Gourt Home::Gourt :: Amerikai Egyesült Államok
| Great Seal of the US.png | |
| ( zászlaja) | ( címere) |
(1956-tól): In God we trust (Istenben bízunk)
Gyakorlatban amerikai angol
- teljes
- ebből víz
9 363 155 km²
4,87 %
- 2005. évi adat
- népsűrűség
293 655 404 fő
30 fő/km²
- teljes (2003)
- egy főre jutó
10 871 095 millió USD
37 352 USD
USD)
- kikiáltása
- elismerése
1776. július 4.
1783. szeptember 3.
us .gov .edu .mil
1
Az Amerikai Egyesült Államok (United States of America vagy rövidítve: USA) szövetségi állam, amely Észak-Amerikában az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig húzódik. Északról Kanadával, délről Mexikóval, a mintegy 85 km széles Bering-szoroson keresztül pedig Oroszországgal határos.
Mind katonai, mind gazdasági szempontból a világ legjelentősebb hatalma. Részesedése a világkereskedelemből mintegy 40 százalék, katonái a világ szinte valamennyi pontján jelen vannak. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja.
Legfontosabb nyelve az angol, regionális jelleggel használják a spanyolt, míg Louisianában a francia, Pennsylvaniában pedig a német nyelv használata fordul elő. Az Egyesült Államoknak nincsen hivatalos nyelve, azonban minden fontos dokumentumot és törvényt angolul írnak.
Az Egyesült Államoknak 50 tagállama van.
Történelem
1773-ban Nagy-Britannia és 13 amerikai gyarmata (Új-Anglia) közötti feszültségek a bostoni teadélutánban csúcsosodtak ki, amikor a teára kivetett új adók elleni tiltakozásul indiánnak öltözött amerikaiak elfoglalták a teaszállító hajókat és rakományukat a tengerbe szórták. Anglia csapatok küldésével válaszolt, ami általános felkelést váltott ki a 13 gyarmaton. Képviselőik ezt követően a Philadelphiában tartott Kontinentális Kongresszuson szövetséget kötöttek, és kimondták, hogy közösen ellenállnak az angoloknak. 1776. július 4-én a philadelphiai Kongresszus elfogadta a függetlenségi nyilatkozatot (amit Thomas Jefferson írt) és ezzel a 13 gyamat végleg elszakadt Nagy-Britanniától, és megalakították az Amerikai Egyesült Államokat. Az ezt követő függetlenségi háborút a Versailles-i béke zárta le 1783-ban, amellyel Nagy-Britannia elismerte az Egyesült Államokat.
Miután az 1777-ben megalkotott, majd 1781-ben elfogadott Konföderációs Cikkelyek túl gyengének bizonyultak ahhoz, hogy a fiatal államszövetséget egyben tartsák, 1787-ben elfogadták az azóta is érvényben lévő, új alkotmányt. Ez ma a világ legrégebbi, máig is érvényes, írott alkotmánya. Elfogadása óta elvileg változatlan, ún. "Kiegészítésekkel" azonban több ízben lényegében módosították. Az USA első elnöke a függetlenségi háború sikeres hadvezére George Washington lett.
A függetlenségi háborút követően az új állam gyors fejlődésnek indult. A 19. század elején megvásárolták Napóleontól Louisiana francia gyarmatot, a spanyoloktól megszerezték Floridát, majd Mexikótól háborúban elhódították a mai Texas, Új-Mexikó, Kalifornia, Nevada, Arizona és még néhány állam területét. A jórészt indiánok lakta területeket fokozatosan európai bevándorlók foglalták el, lényegében kiirtva az őslakosságot. Az új területeken a század folyamán egymást követően hozták létre az új államokat, amelyek csatlakoztak az Unióhoz.
