A virtuális memória egy, az operációs rendszer vagy a számítógép hardvere által nyújtott szolgáltatás (legtöbbször a kettő szoros együttműködése), amit általában egy külső tárolóterület (merevlemez) igénybevételével, a futó program(ok) számára transzparens módon biztosítja, hogy a program végrehajtáskor a központi vagy operatív memória fizikai korlátai észrevétlenek legyenek.

Az operációs rendszer úgy szabadít fel operatív memóriát az éppen futó program számára, hogy a memóriában tárolt, de éppen nem használt blokkokat (lapokat) kiírja a külső tárolóra, amikor pedig ismét szükség van rájuk, visszaolvassa őket. Mivel a merevlemez sebessége töredéke a memória sebességének, nagyon sok múlik azon, hogy a virtuálismemória-kezelő milyen stratégiát alkalmaz az operatív memóriából kimozgatandó lapok kiválasztásakor.

Linuxos megközelítésben

---

A Linux támogatja a virtuális memória (virtual memory) kezelését. Ez azt jelenti, hogy képes lemezterületet RAM bõvítésként kezelni, azaz a felhasználható memória mérete ennek megfelelõen nõ. A kernel a pillanatnyilag nem használt memóriablokkokat kiírja a merevlemezre, így a felszabaduló memória más célra felhasználható lesz. Amint az eredeti tartalomra újra szükség lesz, a kernel visszaolvassa a memóriába. Ez teljesen láthatatlan a felhasználó számára; a Linux alatt futó programok csak a nagy memóriaterületet látják és nem veszik észre, hogy bizonyos részei idõnként a lemezre kerülnek. Természetesen a merevlemez írása és olvasása sokkal lassabb, mint a valódi memória használata, ami a programok futását lassítja. (A memória és a merevlemez olvasási és írási sebessége közt pár ezerszeres szokott lenni a különbség.)

A merevlemez azon részét, amelyet a virtuális memória használ swap területnek (swap space) nevezzük.

Windows NT -s meközelítésben

---

A virtuális memória segítségével minden alkalmazásnak lehetősége van arra, hogy elérje a számára szükséges memória címterületet. A Windows NT ezt úgy oldja meg, hogy minden alkalmazásnak a rendelkezésére bocsátja a szükséges virtuális memóriaterületet, majd pedig ha szükséges belapozza ezt a területet a fizikai memóriába (RAM-ba). A lapozás 4KB-os blokkokban történik, amiket „lapoknak” nevezünk. Minden virtuális memóriához 4GB-os címtér tartozhat. Mivel kevés rendszer tartalmaz elég RAM-ot ahhoz, hogy minden alkalmazásnak ki lehessen osztani 4GB-ot, az operációs rendszer felosztja a fizikai RAM oldalakat a virtuális memória terek között. Informatika

Virtual memory Virtuální paměť Virtuel hukommelse Virtuelle Speicherverwaltung Memoria virtual Näennäismuisti Mémoire virtuelle Memoria virtual זיכרון וירטואלי Memoria virtuale 仮想記憶 가상 메모리 Virtualioji atmintis Virtueel geheugen Pamięć wirtualna Memória virtual Swap Virtuálna pamäť Navidezni pomnilnik Virtuellt minne 虚拟内存