Az oszmán-török (újabban inkább törökországi török) nyelv (türkçe vagy türk dili) a török nyelvcsaládba tartozik, amely az altáji nyelvek alcsaládja. A mongol nyelv valószínűleg a török rokona. Bár a török nyelvcsalád többi tagja (főleg az azeri és a türkmén, melyeket a volt Szovjetunió utódállamaiban beszélnek) közel áll a törökhöz, fontos különbségek vannak köztük a nyelvtan, a szókincs és a hangtan tekintetében.

A világon élő török nyelvű emberek számát 61 millióra teszik, ebből 51,8 millió él Törökországban. A török nyelvet beszélik Bulgária (810 000), Irak (380 000), Görögország (300 000), Ciprus (175 000), Macedónia (100 000) és Románia (30 000) egy részén is. Németországban 1,5 millióra, az Európai Unióban 2-3 millióra becsülik számukat. Egyes források ennél még néhány millióval többre is becsülik a törökök számát.

A török agglutináló nyelv. Főleg ragokat használ, alig használ elöljárószót.

Hangtan

---

Ábécé

A török nyelv különböző írásrendszereket használt, melyek időrendi sorrendben a következők:

• Orkhon-féle ábécé
• ujgur ábécé
• arab ábécé

Az arab írást a 13. századtól egészen 1928. november 28-ig használták, amikor Mustafa Kemal Atatürk hivatalossá tette a latin (európai) írást. A latin ábécé kiegészül a pont nélküli i-vel (ı), valamint a ç ğ ş ö ü betűkkel.

A török ábécé fonetikus, azaz úgy írjuk, ahogy olvassuk, de előfordul benne néhány kivétel.

Betűi:

• a b c ç d e f g ğ h i ı j k l m n o ö p r s ş t u ü v y z
• A B C Ç D E F G Ğ H İ I J K L M N O Ö P R S Ş T U Ü V Y Z

• Magas hangrendű magánhangzók: e, i, ö, ü
• Mély hangrendű magánhanzók: a, ı, o, u

A török nyelvben van egy magánhangzó, ami csak arab eredetű szavakban fordul elő: â (ejtése, mint a magyar á)

• A betűk kiejtése:
  
  

ç:	cs
c:	dzs
ı:	Veláris i hang (az u helyén képzett ajakréses magánhangzó)
j:	zs
s:	sz
ş:	s
ğ:	magas hangrendű szavakban j mély hangrendű szavakban néma
y:	j

A q, w, x betű hiányzik a török ábécéből.

Magánhangzók

A toldalék magánhangzójának a szó utolsó szótagjában lévő magánhangzóhoz kell illeszkednie.

ada ⇔ ada-da

ev ⇔ ev-de

A toldalékok két csoportra oszlanak:

• kétalakú (-a/-e)
• négyalakú (-i/-ı/-ü/-u)

• kétalakú toldalékok szabálya:
  • e típusú toldalékot használunk, ha a szó utolsó mgh-ja: e, i, ö, ü
  • a típusú toldalékot használunk, ha a szó utolsó mgh-ja: a, ı, o, u

• négyalakú toldalékok szabálya:
  • i típusú toldalékot használunk, ha a szó utolsó mgh-ja: e, i
  • ü típusú toldalékot használunk, ha a szó utolsó mgh-ja: ö, ü
  • ı típusú toldalékot használunk, ha a szó utolsó mgh-ja: a, ı
  • u típusú toldalékot használunk, ha a szó utolsó mgh-ja: o, u

Mássalhangzók

caption | Mássalhangzó fonémák a török nyelvben

	Ajakhang (Bilabiális)		Ajak- foghang Labiodentális)		Dentális		Fogmeder- hang (Alveoláris)		Poszt- alveoláris		Elő- szájpadlás (Palatális)		Utó- szájpadlás (Veláris)		Gégehang (Glottális)
Zárhang (Plozíva)	p	b			t	d					c		k	g
Orrhang (Nazális)	m				n
Réshang (Frikatíva)			f	v	s	z									h
Zár-réshang (Affrikatíva)
Legyintőhang (Flap)
Közelítőhang (Approximáns)											j
Nyelvoldali-közelítőhang (Laterális-approximáns)									l

• A török nyelvben vannak olyan mássalhangók amelyek után a ragok megváltoznak.

Ezek a mássalhangzók: ç, f, h, k, p, s, ş, t. Egyszerűbben:

Fa paşa çok hasta = Fa pasa nagyon beteg

Utánuk a toldalék d mássalhangzója t-vé, a c pedig ç-vé alakul.

ev-de = házban

garaj-da = garázsban

kapı-cı = portás

DE

çiçek-te = virágban

kıtap-ta = könyvben

çiçek-çi = virágárus

• Magánhangzóval kezdődő toldalékok előtt 4 szóvégi mássalhangzó megváltozik!

k → ğ çocuk (gyerek) çocuğ-um (gyerekem)

p → b kitap (könyv) kitab-ım (könyvem)

t → d dert (bánat) derd-im (bánatom)

ç → c ağaç (fa) ağac-ım (fám)

• A magánhangzóval kezdődő toldalékok y kötőhanggal kapcsolódnak a magánhangzóra végződő szavakhoz!