A 19. század közepére mind élesebb ellentét alakult ki az északi, gyorsuló ütemben iparosodó államok és a déli, jórészt monokulturás gyapottermeléssel foglalkozó államok között. Utóbbiak munkaerő-szükségletét fekete rabszolgák biztosították. Az északi államokban ekkor már tilos volt a rabszolgatartás (szabad államok). A rabszolgaság ellen az 1850-es évektől mozgalom bontakozott ki. Amikor 1860-ban a rabszolgaságot ellenző, 1855-ben alakult Republikánus Párt elnökjelöltjét, Abraham Lincolnt választották elnökké, 11 déli állam (Texas, Louisiana, Mississippi, Arkansas, Tenessee, Alabama, Georgia, Florida, Dél-Carolina, Észak-Carolina, Virginia) kivált az Unióból, és Richmond fővárossal megalakították az Amerikai Államok Konföderációját. Elnökké Jefferson Davist választották. Ezzel kitört a polgárháború (Észak-Dél háború). A hat éves háború az északiak győzelmével ért véget, amivel helyreállt az Unió egysége. 1867-ben Oroszországtól megvásárolták Alaszkát.
A 19-20. század fordulóján jelentős volt az európai bevándorlás, ami biztosította a gyors gazdasági fejlődés által megkívánt munkaerőt. A 20. század elejére az USA felsorakozott a világ nagy ipari hatalmai közé.
Az USA területszerző politikája az észak-amerikai kontinenst leszámítva újdonságot jelentett az európai hatalmakéhoz képest. Nem törekedtek klasszikus gyarmatosításra, hanem a gazdasági és a politikai befolyás kialakítását célozták. Ennek első példája, hogy az 1820-as évek elején a támogatták a dél-amerikai spanyol gyarmatok függetlenedési törekvéseit. Ekkor fogalmazta meg Monroe elnök az "Amerikai az amerikaiaké" elvet, amellyel azt kívánta kifejezni, hogy az európai hatalmak tartsák magukat távol az amerikai kontinenstől. A függetlenné vált latin-amerikai országok azonban gyorsan az USA gazdasági-politikai befolyása alá kerültek.
1898-ban a spanyolok elleni kubai felkelés idején a havannai kikötőben robbanás történt az USS Maine hadihajón. Azt ma sem tudni, hogy nem provokáció történt-e, mindesetre az USA hadat üzent Spanyolországnak. A gyors lefolyású háború eredményeként Kuba és a Fülöp-szigetek függetlenné vált, lényegében az USA gyámsága alatt, és megszerezték egyebek mellett Hawaii-t, Guam-ot és a Midway-szigeteket.
Az első világháború idején az USA az antant-hatalmakkal szimpatizált, az amerikai közvélemény azonban sokáig idegenkedett attól, hogy beavatkozzanak az európai hatalmak ügyeibe, amelyektől mindazideig távol tartották magukat. Amikor azonban 1917-ben Németország meghirdette a korlátlan tengeralattjáró háborút Nagy-Britannia ellen, az USA belépett a háborúba. A közvélemény hangulatának megváltozásában jelentős szerepet játszott, hogy egy német tengeralattjáró megtórpedózta az angol Lusitania nevű gőzöst, és a támadásnak több amerikai állampolgár is áldozatul esett. 1918 közepe táján jelentek meg az első amerikai csapatok a franciaországi hadszíntéren. Parancsnokuk Pershing tábornok volt. Az antant háborús győzelmében azonban már viszonylag csekély szerepet játszottak. Noha eredetileg Woodrow Wilson elnök javasolatára jött létre, az USA kimaradt a háborút követően megalakult Népszövetségből (ami az ENSZ elődjének tekinthető), ismét az elszigetelődés politkáját választotta, és kimaradt az európai ügyek rendezéséből.
A huszas évek gyors gazdasági fellendülését (ekkor épült New Yorkban a prosperitás jelképének tekintett Empire State Building) az 1929-1933 gazdasági világválság szakította meg. A válságból való kilábalásra az 1932-ben elnökké választott Franklin Delano Roosevelt meghirdette a New Deal-nek (tkp. nem jelent mást, mint új megegyezés vagy új irány) nevezett politikát. Ez John Maynard Keynes angol közgazdász által a huszas években megfogalmazott elveken alapult, mely szerint recessziós időszakban az államnak kell beruházásokkal segíteni a gazdaságot, akár nagymértékű eladósodás árán is. Máig vitatott, hogy a harmincas években meginduló fellendülés a New Deal sikerének, vagy az újra meginduló fegyverkezésnek köszönhető (mint Európában).
