article


A Török Köztársaság (törökül: Türkiye Cumhuriyeti) területének kisebbik része Európában, nagyobbik része Ázsia délnyugati részén fekszik. Az Anatóliai-félsziget, mely a Fekete-tenger és a Földközi-tenger között helyezkedik el, alkotja az ország fő területét. Északról Grúzia, Örményország és Irán, délről Irak és Szíria, míg nyugatról az Égei-tenger szigetei, Görögország és Bulgária határolja.

Türkiye Cumhuriyeti
Turkey_coat_of_arms.png
(Törökország zászlaja) (Törökország címere)
Mottó: Yurtta Sulh, Cihanda Sulh
(Törökül: „Béke a hazában, béke a világban”)
LocationTurkey.png Hivatalos nyelv Török Főváros Ankara Legnagyobb város Isztambul Elnök Ahmet Necdet Sezer Miniszterelnök Recep Tayyip Erdogan Terület
 - Teljes
 - % víz 36.
780 580 km²
1,3% Népesség
 - Teljes (2005)
 - Népsűrűség 17.
69 660 559
89/km² GDP
 - teljes (2006, becsült)
 - egy főre jutó 18.
611,6 mrd USD
9393 USD (73.) Alapítás 1923. október 29. Valuta új török líra Időzóna UTC +2 Himnusz İstiklâl Marşı TLD .tr List_of_country_calling_codes 90

Története


Anatólia (Kis-Ázsia) az ókorban több civilizációnak és királyságnak volt a bölcsője. A szeldzsuk törökök a 11. században hódították meg a területet (a korábban itt élő török törzsek a Bizánci Birodalom alattvalói voltak), és folyamatosan elfoglalták az akkori Bizánci Birodalmat. Ezt az Oszmán Birodalom fejezte be a 15. században, Konstantinápoly elfoglalásával, majd a birodalmat kiterjesztették a Földközi-tenger keleti részére. A 19. században ébredő nacionalizmus és az első világháború okozta a birodalom széthullását a háború után.

A Török Köztársaságot 1923-ban alapította Musztafa Kemal Atatürk, aki az országot modern, világi és Nyugat-orientált állammá változtatta. A 20. század során több katonai puccs történt az országban, az utolsó 1980-ban, de a demokratikus hatalom azóta visszatért. Törökország 1952-ben lett a NATO tagja, és célul tűzte ki az Európai Unióhoz való csatlakozást. A ciprusi török jelenlét, a régóta tartó kurd felkelés keleten, és az iszlám növekvő politikai jelenléte táplálja a közéleti vitákat, és befolyásolja az ország nemzetközi kapcsolatait.

Tartományok


Turkish-provinces.png]] Törökország 81 tartományból (il) áll. A tartományokat a vali, a kormányzó irányítja. Minden megyének van egy kormányzói székhelye (merkez ilçe), melynek neve általában egyezik a tartomány nevével, a kivételek: Hatay (Antakya), İçel (Mersin), Kocaeli (İzmit), and Sakarya (Adapazarı).

Földrajz


Törökország Ázsia nyugati részén fekszik. A Kis-Ázsiai félsziget egy központi fennsíkból és keskeny tengerparti síkságokból áll, északon a Pontus, délen a Taurus hegylánc határolja. Keleten hegyek vannak, és itt ered az Eufrátesz, a Tigris, és Arak-folyó, itt található a Van-tó valamint az Ararát-hegy Törökország legmagasabb pontjával (5166m).

Éghajlata mérsékelt mediterrán, forró, száraz nyarakkal és enyhe csapadékos telekkel, de a szárazabb belső területeken zordabb az időjárás. Törökországban előfordulnak erős földrengések is.

Fővárosa Ankara, legnagyobb városa Isztambul (İstanbul). Fontosabb városok: İzmir, Bursa, Adana, İzmit, Konya, Diyarbakır, Samsun.

Gazdaság


Törökország dinamikus gazdasága keveréke a modern iparnak és kereskedelemnek, valamint a hagyományos mezőgazdaságnak, amely 2001-ben a lakosság 40%-ának adott munkát. A magánszektor erős és gyorsan növekszik, de az államnak nagy szerepe van az iparban, pénzügyekben, közlekedésben és kommunikációban. A legfontosabb iparág és legnagyobb exportőr a textilipar, amely majdnem teljesen magánkézben van.