kutu-y-u = dobozt

Ankaralı-y-ım = ankarai vagyok

• Kivétel: Ha a szó birtokos eset után kap tárgyesetet, és a birtokos rag magánhangzóra végződik, a kötőhang nem y hanem n lesz:

Onun araba-sı-n-ı (arabasını) gördüm = Az ő autóját láttam

Főnév

---

Jellegzetességek:

• A török főneveknek nincs nyelvtani nemük.
• Az eredeti török szavak vagy magas, vagy mély hangrendűek.
• A szótövek végéhez illesztett ragjaikkal, képzőkkel, jeleikkel ugyanúgy bánnak, mint mi, sőt ezek is a miénkhez hasonlóan szigorúan hangrendileg illeszkednek a tőszó magánhangzójához.
• Kerülik a mássalhangzó torlódásokat, különösen a szavak elején, például: a spor (sport) ejtése sıpor
• Hangrendi okok miatt gyakran alkalmaznak toldalék hangokat ragilleszkedéseknél, például: Yabancı-y-ım /idegen vagyok/
• A magánhangzó torlódásokat is nehezen tűrik, hasonlóan a magyar népies kiejtéshez.
• Távolító eset ragjuk közeli a miénkhez (-tól, től).
• A többes számot a magyarhoz hasonlóan csak akkor használjuk, ha az a mondatbeli összefüggésből másképp nem derül ki. (Két fiú, de: A fiúk játszanak).
• A tulajdonnevekhez a ragok egy aposztróffal kapcsolódnak: Ali'nin = Alié.

A főnevek többes száma

A török nyelvben a főnevek többes számát a -lar/-ler többes jel fejezi ki, de sokkal ritkábban használják, mint a magyarban.

• A többes jel a magánhangzó harmónia törvényei szerint kerül a főnév végére:

ev-ler = házak

kitap-lar = könyvek

• Akárcsak a magyarban, ha számnév párosul a főnévhez, a többesszám jele elmarad:

İki kitap = két könyv

Főnévragozás

A főnév ragozható, azaz a mondatbeli szerepétől függően toldalékokat kap. A főnévragozásnak 6 esete van a törökben.

• alanyeset
• tárgyeset
• birtokos eset
• közelítő/részes eset
• helyhatározó eset
• távolító eset

Az esetragok természetesen itt is a magánhangzó harmónia elvei szerint illeszkednek. A magánhangzóra végződő névszók tárgy és közelítő esetében a szó és a rag közé egy y kerül, birtokos esetben pedig n hangot kötünk.

Alanyeset

Alanyesetben a főnév megegyezik az első szótári alakkal, ilyenkor nem járul hozzá semmilyen estrag. DE ettől függetlenül a többes szám jelét és a birtokos személyragokat felveheti!

• Ev güzel = A ház szép
• Ev-ler güzel = A házak szépek
• Ev-im güzel = A házam szép
• Ev-ler-im güzel = A házaim szépek

Tárgyeset

Csak akkor használjuk ha a tárgy határozott

• Gazete okuyorum = Újságot olvasok

A mondat értelme általános, mert mindegy milyen újságot olvasok.

DE

• Gazete-y-i okuyorum = Olvasom az újságot

A mondat értelme határozott mivel konkrét dologról van szó!

• A tárgyeset jelei: (y)-i/-ı/-ü/-u

Birtokos eset

A birtokos esetet a birtokviszony kifejezésére használjuk.

• Kim-in bu kitap? = Kié ez a könyv
• Ali'n-in... = Alinak a ...-ja/-je
• Gül'ün... = Gülnek a ...-ja/-je

A birtokviszony kifejezésekor a birtokost jelölő szót birtokos esetbe tesszük a birtok pedig harmadik személyű birtokos személyragot kap.

• Gül'ün kitap-ı = Gül könyve
• Ali'n-in araba-sı = Ali autója

A birtokos személyragozás esetében két rendhagyó alakot kell megjegyezni:

• su víz birtokos e: su-y-u
• cami dzsámi birtokos e: cami-i

Például:

• portakal suyu = narancslé
• Beyazit camii = Bejazit dzsámi,

A birtokos eset ragjai: (n)-in/-ın/-ün/-un

Részes/közelítő eset

A helyhatározós szerkezetekben a jelzett szó felé való irányultságot, cél felé való mozgást fejez ki. (A magyarban ezek a toldalékok a -hoz/-hez/-höz; -nak/-nek; -ba/-be; -ra/-re)

Ev-e gidiyorum = Haza megyek

Ankara'y-a''' gidiyorum = Ankarába megyek

A részes és közelítő eset ragjai: (y)-a/-e

Eszközhatározós eset

A kivel?, mivel? kérdésre adott válaszban a török nyelv jelet használ, mely a szótól elkülönülve vagy azzal összevonva is használható.

• Az eszközhatározós eset jele: ile / -la/-le (ha magánhangzóra végződik a szó, kiejtéskönnyítő y kerül a szótő és a jel közé)

Ali ile / Ali'yle = Alival
Yağmur ile / Yağmur'la = Yağmurral
kalemle = tollal

• Az ile szócska és értelemben is használatos: Ali ile Zeynep eve döndü. = Ali és Zeynep hazamentek. Ilyenkor nem lehet összevonni a szótővel.