Bár a második világháború kezdetére csökkentek valamelyest az USA-ban tapasztalható izolacionista törekvések, először az Egyesült Államok mégsem lépett be a háborúba, de a kölcsönbérleti törvény alapján utánpótlással és hadianyaggal segítette Nagy-Britanniát, Kínát és a Szovjetuniót. Az amerikai közvéleményre drámai hatást gyakorolt azonban a Pearl Harbor elleni japán támadás, melynek hatására az USA hamarosan hadba lépett a tengelyhatalmak ellen. A háború során a Szovjetunió szenvedte el ugyan a legtöbb áldozatot, ám az Egyesült Államok roppant gazdasági erejének is fontos szerepe volt a szövetségesek győzelmében.
A második világháborúból az USA a világ legerősebb hatalmaként került ki, amellyel csak a Szovjetunió kelhetett versenyre, az is csupán katonailag, súlyos gazdasági áldozatok árán. A szövetségesek egyetértése igen hamar, már 1945 végén felbomlott, és a következő negyven évet a kölcsönös gyanakvás, a hidegháború határozta meg. Az USA politikája a szovjet, illetve a kommunista előretörés megakadályozására irányult. 1949-ig kizárólag birtokolt atomfegyvert. A szovjet fenyegetés - és mellesleg az amerikai érdekek védelmére - katonai támaszpontokat hoztak létre az egész világon. Az amerikai csapatok Nyugat-Európában is jelen maradtak, farkasszemet nézve a Kelet-Európában szintén ottmaradó szovjetekkel (elsősorban a kettészakadt Németországban.)
Szövetségi rendszerei szintén az egész világra kiterjedtek. (NATO: Nyugat-Európa és Kanada), SEATO: Dél-kelet Ázsia, CENTO: Közép- és Közel-kelet, ANZUS: Csendes-óceáni térség. Közülük ma már csak a NATO létezik). Komoly támogatást nyújtottak a kínai polgárháborúban a Csang Kaj-sek-nek. Utóbbiak veresége és a Mao Ce Tung vezette kommunista erők győzelme után, - ENSZ-felhatalmazással - amerikai csapatok szálltak partra a Koreában, hogy megakadályozzák a Kim Ir Szen vezette kommunisták győzelmét. A Koreai háború 1953-ban fegyverszünettel és a félsziget kettéosztásával jutott nyugvópontra. Az amerikai haderő a déli országrészben továbbra is jelen maradt.
1949-ben McCarthy szenátor javaslatára és vezetésével megalakult az Amerikaellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság, amely a kialakuló kommunistaellenes hisztériában egymást követően idézte maga elé, majd sok esetben lehetetlenné tette szakszervezeti vezetők, értelmiségiek sorát, kommunistaszimpátiával vádolva őket (Franz Oppenheimer, Charlie Chaplin stb.).
Az ötvenes évek második felében némileg csökkent az USA, illetve a nyugati országok és a Szovjetunió közötti feszültség. 1959-ben megkezdődtek az első tárgyalások az atomkisérletek betiltásától, és szó volt egy csúcstalálkozóról Dwight D. Eisenhower elnök és Hruscsov szovjet pártfőtitkár között. 1960-ban az Urál fölött a szovjet légvédelem lelőtt egy Lockheed U-2-es tipusú amerikai felderítőgépet (Powers-ügy), ami miatt ismét megromlottak a kapcsolatok, és a tervezett csúcstalálkozó is elmaradt.
1961. április 17-én - John F. Kennedy elnöksége idején - amerikai támogatással kubai emigránsok szálltak partra a kubai Disznó-öbölben a Fidel Castro vezette forradalmi kormány megdöntésére, az akció azonban három nap alatt kudarcot vallott. A szovjetek nem sokkal ezt követően közepes hatótávolságú rakétákat telepítettek a szigetországba, ahonnan azok az amerikai szárazföldet is elérhették. Az USA válaszul 1962. október 24-én blokád alá vonta a kubai szigetet. Az atomháború kirobbanását végül az utolsó pillanatban megszületett megegyezéssel november 20-án sikerült megelőzni: a szovjetek kivonták rakétáikat, az USA feloldotta a blokádot, és bár nem állította helyre a kapcsolatokat Kubával, és továbbra is támogatta az emigránsokat, megszűntette az inváziós fenyegetést.