Az utóbbi években a gazdasági helyzetet kiszámíthatatlan növekedés és komoly kiegyensúlyozatlanság jellemezte. A GNP növekedése több évben is meghaladta a 6%-ot, de ezt megszakította a termelés erős hanyatlása 1994-ben 1999-ben és 2000-ben. A költségvetési hiány rendszeresen meghaladta a GDP 10%-át, amit nagyrészt a kamatfizetések hatalmas terhe okozott, amely 2001-ben a költségek több mint felét alkotta – az infláció pedig magas (két számjegyű) maradt.

Ezen okokból kifolyóan a külföldi befektetés Törökországban alacsony – kevesebb mint 1 milliárd dollár évente. 2000 végén és 2001 elején a növekvő kereskedelmi hiány és bankszektor gyengesége válságba sodorta a gazdaságot, amely arra kényszerítette a kormányt, hogy lebegtesse a lírát, és gazdasági pangás következett. A 2002-es év eredményei jobbak, az IMF-től érkező erős pénzügyi támogatás és a szorosabb pénzügyi politika miatt. A lassuló növekedés és a közel-keleti politikai feszültségek beárnyékolják az ország gazdasági jövőjét.

Népesség


A török nép 80%-a török etnikumú, akik csak az ország hivatalos nyelvét a törököt beszélik.

A legjelentősebb kisebbség a kurdoké, akik az ország népességének 20%-át alkotják, és főleg az ország keleti területein, valamint a nagyobb városokban élnek.

Más, kisebb népcsoportok: grúzok, szírek, arabok, görögök, örmények.

A lakosság 98%-a iszlám vallású. Legtöbbjük a vallás szunnita ágához tartoznak, de jelentős az alevi (síita) muszlimok száma is. Kisebb görög katolikus, örmény ortodox, izraelita, római katolikus és protestáns csoportok is jelen vannak.

Államszervezet


lásd: Törökország politikai rendszere

Az 1982. évi alkotmány demokratikus, világi, parlamentáris kormányformát ír elő, erős elnöki hatalommal és független bíróságokkal. Biztosítja a nemzetközileg elismert emberi jogokat, amelyeket vészhelyzetben korlátozni lehet, és nem lehet őket az állam egységének megsértésére vagy nem-szekuláris nem-demokratikus kormány létrehozására felhasználni.

Számos Állambiztonsági Bíróság létezik, amelyek az államegység elleni vétségeket kezelik. Az elnök és a miniszterelnök vezette Minisztertanács osztoznak a hatalmon. Az elnököt 7 évre választják és nem választható újra.

Az egykamarás török parlament, a Nagy Török Nemzetgyűlés vagy Türkiye Büyük Millet Meclisi a törvényhozó testület. 550 tagját arányos képviselet elve alapján választják 5 éves periódusra. Egy pártnak a szavazatok legalább 10%-át kell megszereznie országos szinten a parlamentbe bejutáshoz.

Törökországban néhány kisebbséget, főleg a kurdokat politikailag megkülönböztetik. Nem használhatják az anyanyelvüket az oktatásban és nyilvánosan sem. Azonban az EU-konform új törvények, amelyeket nemrégiben fogadtak el, elkezdték ezt megváltoztatni és olyan jogokat biztosítanak, amelyek eddig nem léteztek az országban.

Lásd még


Külső hivatkozások


Magyarul

Más nyelveken

Törökország | Ázsia országai

Turkey Turquía تركيا Turquía Türkiyə Турция Turkia Turska Turquia Turecko Турци Twrci Tyrkiet Türkei Τουρκία Turkio Turquía Türgi Turkia ترکیه Turkki Turquie Turkije An Tuirc Turquía - Türkiye תורכיה Turska Թուրքիա Turchia Turki Turkia Tyrkland Turchia トルコ თურქეთი 터키 तुर्किये Tirkiye Turki Turcia Tierkei Törkieë Turkija Turcija Турција Turki Törkie Turkije Tyrkia Tyrkia Turtchie Турк Welschhinkel Turcja Turquia Turcia Турция तुर्किये Turchìa Durka Turska Turkey Turecko Turčija Turqia Турска Turkiet துருக்கி ประเทศตุรกี Türkiýe Turkiya Türkiye Cumhuriyeti Törkiä Туреччина Turkiya טערקיי 土耳其 Türkiye

 

This article is licensed under the GNU Free Documentation License. It uses material from the "Törökország".

Home Pageartsbusinesscomputersgameshealthhospitalshomekids & teensnewsphysiciansrecreationreferenceregionalscienceshoppingsocietysportsworld