Helyhatározós eset

Arra a helyre utal, ahol valaki vagy valami tartózkodik (mozgás nélkül). A magyarban ezek a toldalékok a következők: -ban/-ben; -on/-en/-ön; -nál/-nél.

• A helyhatározós eset ragjai: -da/-de vagy a ç, f, h, k, p, s, ş, t után -ta/-te

ev-de = a házban
istasyon-da = az állomáson
Efes'te = Efesben
koltuk-ta = fotelben
Mustafa'da = Musztafánál

Távolító eset

• A távolító eset ragjai: -dan/-den vagy ç, f, h, k, p, s, ş, t után -tan/-ten

İstanbul'dan = Isztambulból
Ev-den = a házból
Kars'tan = Karszból
Mehmet'ten = Mehmettől

• Ez az eset főnévi igenévvel is használható, ilyenkor -ás/-és végű főnévként fordítjuk:

Gez-mek-ten yorgunum = Fáradt vagyok a gyaloglástól

Névmások

---

Mutató névmások

Ha a tárgy vagy a személy pontosan meg van határozva, akkor mutatónévmással is fordíthatjuk a magyar határozott névelőt.

• A törökben három mutató névmás létezik:
  • bu ez (legközelebbi)
  • şu ez (közeli)
  • o az (távoli)

• Ezek a névmások a főneveket is helyettesítik:

Bu araba benim, şu senin. = Ez az autó az enyém, az a tied.

A mutató névmások ragozása

Alanyeset	Tárgyeset	Birtokos eset	Részes eset	Helyhatározós eset	Távolító eset
bu	bunu	bunun	buna	bunda	bundan
şu	şunu	şunun	şuna	şunda	şundan
o	onu	onun	ona	onda	ondan

Személyes névmások

ben	én
sen	te
o	ő
biz	mi
siz	ti
onlar	ők

A személyes névmások ragozása

Alanyeset	Tárgyeset	Birtokos eset	Részes eset	Helyhatározós eset	Távolító eset
ben	beni	benim	bana	bende	benden
sen	seni	senin	sana	sende	senden
o	onu	onun	ona	onda	ondan
biz	bizi	bizim	bize	bizde	bizden
siz	sizi	sizin	size	sizde	sizden
onlar	onları	onların	onlara	onlarda	onlardan

Igék

---

A múlt idő jele d, illetve t (látta, futott), a feltételes mód jele és illeszkedése (adnék), tagadó szavunk is a miénkhez hasonló (nem, ne), ez utóbbi ragozott formában nem az igét előzi meg, hanem közvetlenül az igető után áll (nem írok). A török nyelvben ritkán használnak segédigét, a bírni szerkezeti forma is hiányzik.

A létezés kifejezése

A török nyelvben a létezés kifejezése nem igével történik, hanem személyragokkal.

pl:

şeftalı = barack ucuz = olcsó

azaz: şeftalı ucuz = a barack olcsó

Azokban a mondatokban, ahol az alanyt névmás fejezi ki, a szóhoz hozzá kell illeszteni a személyrag megfelelő alakját.

pl:

(A nemzetiségek neveit nagy betűvel írjuk!)

Angol vagyok = İngliz-im

Magyar vagyok = Macar-ım

Török vagyok = Türk-üm

Orosz vagyok = Rus-um

Végső esetben ott van a lenni ige is: olmak, de ez az alak nem használatos.

Személyragok

A török nyelvben a személyragok az igeidő jeléhez illeszkednek a magánhangzó-harmónia szerint:

ben (én)	-im/ım/üm/um
sen (te)	-sin/sın/sün/sun
o (ő)	-Ø
biz (mi)	-iz/ız/üz/uz
siz (ti)	-siniz/sınız/sünüz/sunuz
onlar (ők)	-lar/-ler

Főnévi igenév

A török nyelvben két főnévi igenév létezik:

• gel-mek
• al-mak

Amikor a főnévi igenév jelét leválasztjuk az igéről, megkapjuk annak a tövét. Ehhez a tőhöz járulnak az igeidő jelei ill. a személyragok.

Igeidők

---

Jelen idő

Egyszerű jelen

• Képzése: jelenidő jele + személyrag: -iyor/-ıyor/-üyor/-uyor + um/sun/∅/uz/sunuz/lar

• Ha az ige töve magánhanzóra végződik, akkor azt a jelen idő jele előtt el kell hagyni!

anl-a-mak

anl-ıyor-um

anl-ıyor-sun

anl-ıyor

anl-ıyor-uz

anl-ıyor-sunuz

anl-ıyor-(lar)

A jelen idő jelének első magánhangzója a magánhangzó harmónia törvényei szerint alakul

=Az egyszerű jelen idő kérdő alakja

= Az ige jelen idejű kérdő formájának képzésekor az ige rag nélküli alakja után a mu kérdőszót tesszük. Ehhez a kérdőszóhoz kapcsolódnak a személyragok!

gel-mek = jönni

gel-iyor mu-y-um?

gel-iyor mu-sun?

gel-iyor mu?

gel-iyor mu-y-uz?

gel-iyor mu-sunuz?

gel-iyor-lar mı?

