Gourt Home::Gourt :: Ukrajna
| Ukraine flag 300.png | Ukraine_coa.png |
| ( zászlaja) | ( címere) |
(Szabadság, egyetértés, jóság)
- teljes
- ebből víz
603 700 km²
< 1 %
- 2004. évi adat
- népsűrűség
47 425 336 fő
80 fő/km²
- teljes (2003)
- egy főre jutó
49,1 millió USD
1020 USD
UAH)
- Kikiáltva
- Elismerve
1991. augusztus 24.
380
Története
További linkek: Kárpátalja történelme, Szovjetunió történelme
A mai Ukrajna területén az ókorban szkíták éltek. A i. e. 7. században érkeztek meg a Krím-félszigetre a görög gyarmatosítók. A görögök által alapított nagyobb városok: a dór Kherszonészosz (a mai Szevasztopol és Jalta közötti tengerparton), illetve a ión Pantikapaión (a mai Kercs környékén) voltak. Az első időkben jellemző komolyabb kereskedelmi kapcsolatok az anyaország és a gyarmatok között hamarosan lazulni kezdtek. A Nagy Sándori időkben már mint független Boszporuszi Királyág létezett, később Pontosztól, majd Rómától függő terület. A gótok 236-os, majd a hunok kb. 375-ös betörése pár tengerparti kikötővároson kívül szinte mindent elpusztított. Az ókorban a Krím-félsziget és környéke nagy mennyiségű gabonát, mézet és kendert exportált a fejlett államok felé, cserébe főként iparcikkeket és textíliákat kapott.
Ukrajna északi részén feltételezhetően már az 1. században megjelentek a szláv néptörzsek, őket később, 400 körül a vizigótok, 600 körül a magyarok, 893 körül pedig a besenyők követték. Etelköz és Levédia is a különböző tudományos elképzelések szerint Dél-Ukrajna területén található, ám pontos helyükről a történészek vitatkoznak.
Az 5. századtól kezdve a Krím-félsziget lakossága felvette a keresztény vallást, amint Bizánc megszerezte a területet. A 7. század körül kialakuló, a mai Ukrajna keleti felét is magában foglaló Kazár Kaganátusban a zsidó vallás államvallássá lett, ezért itt jelentős zsidó telepek jöttek létre. A 9. században varég (svéd normann) törzsek vonultak végig északról a Dnyeper folyó mentén új kereskedelmi telepeket alapítva. 860-ban így jött létre Kijev, amely később a keleti szlávok központi városává vált. A 10. századtól kezdve egyre erősödött a szlávok hatalma. Egy 943-ban indított kalandozás során a Kubán-alföld kazár területeit sikerült meghódítani, és végül 965-ben a szarkeli csatában megdöntötték a Kazár Kaganátust.
1019-ben Novgorod és Kijev egyesülésével létrejött a Kijevi Nagyfejedelemség, amely a Kárpátoktól egészen a Ladoga-tó partjáig terült el. Uralkodója Bölcs Jaroszláv lett, aki felvette a kereszténységet és megalapította a Kijev melletti Pecserszkaja Lavna kolostort. Politikájával Róma helyett Bizánc felé fordult. 1054-es halálával a birodalom fénykorának is vége szakadt, és 1125-ben az állam kis fejedelemségekre (pl. Novgorod, Szúzdal, Lodoméria, Halics, Vlagyimir) esett szét. A legsúlyosabb csapást 1238 és 1240 között a Batu kán által vezetett mongol seregek mérték a keleti szlávokra: a későbbi ukrán területek - köztük Kijev is - az Arany Horda fennhatósága alá kerültek. A XIV. században több állam is terjeszkedni kezdett Ukrajna felé, északnyugatról a Litván Nagyfejedelemség, délnyugatról a Lengyel Királyság, északkeletről pedig a Moszkvai Nagyfejedelemség kezdett el növekedni. A század közepére Halics Lengyelországhoz, Ukrajna északi vidéke Litvániához, a kijevi pátriárka pedig Moszkvába került (1326). A mongol befolyás alatt lévő Krím-félszigeten található genovai birtokról, Kaffából indult 1346-ban az egész Európán átgázoló pestisjárvány.
1386-ban létrejött a Jagellók által vezetett lengyel-litván perszonálunió, amely a lengyel dominancia miatt sokszor csak mint Lengyel Királyság szerepel, és amely a 15. századtól mind délről, mind keletről egyre nagyobb fenyegetettségnek volt kitéve. A terjeszkedő Moszkvai Fejedelemség a század végére elfoglalta a mai Északkelet-Ukrajnát, délen a gyengülő Mongol Birodalmon három részre szakadt (Kazanyi, Asztrahányi és Krími Kánság). A Krími Tatár Kánság 1475-ben török hűbéres területté vált.