1963-ban az USA, Nagy-Britannia és a Szovjetunió aláírta az atomcsend egyezményt amely megtiltotta a légköri, víz alatti és a világűrben végrehajtott atomkísérleteket.
1963. november 22-én a texasi Dallasban meggyilkolták John F. Kennedy elnököt. A gyilkosság fő gyanúsítottja Lee Harvey Oswald, akit a börtönben, november 24-én Jack Ruby lelőtt. Később a börtönben ő is meghalt (a hivatalos jelentés szerint rákban). A Kennedy-gyilkosság körülményeinek kiderítésére, Warrennek, a Legfelsőbb bíróság elnökének vezetésével bizottság alakult, amely 1964. szeptember 27-én több mint tíz kötetben tette közzé a jelentését. Megállapításait azóta is számtalanszor kétségbe vonták, a gyilkosság háttere lényegében azóta is feltáratlan maradt. Kennedyt alelnöke, Lyndon B. Johnson követi az elnöki székben, aki a demokrata párt színeiben a következő elnökválasztást meg is nyeri.
A hatvanas években az USA fokozatosan belebonyolódott a vietnami háborúba. Az elhúzódó konfliktus egyre nagyobb elégedetlenséget váltott ki, az évtized közepétől erősödő tömegmozgalom követelte a háború befejezését. Ezzel párhuzamosan bontakozott ki a lakosság akkor mintegy 20 százalékát jelentő feketék polgárjogi mozgalma. A déli - jórészt az egykori Konföderációhoz tartozó - államokban ekkor még hivatalos volt a faji elkülönítés. 1964. július 3-án törvény született, a feketék és a nők diszkriminációja ellen.
Az USA 1989 decemberében megszállta Panamát, majd pár hónap mulva már a Perzsa-öbölbe küldtek katonákat (Öböl háború). A konfliktus 1990. augusztus 20-án kezdődött, mikor Szaddam Husszein elfoglalta Kuvaitot. Az Öbölháború 1991 februárjának végére befejeződöt.
Földrajz, Gazdaság
Társadalom földrajza
Az Egyesült Államok területe csaknem 9,4 millió km², lakossága több mint 260 millió fő. A Sziklás-hegységben alapították a világ első nemzeti parkját, Yellowstone-t. A nyugati körzetekben találhatjuk a legtöbb indián rezervációt is.
„A nagy olvasztótégely”, így is emlegetik az Egyesült Államokat. A következő ötven évben valószínűleg megváltozik az emberi rasszok aránya. A spanyolok elérik majd a 21%-ot, így többen lesznek, mint a feketék; az indonéziaiak és kelet-ázsiaiak meghaladhatják a 12%-ot. A mai bevándorlók már mások, mint az európai rendszerváltások előttiek, ők már nem akarják megtanulni az angol nyelvet sem, saját negyedeikben élnek és megtartják saját kulturális szokásaikat. A gyermekeiket pedig saját anyanyelvi iskoláikba járatják. A leginkább a szegény afroamerikaiak érdekeit sérti ez, mivel versenyezniük kell a segélyekért, házakért, munkákért az idegenekkel, főként az illegális bevándorlókkal. Az angolul beszélő amerikaiak pedig azért aggódnak, hogy nem lesznek képesek magukat megértetni a piacon vagy az autószerelőnél.
Tájai
Appalache-hegység
ÉK-DNY csapásirányú hegység a kontinens keleti felén, amelyet a Hudson-folyó két részre tagol. Az északi része a Kaledóniai-, a déli része a Variszkuszi-hegységrendszer tagja. A Kaledóniai-hegységképződés első szakasza - amely az USA területére esik - gyűrődés során keletkezett, üledékes hegységek. Majd főleg északon gránit benyomulások alakultak ki (Newfoundland, New-Brunswick). A Variszkuszi-hegységképződés során alakult ki a Déli-Appalache négy párhuzamos vonulata, amely nyugaton üledékes, keleten inkább kristályos kőzetekből áll.Belső- vagy Központi-síkság
Az ország középső területét zömmel tengeri üledékkel borított síkságok jellemzik.Öt-Tó-vidéke vagy Nagy-tavak vidéke
Öt hatalmas tó van itt egymással kapcsolatban, valóságos kis tengert alkotva:- Felső-tó
- Huron-tó
- Michigan-tó
- Erie-tó
- Ontario-tó
Mindezek mellett a vidék tagjaira jellemző az, hogy az üledékek - olykor dőlt - rétegeket alkotnak, a rétegek pedig olykor réteglépcsőben szakadnak meg, ami olyan csodálatos tájak kialakulását vonta maga után, mint a Niagara lépcsője. A jégkorszak következményeként morénavonulatok (gleccserek által kivájt anyagok lerakódása a jég elolvadásával) alakultak ki itt (pl.: Oak Ridge – Tennessee államban).