=Az egyszerű jelen idő tagadása

=

• A tagadás jele: -ma-/-me-
• Jelen időben ez a jel -m-mé rövidül

gel-mek

gel-m-iyor-um

gel-m-iyor-sun

gel-m-iyor

gel-m-iyor-uz

gel-m-iyor-sunuz

gel-m-iyor-(lar)

=Az egyszerű jelen idő tagadó-kérdő alakja

= A kérdő és tagadó alakok összevonásával képezzük:

1. az ige tagadó főnévi igenévi alakja (gel-m-iyor)
2. ezután az alak után a mu kérdőszócska következik a személyraggal (gel-m-iyor mu)

• A tagadószócska is mindig követi a magánhangzó harmóni elvét, tehát alakjai: mi/mı/mü/mu ⇒ a jelen időben csak a mu alak használatos

gel-mek

gel-m-iyor mu-y-um?

gel-m-iyor mu-sun?

gel-m-iyor mu?

gel-m-iyor mu-y-uz?

gel-m-iyor mu-sunuz?

gel-m-iyor-lar mı?

Széles jelen

• A széles jelen jele: -er-/-ar-
• A széles jelen idő jele az igető és a személyragok között helyezkedik el.

düş-mek

düş-er-im

düş-er-sin

düş-er

düş-er-iz

düş-er-siniz

düş-er-(ler)

=A széles jelen kérdő alakja

=

Képése:

igető + ar/er + mu/mi + személyrag

uç-mak (repülni)

uç-ar mı-y-ım?

uç-ar mı-sın?

uç-ar mı?

uç-ar mı-y-ız?

uç-ar mı-sınız?

uç-ar-(lar) mı?

=A széles jelen tagadó alakja

=

• Képzése: igető + ma/me + személyrag

• E/2 személyben a tagadás jele és a személyrag között egy z van
• E/3 személy ragja: z
• T/1 személyben egy kötő y hang van
• T/2 személyben a tagadás jele és a személyrag között egy z van
• T/3 személyben a személyrag: z

üzül-mek (szomorkodni)

üzül-me-m

üzül-me-z-sin

üzül-me-z

üzül-me-y-iz

üzül-me-z-siniz

üzül-me-z-(ler)

=A széles jelen tagadó-kérdő alakja

=

• Képzése:: igető + ma/me + z + a kérdőszó megfelelő alakban

benze-mek (hasonlítani)

benze-me-z mi-y-im?

benze-me-z mi-sin?

benze-me-z mi?

benze-me-z mi-y-iz?

benze-me-z mi-siniz?

benze-me-z-(ler) mi?

A múlt idő

A török nyelvben több múlt idő van.

Biztos múlt

• Képzése:

igető + di/dı/dü/du + személyragok
illetve ç, f, h, k, p, s, ş, t után + ti/tı/tü/tu

• Személyragjai:
  

gel-di-m	yap-tı-m
gel-di-n	yap-tı-n
gel-di-Ø	yap-tı-Ø
gel-di-k	yap-tı-k
gel-di-niz	yap-tı-nız
gel-di-ler	yap-tı-lar

=Kérdő alak

=

• A szabály a biztos múlt időben kicsit eltér a jelen idő szabályától

gel-mek

gel-di-m mi?

gel-di-n mi?

gel-di mi?

gel-di-k mi?

gel-di-niz mi?

gel-di-(ler) mi?

=Tagadó alak

=

bul-mak (találni)

bul-ma-dı-m

bul-ma-dı-n

bul-ma-dı

bul-ma-dı-k

bul-ma-dı-nız

bul-ma-dı-(lar)

=Tagadó-kérdő alak

=

• Képzése:

1. múlt idejű tagadó alak
2. kérdő szócska megfelelő alakja

bul-mak

bul-ma-dı-m mı?

bul-ma-dı-n mı?

bul-ma-dı mı?

bul-ma-dı-k mı?

bul-ma-dı-nız mı?

bul-ma-dı-(lar) mı?

Bizonytalan múlt

• Képzése: -igető + -miş/-mış/-müş/-muş

gel-mek (jönni)	yıkan-mak (mosakodni)	öldür-mek (megölni)	duy-mak (hallani)
gel-miş-im	yıkan-mış-ım	öldür-müş-üm	duy-muş-um
gel-miş-sin	yıkan-mış-sın	öldür-müş-sün	duy-muş-sun
gel-miş	yıkan-mış	öldür-müş	duy-muş
gel-miş-iz	yıkan-mış-ız	öldür-müş-üz	duy-muş-uz
gel-miş-siniz	yıkan-mış-sınız	öldür-müş-sünüz	duy-muş-sunuz
gel-miş-ler	yıkan-mış-lar	öldür-müş-ler	duy-muş-lar

=Kérdő alak

=

• Képzése:

1., múlt idejű főnévi igenév személyrag nélkül!

2., a tagadószócska megfelelő alakban a személyragokkal

• Használata:

Ezt az igeidőt történetek elmesélésére használják, abban az esetben, ha a beszélő nem volt szemtanúja az eseményeknek, csak "hallotta", "mondták" neki. Akkor is használjuk, ha el akarunk távolodni a beszélgetés tárgyától, pl. ha török vendéglátónk megmutatja újonnan vásárolt szőnyegét, tetszésnyilvánításképpen azt mondjuk: güzelmiş, vagyis szépnek találjuk, udvariasak vagyunk, de nem akarjuk "megszerezni" magunknak. Használjuk még, ha hirtelen fedezünk fel valamilyen dolgot, pl. A-a. Çorabım kaçmış! azaz Nahát, felszaladt a harisnyám! vagy valamiben bizonytalanok vagyunk: Doğru mu yapmışım? → Vajon jól csináltam?

gül-mek

gül-müş mü-y-üm?

gül-müş mü-sün?

gül-müş mü?

gül-müş mü-y-üz?

gül-müş mü-sünüz?

gül-müş-(ler) mi?