A 16. században a törökök elfoglalták Lengyelország déli vidékeit is, ahol megindult az önálló kozák (ukrán) állam szervezése. A Bohdan Hmelnickij vezetésével 1648-ban fellázadt kozákok 1654-ben hűségesküt tettek Alekszej orosz cárnak. 1667-ben Oroszország és Lengyelország között felosztották Ukrajnát. 1707-ben kitört a Bulavin-felkelés, a függetlenségért küzdő kozákok lázadása, amelyet 1709-ben a svéd XII. Károly támogatása elllenére Poltavánál az orosz cár levert. 1772-ben, Lengyelország első felosztásakor Galícia a Habsburg birodalomhoz, 1795-ben a harmadik felosztáskor pedig Ukrajna többi része Oroszországhoz került.
A 19. század során Ukrajna a cári Oroszország legiparosodottabb, legfejlettebb vidékévé fejlődött. Az antiszemitizmus Ukrajnában is felütötte a fejét, Ukrajna zsidó lakossága pogromok (fosztogatások, kiközösítések) áldozatává vált. A 20. században mint minden iparosodott vidéken, Ukrajnában is megindulnak kisebb-nagyobb tüntetések, sztrájkok, amelyek közül az 1905-ös odesszai a szovjet történelemszemléletben nagy hangsúlyt kapott. 1917 végén megalakult a független Ukrán Köztársaság, amelyet 1920-ra a Vörös Hadsereg elfoglalt, így 1922-től Ukrajna Ukrán SzSzK néven a Szovjetunió egyik tagállama lesz. A mai Ukrajna nyugati vidékein az újonnan létrejött Lengyelországhoz kerültek. A Magyarországtól elcsatolt Kárpátalja ugyanakkorCsehszlovákiához került.
A kollektivizálás csúcsán, az első ötéves terv ciklusában (1928 és 1933 között) egyes becslések szerint mintegy 5 - 6 millió ember pusztult el Ukrajnában az éhínség miatt, ott, ahol a XIX. században a világon a legtöbb gabonát termelték.
A második világháború kitörésekor 1939-ben a Szovjetunió megszállta Lengyelország keleti részét, nagyjából Nyugat-Ukrajnát. 1941-től a Barbarossa-terv szerint támadó németek egész Ukrajnát elfoglalták, ott rablógazdálkodást folytatnak, egészen a szovjetek 1942 és 1944 között tartó támadásáig. 1945. február 4.-11. között Ukrajnában került megrendezésre a szövetséges nagyhatalmak vezetői között a II. világháború utáni rendezés egyik találkozója, a jaltai konferencia. A háború lezártával Lengyelország keleti része, és Kárpátalja is az Ukrán SzSzK-hoz került, illetve 1954-ben az Orosz SzSzK-tól visszacsatolták a Krím-félszigetet.
1986. április 26-án a Pripjaty folyó mellett fekvő Csernobilban súlyos atomerőmű robbanás történt. Ennek következményeképp a Kijevtől északra található vidékek, illetve Fehéroroszországban található nagy területek még mindig súlyosan sugárfertőzöttek.
Ukrajna 1991. augusztus 24-én kiáltotta ki függetlenségét, amelyet egy december 1-én megtartott választáson az ukránok többsége támogatott. Az országban azóta többpártrendszer működik. Még ugyanebben az évben kisebb konfliktus alakult ki Ukrajna és Oroszország között a Krím-félsziget hovatartozásáról. 1994-ben Bill Clinton amerikai és Leonyid Kravcsuk ukrán elnök egyezményt kötött Ukrajna nukleáris arzenáljának leszereléséről.
2004-ben Leonyid Kucsma elnök bejelentette, hogy nem indul az elnökválasztásokon. Két jelölt mérkőzött meg, Viktor Janukovics, aki mind Kucsma, mind Oroszország támogatását maga mögött tudhatta, illetve Viktor Juscsenko, aki a nyugatra nyitás politikáját tartotta szem előtt. A lezajlott választásokon a hivatalos eredmények szerint parányi többséggel Viktor Janukovics győzött, ám az ellenzék hívei tüntetésekbe kezdtek Kijev utcáin új választásokat követelve, a keleti régiókban történt választási csalások és megfélemlítésekre hivatkozva (narancssárga forradalom). Az alkotmánybíróság végül megsemmisítette a választási eredményeket.
Államszervezet
Az 1996-ban elfogadott alkotmány tiszteletben tartja a polgárjogok mellett az emberi és szabadság jogokat is. Az állam élén az köztársasági elnök áll, az ő feladata kinevezni a miniszterelnököt is, akit az országgyűlés (a Verhovna Rada) fogad el. Az államelnök továbbá az egyes miniszterek kinevezéséért is felelős.
