Arab nyelv

Besorolása

Mint a neve is mutatja, az arab nyelv (العربية, al arabiyya) eredetileg az arab nép nyelve. Az arab besorolása a sémi nyelvcsaládon belül vitatott, de valószínűsíthetően a délnyugati ágába tartozik, így legközelebbi rokonai a délarab nyelvek és az ezekből kialakult etióp nyelvek; elhelyezkedése révén sok északnyugati sémi nyelv - héber, arámi - hatott rá. Hajlító nyelv. A középkori területi hódítások és a Korán terjesztésének jóvoltából a nyelv elterjedt Észak-Afrikában és Kis-Ázsiában.

Története

Az arab nyelv eredete a Kr. u. 2. századig nyúlik vissza. A szájhagyomány úgy tartja, hogy az arab nyelv Iszmailtól, Ábrahám fiától származik. Az első arab írásos emlékek a 4. századból származnak. Az írásbeliség a 7. századra a nagyobb városokban - így Mekkában és Medinában - meglehetősen elterjedtté vált. Miután Mohamed próféta fellépését követően a vallási és politikai hatalom a Kurays törzs kezébe került, ennek a nyelvváltozatát kanonizálták az arab nyelvészek. Ez szolgált a klasszikus arab nyelv alapjául, amelyet nyelvtani szempontból a pogánykor - Dzsáhilijja - idejéből fennmaradt költemények nyelvezetével egészítettek ki. Az arab nyelv ilyen szempontból kb. a 8. századtól kezdve stabil, változatlan - ez azonban messze van az igazságtól.

A diglosszia jelensége

Az arab nyelvnek mindig is számos változata volt, melyek jelentősen eltértek egymástól. A hódításokkal az addig birtokoltnál jóval nagyobb területen vált egyeduralkodóvá, ez pedig kedvezett a különbségek kialakulásának és elmélyülésének. A nyelvjárások hangrendszerüket (pl. Irakban a K = Cs, Egyiptomban Dzs = G stb.) és szókincsüket tekintve mutatnak diverzitást, emellett nyelvtani rendszerük is jelentősen egyszerűsödött (pl. kettes szám hiánya, szerkezetek helyettesítése körülírással stb.). Az egyes nyelvjárásokat jelentősen befolyásolta a gyarmatosító európai hatalmak nyelve (elsősorban a francia és az angol).

Politikai okokból azonban a regionális nyelveket, nyelvjárásokat igyekeznek visszaszorítani, hogy az „arab nemzet” egységét ezzel is kifejezzék és megtartsák, mivel már így is olyannyira eltérőek az egyes dialektusok, hogy külön nyelvvé válásuk záros határidőn belül bekövetkezne. Ennek elkerülése érdekében a médiából, a sajtóból és az irodalomból igyeznek kiszorítani őket, helyette a klasszikus (vagy irodalmi) arab nyelvet támogatják. Az arab államok lakóira így egy sajátos jelenség, diglosszia jellemző: az iskolázott arabok többsége tud a saját nyelvjárási nyelvén és a klasszikus arab nyelven beszélni, azaz egy nyelv két - sok esetben igen jelentősen eltérő - változatát ismeri.

A problémát csak bonyolítja, hogy az irodalmi arab nyelv pusztán írott nyelv, kiejtése ennek is változó. Mindenesetre a 16. század óta a libanoni-szíriai vallási dialektust tekintik mérvadónak a klasszikus arab kiejtésekor.

Beszélőinek száma

300 millió ember beszéli anyanyelvileg az arabot és több állam nyelve (1995). Második nyelvként, főként az iszlám kapcsán, 700 millióan is beszélik.

Arab nyelvű országok

Alaktan

Az arab nyelvészet alapvetően három szófajt különböztet meg:

név (iszm) - főnevek, melléknevek, számnevek
cselekvés (fiʿl) - igék
szócska (harf) - prepozíciók, kérdőszók stb.