Mississippi-medence
Északi részén főként morénák találhatók a felszínen, délen pedig elsősorban lösz. A pleisztocén kor jégtakarója a Missouri és Ohio (Mississippi oldal irányú mellékfolyói) vonaláig húzódott a legkeményebb jégkorszak alatt.Préri-tábla
Nyugat felé enyhén emelkedik, de igen nagy terület révén a két „széle” között helyenként 1000 méteres magasságkülönbség is van. Leginkább krétakori üledék borítja egyhangú felszínét. Helyenként réteglépcsők, bazaltvulkánok találhatók. A pleisztocén jege néhol marta felszínét és az olvadás is ritkán 300 méteres vízmosásokat hozott létre. Éghajlata ma is szélsőséges, így jobbára csak fűfélék lepik.Partmenti síkságok
Délnyugaton a Mexikói-öböl és az Atlanti-óceán határolja, tengeri (harmadidőszakból), illetve folyóvizi üledék fedi. A part folyamatosan épül, a tenger dűnéket és turzásokat rak a fenékre. Lagúnái látványosak.Kordillerák
A Pacifikus-hegységrendszer tagja; a part menti Nyugati-Kordillerákból, a Keleti-Kordillerákból és a köztük húzódó belső medencéből, illetve fennsíkból áll.A Nyugati-Kordillerák belső vonulatának része a Cascade-hegység, amely vulkáni kúpokkal teljes, és a zömében kristályos Sierra Nevada. A külső vonulata pedig lényegében a Parti-hegység. A két vonulatot árkok választják el, mint a Kaliforniai-árok.
Sziklás-hegység
A Keleti-Kordillerák legidősebb tagja. A középidő végén elkezdődött gyűrődése, a harmadidőszakban feldarabolódott, de tűzhányók továbbra is építették, így az üledékes kőzetek tetején kristályos kőzetek magasodnak az egykori vulkánok helyén.Belső medencék és fennsíkok
A Kolumbia-medencén hatalmas (harmadidőszaki) „bazaltplató” terül el. A Nagy-medence száraz területén sós tavak és sósivatagok találhatóak (pl.: Nagy-Sós-tó). A Colorado-fennsík különleges látványt nyújt, mert a Colorado-folyó bevágódása kanyonokat hozott létre (Pl.: Nagy-kanyon, angolul: Grand-canyon). Ennek különleges jelentősége van a földtörténeti korok vizsgálatában, hiszen itt több száz kilométer szélesen 1500 méter mélyen tanulmányozható az egymásrarakódás egyetlen kapavágás nélkül.Ipar és gazdálkodás
Bányászat
- feketeszén: Appalache-hegység nyugati lábánál, Öt tó-vidéken
- vasérc: Felső-tó vidékén,
- színes- és nemesércek: Sziklás-hegység
- uránérc: Sziklás-hegység
- kőolaj, földgáz: Kalifornia, Mexikói-öböl partján (Texas, Lousiana), Alaszkában - kimerülőben
- kősó: Texas
- kén: Texas
- foszfát: Florida
Energiagazdaság
Elsősorban a szénhidrogénekre épül, valamint nagyon jelentős az atomenergia felhasználás is. Nem elhanyagolható a széntüzelésű hőerőművek szerepe sem. Emiatt az egyik legnagyobb környezetterhelő ország.Intenzíven kutatják az alternatív és megújuló erőforrások felhasználási lehetőségeit, de ezek az eszközök még túl drágák és rossz a készenállási mutatójuk.