=Tagadó alak

=

• Képzése: igető+ma/me+miş/mış/müş/muş+ személyrag

çevir-mek (fordítani)

çevir-me-miş-im

çevir-me-miş-sin

çevir-me-miş

çevir-me-miş-iz

çevir-me-mişsiniz

çevir-me-miş-(ler)

=Tagadó-kérdő alak

= Képzése:

igető+ma/me+miş/mış/müş/muş és az egyeztetett tagadószócska a személyragokkal

ver-mek (adni))

ver-me-miş mi-y-im?

ver-me-miş mi-sin?

ver-me-miş mi?

ver-me-miş mi-y-iz?

ver-me-miş mi-siniz?

ver-me-miş-(ler) mi?

A régmúlt

• Képzése: -igető + -mişti/-mıştı/-müştü/-muştu

gelmek (jönni)

gel-miştim
gel-miştin
gel-mişti
gel-miştik
gel-miştiniz
gel-mişti(ler)

• Használata: az angol Past Perfect igeidejének megfelelő, régmúltban történt eseményeket fejez ki: Çok yanlış yapmıştı. Yardım etmeliydim. = Sok hibát vétett. Segítenem kellett. (Előbb hibázott, én később segítettem)

=A régmúlt kérdő alakja

=

gel-miş miydim?
gel-miş miydin?
gel-miş miydi?
gel-miş miydik?
gel-miş miydiniz?
gel-mişler miydi?

=A régmúlt tagadó alakja

=

gel-me-miştim
gel-me-miştin
gel-me-mişti
gel-me-miştik
gel-me-miştiniz
gel-me-mişlerdi

=A régmúlt tagadó-kérdő alakja

=

gel-me-miş miydim?
gel-me-miş miydin?
gel-me-miş miydi?
gel-me-miş miydik?
gel-me-miş miydiniz?
gel-me-miş-ler miydi?

Folyamatos múlt

• Képzése: - igető + yor + di/dı/du/dü + személyrag

• Használata - a múltban történt folyamatos események kifejezésére; a beszélő maga cselekedett vagy szemlélője volt az eseményeknek. Pl: Dün gece televizyon seyrediyordum. = Tegnap (egész) este tévét néztem (folyamatosan).

gelmek (jönni)

gel-iyor-du-m
gel-iyor-du-n
gel-iyor-du
gel-iyor-du-k
gel-iyor-du-nuz
gel-iyor-du-lar; gel-iyor-lar-dı

=Kérdő alak

= gel-iyor mu-y-du-m?
gel-iyor mu-y-du-n?
gel-iyor mu-y-du?
gel-iyor mu-y-du-k?
gel-iyor mu-y-du-nuz?
gel-iyor-lar mı-y-dı; gel-iyor-du-lar mı?

=Tagadó alak

= gel-m-iyor-du-m
gel-m-iyor-du-n
gel-m-i-yor-du
gel-m-iyor-duk
gel-m-iyor-du-nuz
gel-m-iyor-du-lar; gel-m-iyor-lar-dı

=Tagadó-kérdő alak

= gel-m-iyor mu-y-du-m?
gel-m-iyor mu-y-du-n?
gel-m-iyor mu-y-du?
gel-m-iyor mu-y-du-k?
gel-m-iyor mu-y-du-nuz?
gel-m-iyor-lar mı-y-dı; gel-m-iyor-du-lar mı?

Bizonytalan folyamatos múlt

• Képzése: - igető+ yor+ miş/mış/muş/müş + személyrag
• Használata: Múltban történt folyamatos cselekvés, de a beszélő nem volt szemtanúja az eseményeknek.

gelmek:

gel-iyor-muş-um
gel-iyor-muş-sun
gel-iyor-muş
gel-iyor-muş-uz
gel-iyor-muş-sunuz
gel-iyor-muş-lar; gel-iyor-lar-mış

=Kérdő alak

=

gel-iyor-muş mu-y-um?
gel-iyor-muş mu-sun?
gel-iyor-muş mu?
gel-iyor-muş mu-y-uz?
gel-iyor-muş mu-sunuz?
gel-iyor-muş-lar mı; gel-iyor-lar-mış mı?

=Tagadó alak

= gel-m-iyor-muş-um
gel-m-iyor-muş-sun
gel-m-iyor-muş
gel-m-iyor-muş-uz
gel-m-iyor-muş-sunuz
gel-m-iyor-muş-lar

=Tagadó-kérdő alak

= gel-m-iyor-muş mu-y-um?
gel-m-iyor-muş mu-sun?
gel-m-iyor-muş mu?
gel-m-iyor-muş mu-y-uz?
gel-m-iyor-muş mu-sunuz?
gel-m-iyor-muş-lar mı; gelmiyorlarmış mı?

