A világegyetem (latinosan: univerzum) csillagászati fogalom, az ismert világot jelenti, vagyis a galaxisok összességét. Jelenleg a megfigyelhető univerzum mérete körülbelül 15 milliárd fényév, azaz elvileg ilyen messzire lehetséges ellátni (abban az értelemben, hogy legfeljebb ilyen távol lehetnek most azok a pontok, amelyeknek a korábban kibocsátott fényét ma látjuk). A legtávolabbi ténylegesen megfigyelt objektum, az Abell 1835 IR1916 galaxis mintegy 13 milliárd fényévnyire van tőlünk.

Univerzum-tétel (Varga Endre-féle)

---

Az Univerzum az információnak egy speciális, hordozó nélküli originális formájából áll. A megtapasztalt világ az információ másodlagos, illetve sokadlagos rendeződése, a kölcsönhatások során időben megnyilvánuló káprázata.

Keletkezése

---

A világyetem keletkezésének magyarázatára az emberiség fejlődése során több elképzelés született. Az első magyarázatokkal a különböző mítoszok és vallások szolgáltak, kezdetben primitív formában ("őstojás", "ősvíz" stb.), majd a kidolgozott dogmatikus hitrendszerek az istenek, vagy egyetlen Isten általi teremtést (kreacionizmus) fogadták el.

A minket körülvevő világ megismerésében nagy jelentőséggel bírt a Reneszánsz, amikor az ókori tudósok egyes sejtéseit is továbbgondolva, előtérbe kezdtek kerülni a tudományos módszerek, elsősorban a megfigyelés és a kísérlet.

A megfigyelésekre és a matematikára támaszkodó modern fizikának (Isaac Newton), majd a csillagászati megfigyeléseknek (lásd: a teleszkóp feltalálása Galileo Galilei által) köszönhetően a spekulatív elméletek egyre hátrébb szorultak, ismereteink bővültek és pontosabbak lettek.

A 19. század végétől aztán uralkodóvá váltak a tudományos elméletek, amelyek mindig az aktuálisan elért elméleti és műszaki fejlődést tükrözték.

Ma a legelfogadottabb hipotézis szerint a világegyetem az ősrobbanásban („Nagy Bumm”) keletkezett kb. 13,7 milliárd (± 200 millió) évvel ezelőtt. Utána kitágult („inflálódott”), és ez a tágulás ma is folytatódik (lásd erre bizonyítékként a vöröseltolódást).

Fejlődése

---

A keletkezést leíró feltevésekhez hasonlóan, a világegyetem fejlődését is több elmélet magyarázza. A ma divatos hipotézisek közül meg kell említeni a szupergravitáció elméletet, a szuperhúr elméletet, és a leginkább elfogadott membránelméletet (M-elmélet).

Nem tisztázott még, hogy a tágulás:

• a végtelenségig fog tartani, vagy
• megáll, és statikus világegyetem alakul ki, vagy
• ismét lesz egy összehúzódás („Nagy Reccs")?

A fejlődés attól függ, hogy mennyi anyag, sötét anyag, és sötét energia van a világyetemben, vagyis ezek együttes gravitációs ereje képes lesz-e megállítani a tágulást.

Külső hivatkozások

---

Csillagászat | Részecskefizika | Kozmológia

Universe فضاء كوني Вселена Svemir Univers Vesmír Swiatnica Universet Universum Σύμπαν Universo Universo Universum Maailmankaikkeus Univers Universo היקום Svemir Alam semesta Universo Alheimurinn Universo 宇宙 우주 Gerdûn Universum Visata Visums Alam semesta Annevierzo Heelal Universet Universet Sikluban Wszechświat Universo Univers Вселенная Svemir Universe Vesmír Vesolje Свемир Universum அண்டம் كائىنات Всесвіт Vũ trụ 宇宙