Nagyobb energiatermelők:
- Vízerőmű: Columbia- és Colorado-folyó
Feldolgozóipar
Szinte az összes iparág képviselője megtalálható itt. Korábban a nehézipar volt a legmeghatározóbb, de ma már a finomechanikai és elektronikai berendezések illetve az információs technológiák (számítógép) hozzák a fő bevételt.Déli államok a polgárháborúban elszenvedett vereség és a rabszolga-felszabadítás után nem tudtak gazdasági versenyre kelni az erős, iparosodott Északkal. Az utóbbi néhány évtizedben azonban rohamos ipari fejlődés tapasztalható. A Mexikói öböl prtján épültek legnagyobb köolajfinomítók. Nagyobb ipartelepek:
- vaskohászat: Appalache-vidék (Pittsburgh, Bethlehem), Nagy Tavak vidéke (Buffalo, Cleveland, Detroit, Chicago-Gary, Duluth)
- alumínium-kohászat: New Orleans, Mobile, Baton Rouge,
- autógyártás: Detroit, Cleveland, Buffalo, Baltimore, Kansas City
- repülő-, rakétagyártás: Baltimore, Philadelphia, Minneapolis-St. Paul, Denver, San Diego, Los Angeles, San Francisco, Houston, Atlanta,Seattle(Boeing)
- elektronikai ipar: New York, Boston, Philadelphia, Baltimore, Los Angeles
- kőolajfinomítás, vegyipar: Houston, Baton Rouge, Los Angeles (A texasi partvidéken bányászott kősó és kén, valamint Florida hatalmas foszfátlelőhelyei a szervetlen vegyipar (műtrágyagyártás) alapját képezik.)
- élelmiszeripar: Minneapolis-St. Paul, St. Louis, Kansas City
- Kordillerák erdei és folyói mentén: fatelepek, papírgyárak működnek
- Hadi ipar a nyugati területeken összpontosult a II. Világháború idején. Ez alapozta meg San Diego, Los Angeles, San Francisco hatalmas kikötővárossá fejlődését.
- Észak-Atlanti-partvidék: Európából érkező bevándorlók virágoztatták fel nagy mennyiségű, olcsó munkaerőt kínálva, amely elsősorban a kohászatra és energiaiparra volt hatással, később a munkaerő felértékelődött és felváltották a hagyományos iparágakat a technológia és szolgáltatás szektor kínálta termeléssel.
- A Nagy-tavak ( (5)Tó-vidék) környékén ma is a hagyományos nehézipar-városok a jellemzőek.
Buffalo, Cleveland a szállítási útvonalak mentén jött létre, hogy feldolgozzák az alapanyagokat; sok más település keletkezésének prototípusa az övék, ahogy Pittsburg is, amely a vasérc bánya-falvak kiterjedéseként egyesült.
Kereskedelem, kommunikáció
A kereskedelem központja pedig New York. Itt futnak össze a pénzügyi élet szálai. Itt van a legtöbb bank és monopólium is. Vasércből ma már importra szorulnak, amelyet Kanada(Labrador) elégít ki. Ez hozta magával a Szent Lőrinc viziút megépítését, amely a két ország kereskedelmét nagy mértékben élénkítette. Azonban a legfontosabb közlekedési csomópont Chicago, ahol a légi és vasút közlekedés a legélénkebb. New Orleans a kapcsolat Latin-Amerikával; ahonnan mezőgazdasági termékeket és érceket szereznek.Mivel az űrbejutás könnyebb alacsonyabb szélességi fokról, Houston az űrkutatás központjává lett. Ma már a hosszúsági fok nem olyan lényeges, de a legnagyobb űrközpont mégis Floridában, Cape Canaveral-ben van. Korábbn északon volt a textilipar központja, de ma már délen saját maguk termelik az alapanyagokat alkalmasabb vidékeken, így átköltözött Floridába, amely az idegenforgalom kedvelt célpontja is egyben. Atlanta ma már szintén (belső)kereskedelmi és pénzügyi központ, és híres a Coca-Colaról. Dallas pedig, ha máshonnan nem is, de a népszerű sorozatból biztosan ismert az olajáról
Mezőgazdaság