Jövő idő

Csak egy jövő idő van, melynek jelei: -acak/-ecek

Gelmek (jönni)	duymak (hallani)
gel-eceğ-im	duy-acağ-ım
gel-ecek-sin	duy-acak-sın
gel-ecek	duy-acak
gel-eceğ-iz	duy-acağ-ız
gel-ecek-siniz	duy-acak-sınız
gel-ecek-(ler)	duy-acak-(lar)

A jövő idő kérdő alakja

• Képzése:
  • jövő idejű főnévi igenév (gel-ecek/duy-acak) + a kérdőszócska megfelelő alakja a személyragokkal.
  • jövő időben a kérdószócskának két alakja van: mi és mı

gel-mek

gel-ecek mi-y-im?

gel-ecek mi-sin?

gel-ecek mi?

gel-ecek mi-y-iz?

gel-ecek mi-siniz?

gel-ecek-(ler) mi?

A jövő idő tagadó alakja

• Képzése: igető+ma/me+y kötőhang+acak/ecek+személyrag

duy-acak

duy-ma-y-acağ-ım

duy-ma-y-acak-sın

duy-ma-y-acak

duy-ma-y-acağ-ız

duy-ma-y-acak-sınız

duy-ma-y-acak-(lar)

A jövő idő tagadó-kérdő alakja

• Képzése: igető+ma/me+y kötőhang+acak/ecek és a kérdőszócska megfelelő alakja a személyragokkal

it-mek (tolni)

it-me-y-ecek mi-y-im?

it-me-y-ecek mi-sin?

it-me-y-ecek mi?

it-me-y-ecek mi-y-iz?

it-me-y-ecek mi-siniz?

it-me-y-ecek-(ler) mi?

A szükségesség kifejezése

• A török nyelvben a szükségességet az igetőhöz kapcsolt -malı/-meli ragokkal fejezzük ki.

menni kell = git-meli

inni kell = iç-meli

feküdni kell = yat-malı

érezni kell = duy-malı

• Amennyiben a szükségesség személytelen kifejezését akarjuk kifejezni akkor a főnévi igenévhez kell kapcsolni a lâzim szócskát.

git-mek lâzım

iç-mek lâzım

yat-mak lâzım

duy-mak lâzım

• A szükségességet egyéb személyekben is ki tudjuk fejezni, akkor a malı/meli raghoz kapcsoljuk a személyragot.

Budapeşte'ye git-meli-y-im = Budapestre kell mennem

Tren hemen hareket et-meli = A vonatnak azonnal indulnia kell

Yarın çok erken kalk-malı-y-ım = Holnap nagyon korán kell felkelnem

Az akarat kifejezése

Használata egyszerű: főnévi igenév + istemek ige ragozott alakja. Ez az alak nem udvariatlan, így bátran használható.

Kendimi gör-mek ist-iyor-um = Látni akarom magam

Lütfen, su ist-iyor-uz = Kérem, vizet szeretnénk

İki tane elma ist-iyor-um = Két darab almát szeretnék

A ható ige

Amennyiben udvarias kérdést szeretnénk feltenni, akkor ezt megtehetjük a magyarban már ismert "tudna ön...?" formával is. Használata szintén könnyű.

• Képzése: ige + (y)abilir/(y)ebilir + személyrag

• A ható igéknél a személyragok az alábbiak: -im/-sin/-/-iz/-siniz/-(ler)

gel-mek

gel-ebilir mi-y-im?

gel-ebilir mi-sin?

gel-ebilir mi?

gel-ebilir mi-y-iz

gel-ebilir mi-siniz

gel-ebilir-(ler) mi?

yaz-mak

yaz-abilir mi-y-im?

yaz-abilir mi-sin?

yaz-abilir mi?

yaz-abilir mi-y-iz?

yaz-abilir mi-siniz?

yaz-abilir-(ler) mi?

Jelzők

---

A jelző a mienkhez hasonlóan a törökben is a jelzett szó előtt áll és nem egyeztetjük; nem változik sem számban, sem esetben. A melléknevet segédige nélkül is használhatjuk állítmánynak (bu çiçek güzel = ez a virág szép)

Melléknevek fokozása

• alapfok : güzel
• középfok: daha güzel
• felsőfok: en güzel

Bu kitap güzel. Ama şu daha güzel = Ez a könyv szép. De ez még szebb

Összehasonlítás

• alapfok: ...gibi/kadar

Bu kitap şunun kadar / şunun gibi güzel = ez a könyv olyan szép, mint az
Melek gibi güzelsin = Olyan szép vagy, mint egy angyal
Ferman Cem'e kadar / Cem gibi naziktir = Ferman olyan kedves, mint Cem

• középfok: Ha két dolgot vagy személyt hasonlítunk össze, akkor a második tárgy vagy személy távolító esetbe kerül

Mustafa Ali'den daha zeki = Musztafa okosabb Alinál.

• felsőfok:

Mustafa sınıfta en yüksek = Musztafa a legmagasabb az osztályban

Névelők

---

Csak határozatlan névelője van: bir.

• Használata:

İstanbul güzel bir şehirdir. = Isztambul (egy) szép város.