Névszók

Állapot

A névszók talán legfontosabb tulajdonsága az állapot, mely lehet határozott vagy határozatlan. Ez a ragozásban mutatkozik meg. A határozatlanságnak nincs jele, a határozottságot a szó elé helyezett, azzal egybeírt névelő (al-) jelzi. A birtokos szerkezetekben a birtok nem visel névelőt, ennek ellenére határozott ragozást kap. (Határozatlan birtokot - pl. a férfi egy háza - nem is lehet kifejezni birtokos szerkezettel.)

A nyelvtani nem

Az arab névszók lehetnek hím- vagy nőneműek. A nőnem általában jelölt, bár az ezt jelölő betű pl. a számneveknél sok esetben fordítottan viselkedik. Egyes hímnemű méltóságnévek (pl. halífa, azaz kalifa) is viselhetik a támarbútát, és ez olykor a fokozás jele (pl. aálim = tudós, aálima = nagy tudós).

Esettan

Az arab nészó alapvetően három esetben állhat: alany-, tárgy- és birtokosesetben. Ez kizárólag a szó végéhez hozzáillesztett, írásban ritkán jelölt ragozásból tűnik ki. Vannak azonban ragozhatatlan szavak is (pl. amelyek á-ra végződnek), és olyanok is, ahol határozott állapotban a tárgy- és birtokoseset nem különül el (ún. diptota névszók).

Esetvégződések (tanvín):

Alanyeset, határozatlan: -un
Alanyeset, határozott: -u
Tárgyeset, határozatlan: -an
Tárgyeset, határozott: -a
Birtokoseset, határozatlan: -in
Birtokoseset, határozott: -i

Szám

Az arab nyelvben alapvetően három szám létezik: egyes, kettes és többesszám. Az egyes szám jelöletlen, a kettes- és többesszám viszont jelölt. Kettes számban, alanyesetben minden névszó -áni, tárgy- és birtokosesetben -ajni végződést kap.

A többesszám képződhet szabályosan, ilyenkor a hímnemű szavak alanyesetben -úna, tárgy- és birtokosesetben -ína végződést kapnak, a nőneműek pedig -át + esetvégződés kombinációt kapnak.

Az arab szavak jelentős része - a belső fejlemények - ún. tört többesszámot képeznek. A fogalom az arab nyelvészektől ered és lényege, hogy a szót „összetöröm”, csak a vázát adó gyökmássalhangzók maradnak, közéjük pedig különféle magánhangzóbetoldásokat, hosszabbodásokat helyezünk. Számos típusa létezik, és csak nagyon ritkán állapítható meg szabályosság. A tört többesszám szótári kérdés, amely minden egyes névszónál megtanulandó.

Olykor előfordul, hogy egy-egy szónak rendes és tört többesszáma is van. Ilyenkor tört többesszámú melléknévvel az utóbbi verziót alkalmazzuk.

Igék

Külső hivatkozások

Arab nevek helyesírása, Népszabadság Online, 2004. július 24.

Afroázsiai nyelvek | Természetes nyelvek

Arabic language Arabies Arabisc sprǣc لغة عربية Idioma Árabe Арабски език Arapski jezik Llengua àrab Arabština Arabeg Arabisk Arabische Sprache Αραβική γλώσσα Araba lingvo Idioma árabe Araabia keel Arabiera عربی Arabian kieli Arabe Arabysk Araibis Lingua árabe ʻŌlelo ʻAlapia ערבית अरबी भाषा Arapski jezik Lingua arabe Bahasa Arab Arabiana linguo Arabíska Lingua araba アラビア語 არაბული ენა ಅರಬ್ಬೀ ಭಾಷೆ 아랍어 Arabek Lingua Arabica Arabisch Arabų kalba Arābu valoda Арапски јазик Bahasa Arab Araabsche Spraak Arabisch Arabisk språk Arabisk språk Język arabski Língua árabe Limba arabă Арабский язык Arapski jezik Arabic language Arabčina Arabščina Gjuha Arabe Арапски језик Arabiska Kiarabu ภาษาอาหรับ Wikang Arabo Arapça Ğäräp tele Арабська мова Tiếng Ả Rập 阿拉伯语 A-la-pek-gí

Gourt Home::Gourt :: Arab nyelv