Mivel igen szerencsés helyzetben van a terület azáltal, hogy a legtöbb égövet átöleli és a legkülönbözőbb időjárási zónák megtalálhatóak területén, szinte az összes növényfaj termeszthető. Ugyanakkor sok problémát okoz az, hogy a területe északról nyitott, így gyakran előfordul, hogy az Északi sarkról tavasz közepén is fagyos léghullám érkezik, ami elpusztítja a fiatal növényeket.- Közép - Nyugat: kukorica, szója; sertés, szarvasmarha (a mezőgazdaság felértékelődött; legnagyobb: Indianában, Iowában és Illinois-ban)
- Préri-fennsík: búza, legelők; szarvasmarha-tenyésztés
- Mississippi-alföld: szója, földimogyoró, Texasban gyapot; a legelőkön szarvasmarha-tenyésztés, baromfi
- Parti-síkság: Virginia - dohány, Mississippi delta - rizs, cukornád, Florida - zöldség, déligyümölcs; a legelőkön szarvasmarha-tenyésztés
- Kalifornia: mérsékelt övi gyümölcstermesztés (alma, körte, barack, szőlő), zöldségfélék, délen citrusfélék, gyapot; a legelőkön szarvasmarha- és juh-tenyésztés; öntözéses gzdálkodással
- Kordillerák: fűszertelepek
- Szarvasmarha tenyésztés szinte mindenhol folyik hatalmas méretekben(Hamburger), valamint elterjedt a juhtartás is; legeltető tartással.
- Minneapolis, St. Louis, Kansas City a malom és húsiparukról híres.
Politika
Az 1789-ben érvénybelépett alkotmány tette le az amerikai politika alapjait. A hatalmi ágak (végrehajtó, törvényhozó és ítélethozó) egymás ellenőrzésével és felülbírásával biztosítják a demokrácia stabilitását. A végrehajtó hatalom feje az elnök, akit legfeljebb kétszer, maximum négyéves időszakra választ meg az 538 tagú elektori kollégium, a nép szavazatai alapján. A törvényhozói hatalom két házból áll: a képviselőház és a római mintára épített szenátus. Ezt a két házat összefoglaló néven kongresszusnak hívják.
Lásd még
USA | Észak- és Közép-Amerika országai
United States Verenigde State Estatos Unitos Geánlǽht Underrícu American ولايات متحدة أمريكية Estaos Uníos Злучаныя Штаты Амэрыкі Съединени американски щати যুক্তরাষ্ট্র Stadoù Unanet Amerika Sjedinjene Američke Države Estats Units ᎠᎺᎢ Spojené státy americké Америкăри Пĕрлешӳллĕ Штатсем Unol Daleithiau America USA USA Ηνωμένες Πολιτείες Usono Estados Unidos Ameerika Ühendriigid ایالات متحده امریکا Yhdysvallat États-Unis d'Amérique Feriene Steaten fan Amearika Stáit Aontaithe Mheiriceá Na Stàitean Aonaichte Estados Unidos de América - United States of America ארצות הברית संयुक्त राज्य अमेरिका Sjedinjene Američke Države Etazini Statos Unite de America Amerika Serikat Usa Bandaríkin Stati Uniti d'America ᐊᒥᐊᓕᑲ アメリカ合衆国 미국 संयुक्त राज्य अमेरिका Dewletên Yekbûyî yên Emerîkayê Civitates Americae Unitae Vereinegde State van Amerika JAV Amerikas Savienotās Valstis अमेरिकेची संयुक्त संस्थाने Amerika Syarikat Stati Uniti Altepetl Osehsepanoaseh Amerikak USA Verenigde Staten van Amerika USA Amerikas forente stater Wááshindoon bikéyah ałhidadiidzooígíí Estats Units Америкæйы Иугонд Штаттæ Stany Zjednoczone Estados Unidos da América Stadis Unids da l'America Statele Unite ale Americii Соединённые Штаты Америки संयुक्त राज्य अमेरिका Amerihká ovttastuvvan stáhtat Sjedinjene Američke Države United States Spojené štáty americké Združene države Amerike Сједињене Америчке Државе USA สหรัฐอเมริกา Estados Unidos Amerika Birleşik Devletleri Сполучені Штати Америки امریکہ Hoa Kỳ פֿאַרייניקטע שטאַטן פֿון צפון אמעריקע Meijgoz 美国 Bí-kok
"Amerikai Egyesült Államok"