Anneme güzel bir çiçek aldım. ⇔ Anneme bir güzel çiçek aldım.
Szép virágot vettem anyámnak ⇔ Egy szál szép virágot vettem anyámnak

Vagyis ha a bir a melléknév előtt áll, akkor határozott tárgyra utal, amiből egy darab van, viszont ha a melléknév és a főnév között áll, akkor határozatlan dologot jelöl.

Névutók

---

A török nyelv a magyarhoz hasonlóan gyakran használ névutókat. Azonban vannak, olyan névutók, amelyek előtt a főneveket bizonyos esetekbe kell tenni. Ezek a névutók a ragozott főnév után állnak.

Részes esettel járó névutók

A főnév ilyenkor (y)a/(y)e ragokat vesz fel

• kadar = -ig
• rağmen = annak ellenére, hogy
• göre = szerint

Távolító esettel járó névutók

A főnév ragja : -dan/-den/-tan/-ten

• başka = más, kívül
• beri = óta
• önce = előtt
• sonra = után

Alany vagy birtokos esettel járó névutók

Ezeknél a névszóknál fontos megemlíteni, hogy amennyiben a névutó főnévhez kerül azt alanyesetbe kell tenni, ha azonban névmáshoz járul, azt birtokos esetbe kerül.

• gibi = ként, mint
• için = ért, végett, -nak/-nek
• hakkında = -ról/-ről
• ile = -val/-vel

Szórend

---

• A török mondat szórendje S+O+V azaz alany-tárgy-állítmány szórendű:
  • Kadın kitabı okudu. ⇒ A nő elolvasta a könyvet.

• A határozószók az ige elé kerülnek:
  • Ali dün gece bahçede su içiyordu. ⇒ Ali tegnap este a kertben vizet ivott.

A határozók sorrendje általában a következő: időhatározó + helyhatározó + módhatározó + okhatározó

• Ha hangsúlyozni akarunk egy bizonyos szót, azt az ige elé tesszük:
  • Ali Ankara'ya gitti. ⇒ Ali Ankarába ment
  • Ankara'ya Ali gitti. ⇒ Ali ment Ankarába.
  • Ali Ankara'ya otobüsle gitti. ⇒ Ali Anakrába busszal ment. ⇔ Ali otobüsle Ankara'ya gitti. ⇒ Ali busszal Ankarába ment.

Hangsúly

---

A török szavak általában véghangsúlyosak, de a hangsúly nem olyan erős, mint például az angol nyelvben és nincs jelentésmegkülönböztető szerepe sem, kivéve a birtokos személyrag és a létige személyragjának megkülönböztetésekor. A szabály az, hogy a birtokos személyrag hangsúlyos, míg a létige személyragja hangsúlytalan, azaz az előtte lévő szótagra esik a hangsúly:

• öğretmenim: az én tanárom
• öğretmenim: tanár vagyok

A szabály szerint a tagadó '-ma/-me rag hangsúlytalan, azért, hogy megkülönböztethető legyen a rövid főnévi igenévi alaktól, amelyek leginkább szóösszetételekben fordulnak elő:

• İçme suyu: ivóvíz; tehát ha a "me" ragot hansúlyozom, rövid főnévi igenevet kapok
• İçme suyu: ne idd meg azt a vizet!
• Természetesen ez a szabály nem csak a felszólításra vonatkozik: Bunu yap-a-madım ⇒ Ezt nem tudtam megcsinálni.

A véghangsúlyozás alól további kivételek a következőek:

• helységnevek: pl. Londra, İstanbul, Ankara
• határozószók: pl. sonra, şimdi
• Néhány külföldi jövevényszó
• Ahol az utolsó szótag a létige ragozott alakja: başbakanım

Számnevek

---

1. bir
2. iki
3. üç
4. dört
5. beş
6. altı
7. yedi
8. sekiz
9. dokuz
10. on
11. on bir
12. on iki
13. on üç
14. on dört
15. on beş
16. on altı
17. on yedi
18. on sekiz
19. on dokuz
20. yirmi
21. yirmi bir
22. yirmi iki
23. yirmi üç

...

0 sıfır

30 otuz

40 kırk

50 elli

60 altmış

70 yetmiş

80 seksen

90 doksan

100 yüz

1000 bin

10.000 on bin

100.000 yüz bin

1.000.000 bir milyon

Sorszámnevek

A sorszámnevek képzésekor a szám nevéhez képzőket kapcsolunk a magánhangzó harmónia szabályai szerint.

Ezek a képzők:

• (i)nci >>> bir-inci (1.)
• (ı)ncı >>> altı-ncı (6.)
• (u)ncu >>> dokuz-uncu (9.)
• (ü)ncü >>> üç-üncü (3.)

Dátum

---

Az évszakok

ilkbahar = tavasz

yaz = nyár

sonbahar = ősz

kış = tél

A hónapok

ay = hónap

Ocak = január

Şubat = február

Mart = március

Nisan = április

Mayıs = május

Haziran = június

Temmuz = július

Ağustos = augusztus

Eylül = szeptember

Ekim = október

Kasım = november

Aralık = december

A hét napjai

Pazartesi = hétfő

Salı = kedd

Çarşamba = szerda

Perşembe = csütörtök

Cuma = péntek

Cumartesi = szombat

Pazar = vasárnap

A dátum

A dátum kifejezése fordítva történik, mint a magyarban:

İki Ağustos, bin dokuz yüz seksen sekiz = 1988. augusztus másodika

Mindennapi kifejezések

---

A török nyelvben számos megrögzött, formális kifejezés található, melyet gyakran használnak.

