  • Nemzetközi Polarsequenz (International Polarsequenze - IPS)
  • Harvard fotografikus fotometria (Harvad Photographic Photometrie - HPP)
  • Göttingen Aktinometrie (GA)

Lásd még


Asztrofizika | Égitestek

Star Звезда Zvijezde Estel Hvězda Seren Stjerne Stern Stelo Estrella Täht (astronoomia) ستاره Tähti Étoile כוכב Zvijezda Stella Bintang Stelo Stella 恒星 ನಕ್ಷತ್ರ 항성 Stella Stär Bintang Sitialin Ster Stjerne Gwiazda Estrela Stea Звезда Star Hviezda Zvezda Звезда Stjärna ดาวฤกษ์ 恒星

 

This article is licensed under the GNU Free Documentation License. It uses material from the "Csillag".

Home Pageartsbusinesscomputersgameshealthhospitalshomekids & teensnewsphysiciansrecreationreferenceregionalscienceshoppingsocietysportsworld