Városi legenda

A városi legenda, vagy ismert angol nevén az urban legend főleg a városi közösségek szóbeszéden alapuló történeteinek gyűjtőneve. A hihetőnek hangzó (soknak van valóságalapja), ám szokatlan, sőt néha morbid történetek főbb vonásai állandóak, de a terjedése során a szereplők, a helyszín, az időpont, stb. legtöbbször cserélődnek. Számos neves újságot is megtévesztettek már az efféle történetekkel, amelyek főcímként hozták le a fiktív legendát. Napjainkban az interneten, e-mailben terjednek el szinte pillanatok alatt az új, vagy aktualizált városi legendák.

Néhány városi amely legenda nagyon régi, évek alatt alakult ki, mint például annak a hölgynek az esete, akit a rendszeresen karbantartott frizurájában fészkelő pókok öltek meg. Más történetek újabbak, igazodnak a mai körülményekhez, mint például az, hogy az embereknek miután kivették a veséjüket, felkeltek, és semmit sem vettek észre az egészből.

A városi legenda név ellenére, a történetek műfaja kapcsolható szorosan csak a városiasodáshoz. Az elnevezést azért vezették be, hogy megkülönböztessék az iparosodás elötti időkből származó történetektől.

Eredet

Jan Harold Brunvand, angol professzor, vezette be a városi legenda fogalmát az 1981-ben megjelent könyvében, a The Vanishing Hitchhiker: American Urban Legends & Their Meanings-ben. Brunvand felállított két sarokpontot: először, hogy ezek a legendák, történetek, misztikumok nem tartoznak szorosan hozzá az úgynevezett primitív, vagy tradícionális társadalmakhoz, másrészt, ahhoz hogy megértsük napjaink társadalmát, behatóan kell elemeznünk ezeket a városi történeteket. Brunvand azóta több hasonló témájú könyvet is kiadott. Brunvand használta először a vektor kifejezést ebben a témában, belehelyezve egy személyt, vagy tudatot egy városi legendába.

Felépítés

A legtöbb városi legenda felépítése: a történet, képpel és kitalált személyekkel. Az alaptörténet és annak elemei általában misztikusak, horrorisztikusak, félelmetesek, vagy viccesek. Néhány közülük széles körben terjedő álhit, mint például az, hogy a félévben lévő össszes vizsgánkat gond nélkül teljesíthejük az egyetemen, ha a szobatársunk öngyilkos lesz. Miután útjára indul egy ilyen legenda, szájról-szájra terjedve, számos félelmetes, vicces, vagy veszélyes elemmel bővül.

Abban különbözik a pletykától, hogy az esetben szereplő személyek azonossága lényegtelen.

Terjedés és hit

Sok városi legenda szól félelmetes bűnökről, fertőzött élelmiszerről, vagy más olyan dolgokról, amelyet sok ember igaznak vél. Többen ha elhisznek egy ilyen történetet, már úgy terjesztik a családjukban és az ismerőseik között, mint valódi veszélyt, amitől óvakodni kell.

A legendákban való hit megjelenik a veszélytelen, vicces történeteknél is. Több ilyen történet is egyszerű viccek továbbfejlesztése, melyet valaki úgy adott elő, mint ha megtörtént volna vele. Kitalált történet igaz történetté alakulásának tipikus példája az, amikor valaki úgy mondja el, hogy az "egyik ismerősének az ismerőse" jelen volt, vagy vele történt meg.

Legendakutatás

A városi történetek kutatása, megfejtése, illetve megcáfolása népszerű tudományág lett napjainkban. Számos közösség alakult önjelölt kutatókból, melyek közül az angol nyelvű snopes.com a leghíresebb, magyar nyelven pedig az Urbanlegends.hu.

Magyar legendák

Számos régi és új magyar vonatkozású városi legenda létezik. Széles körben ismert az a történet, miszerint Marschalkó János, a Lánchíd kőoroszlánjainak megalkotója a híd első öngyilkosa lett, miután megtudta, hogy kifelejtette a nyelveket az oroszlán szájából.

Ugyancsak régi az a történet is, mely szerint még a rendszerváltás előtt egy részeg fiatalembert igazoltatott egy rendőrjárőr, majd miután baleset történt mellettük, és a rendőr a sebesültekhez rohant, a részeg fiatal véletlenül a rendőrautóval ment haza, majd nyugodtan álomra tért.

A Kórházak nagyszerű hátteret adnak e történeteknek:

Amikor a villanyszerelő le akarta kapcsolni a biztosítékot egy apróbb javításhoz az intenzív osztályon, nem tudván a lélegeztetőgépekről
Amikor egy férfi felelőtlenül játszadozott egy villanykörtével, és sebészeknek kellett azt eltávolítani (mindkét testnyílással kapcsolatban van sztori)
Amikor végtagokat találtak a guberálók a kórház melletti szemetesben
Amikor testes beteg operációja alatt a feltárás közben a sebész eljutott az asztal borításáig.

Külső hivatkozások

Kultúra