Az ország valamennyi településén működik önkormányzat, ám hatáskörük igencsak korlátozott.
Közigazgatási beosztás
Ukrajna 24 régióból (oblast), egy autonóm köztársaságból (Krím-félsziget), illetve két önálló közigazgatási egységből, Kijevből és Szevasztopolból áll.
Ukrán közigazgatási egységek:
Földrajz
Az ország legnagyobb részén a Kelet-Európai-síkság terül el, ezt délről a Kárpátok vonulatai övezi az Alföld peremvidékeivel. A Dnyeszter völgyétől északra továbbá hátsági területek (Podóliai-, Volhíniai és Dnyeper-hátság) vannak. Donyecktől délre emelkedik az Azovi-hátság, amelytől délre egészen az Azovi-tengerig a Donyec-medence terül el. A Fekete-tenger nagy félszigete a Krím-félsziget déli részén a Krím-hegységgel.
Legmagasabb pontja: Hoverla (2061 m)
Legjelentősebb folyók: Duna, Dnyeper, Dnyeszter, Donyec.
Legnagyobb tavak: Kahovkai-víztározó, Kremcsuki-víztározó, Kijevi-víztározó, Dnyiprodzerzsinszki-víztározó, Jalpuh-tó.
Legnépesebb városok: Milliós nagyvárosok:
Kisebb nagyvárosok:
- Zaporizzsja
- Lviv (Lemberg)
- Krivij Rih
Gazdaság
A Szovjetunióban Ukrajna fontos mezőgazdasági és ipari övezet volt. Nagyobb gazdasági rendszerváltás hiányában azonban még mindig nagyban függ Oroszországtól. Energiatermelése az orosz kőolajra alapszik. A nagy külgazdasági függőség kiszolgáltatottá teszi az országot a nemzetközi változásoknak. 1993-ban nagy infláció, 1999-ben nagy gazdasági recesszió jellemezte az országot.
2000-et követően az ország gazdasága óriási lendülettel fejlődni kezdett. GDP-je évi 8 - 12 %-kal nő.
Népesség
Ukrajna egyetlen hivatalos nyelve az ukrán, ám lakosságát tekintve egyáltalán nem tekinthető nemzetállamnak, mivel az ukránok a lakosság mindössze 71 %-át teszik ki (ide számítva Kárpátalja ruszin lakosságát is). A keleti területeken jelentős orosz kisebbség él (21 %), azonban a kisebbségek helyzete eléggé elnyomott. Az országban magyarok, fehérororoszok, moldovánok, lengyelek és tatárok is élnek.
Ukrajna a volt szocialista országok „demográfiai betegségében” szenved, az ország lakossága csökken. A jelenséget súlyosbítja az egészségügyi háló hiányossága. Észak-Ukrajnában a csernobili atomrobbanást követő sugárfertőzés súlyos következménnyel van az erre élőkre.
Kultúra, vallás
Ukrajnára a sok nemzetiség és külföldi hatás miatt a kulturális sokszínűség jellemző.
Az ország kulturális körzetei:
- Kárpátalja
- Galícia Lvov központtal
- Bukovina
- Poleszje (Nyugat-Ukrajna)
- Donyec-medence
- Krím-félsziget
- Tengermellék Odessza környéke
Az ország nagy része görög keleti vallású, de Galíciában, Bukovinában és Kárpátalján a görög katolikus vallás számottevő, illetve jelentős számban élnek még itt római katolikusok is.
Lásd még
Külső hivatkozások
Ukraine Oekraïne Ukraine Ucraína Ucrægna أوكرانيا Ucrania Украіна Украйна Ukraina Ukrajina Ucraïna ᏳᎬᎳᎢᏅ Ukrajina Украина Wcráin Ukraine Ukraine Ουκρανία Ukrainio Ucrania Ukraina Ukraina اوکراین Ukraina Ukraina Ukraina Ukraine Ucrayena Oekraïne Ucraína - Україна אוקראינה युक्रेन Ukrajina Ukraina Ukraina Ukrainia Úkraína Ucraina ウクライナ უკრაინა Украина 우크라이나 Ukrayna Ukrayn Ucraina Ukraine Oekraïne Ukraina Ukraina Украина Ukraine Ukraine Ukraine Oekraïne Oekraïne Ukraina Ukraina Ukraîne Ucraïna Ukraina اوکراين Ucrânia Ucraina Ucrainii Украина Ukraina Ukrajina Ukraine Ukrajina Ukrajina Ukraina Украјина Ukraina ประเทศยูเครน Ukraine Ukrayna ئۇكرائىنا Україна یوکرائن Ukraina Oucrinne אוקרײַנע 乌克兰 Ukrayina
"Ukrajna"