	Szó szerinti fordítás	Jelentés
Merhaba	Üdvözlet (Arab)	Helló, szia
Alo	Helló (francia "allô")	(telefonban: Ott vagy még?)
Efendim	Uram	1. Igen (telefon felvételekor; 2. Uram/Asszonyom (udvarias megszólítás, függetlenül nemtől, kortól, családi állapottól); 3. Elnézést, megismételné?
Günaydın	* nap fényes	Jó reggelt!
İyi günler	Jó napok	Jó napot!
İyi akşamlar	Jó esték	Jó estét!
İyi geceler	Jó éjszakák	Jó éjszakát!
Evet	igen
Hayır	nem
Belki	talán
Hoş geldiniz	Jól jöttek	Üdvözlöm/Üdvözöljük
Hoş bulduk	Jónak találtuk	Örülök/örülünk, hogy itt lehetek (-ünk)
Nasılsın?	Hogy vagy?	Hogy vagy?
Nasılsınız?	Hogy van (ön)/vagytok?	Hogy van (ön) /vagytok?
İyiyim; siz nasılsınız?	Jól vagyok, ön hogy van?
Ben de iyiyim	Én is jól vagyok
Affedersiniz	Ön megbocsát	Elnézést
Lütfen	Kérem	Kérem, légy szíves, legyen szíves
Teşekkür ederim	Köszönöm	Köszönöm
Bir şey değil	Ez semmi	Semmiség, szívesen
Rica ederim	Kérek valamit	Szóra sem érdemes; szívesen; Ne mondj ilyeneket magadról; Ne mondj ilyen jókat rólam
Estağfurullah	Isten megbocsátását keresem (muszlim ima)	(hasonló a rica ederim-hez)
Geçmiş olsun	Legyen a múlté	Jobbulást (bármiylen nehéz helyzetben lévőnek mondhatjuk, nem csak betegség esetén, vagy olyasvalakinek is, aki éppen nehéz dolgokon ment keresztül)
Başınız sağ olsun	Legyen a (z ön) feje egészséges	Részvétem
Elinize sağlık	Egészség a kezének	(Gratuláció annak, aki finomat főzött, vagy más dolgot csinált, ami tetszik nekünk)
Afiyet olsun	Egészséges legyen	Jó étvágyat!
Kolay gelsin	Jöjjön könnyen	(annak mondjuk, aki dolgozik valamin, vagy vizsgára készül stb.)
Güle güle kullanın	Használja mosolyogva	(annak mondjuk, aki valami új dolgot vett)
Sıhhatler olsun	Legyen egészséges (az)	(annak mondjuk, aki épp fürdött, hajat vágatott vagy borotválkozott)
Hoşçakal(ın)	Maradj(on) jól	Viszlát! (Az mondja, aki elmegy)
Güle güle	(Menj) mosolyogva	Viszlát! (Az mondja, aki marad)
Allah'a ısmarladık	Istenhez rendeltünk (téged)	Viszlát (Annak mondjuk, aki marad (és sokáig nem fogjuk látni)

Magyarral rokon szavak

---

Nemcsak a török nyelvtan (agglutináló nyelv), hanem a török szókészlet is sok közös vonást tartalmaz a magyarral.

Törökkel rokon szavaink:

• a hittel kapcsolatos szavaink: Isten, ég, tündér, bűn, eskü, böjt, búcsú, egyház, gyón, erkölcs stb.

• a családi elnevezéseink: apa, anya, húg

• színeink: sárga, kék, piros

• az állattartás és a növénytermesztés körébe tartozó szinte minden szavunk: barom, bika, borjú, disznó, gyapjú, író, karám, kecske, komondor, köpű, kos, kuvasz, ökör, ól, serte, teve, tinó, túró, tyúk, ünő, ürü; alma, arat, árok, árpa, borsó, búza, csanak, csűr, dara, dió, eke, gyom, gyümölcs, kender, kert, komló, kökény, körte, ocsú, orsó, őröl, tarló, tiló, torma, sarló, szór, som stb.

• Ősiráni szavak pl. a tehén, a fej stb.

• a borkultúrával kapcsolatos szinte minden szavunk a törökkel rokon: szőlő, bor, csiger, seprő, ászok, szűr stb.

• Nyelvünkben feltűnően sok a törökkel azonos állam- és közélet szempontjából használatos szó: ál, bátor, bér, betű, bilincs, bíró, bocsát, boszorkány, bűbáj, bő, bölcs, börtön, csata, csősz, érdem, gyaláz, gyanú, gyűlöl, imád, ír, kín, koporsó, kölcsön, orvos, sereg, sír, tanács, tanú, telek, terem, tolmács, tor, tömény, törvény, úr, üdül, ünnep stb.

Altáji nyelvek | Természetes nyelvek | Törökország

---

Turkish language Турски език Tyrkisk sprog Türkische Sprache Turka lingvo Turco Türgi keel Turc Lingua turca トルコ語 Törks Turks Tyrkisk språk Język turecki Língua turca Turkiska Türkçe Törek tele 土耳其语