Szibéria

Szibéria (oroszul: Сибирь / Sibir' , a név valószínűleg „nyugodt föld”-et jelent mongolul) egy nagytáj neve Oroszország területén, Ázsia északi részén. Területe 16,2 millió km2, népessége kb. 30.000.000 lakos. Kelet-nyugati irányban az Urál hegységtől a Csendes-óceánig nyúlik, észak-déli irányban a Jeges-tengertől Észak-Közép-Kazahsztánig, valamint Mongólia és Kína határáig terjed. Majdnem teljes területe Oroszországban található, és oroszországi területe az ország teljes területének 75%-át képezi.

Közigazgatási beosztása

Szibéria területén található Oroszország szövetségi körzetei közül az Uráli és a Szibériai szövetségi körzet valamint a Jakut Köztársaság, ami a Távol-keleti szövetségi körzet része. Történelmi szempontból Oroszország egész távol-keleti része Szibériához tartozónak számít.

Nagyobb városok

Bár Szibéria népsűrűsége nagyon alacsony, van néhány nagyobb város is a területén. Ezek:

Novoszibirszk (1 446 800 l.)
Omszk (1 166 800 l.)
Cseljabinszk (1 148 300 l.)
Krasznojarszk (924 400 l.)
Vlagyivosztok (648 000 l.)
Irkutszk (640 500 l.)
Habarovszk (613 300 l.)
Novokuznyeck (601 900 l.)
Kemerovo (520 700 l.)
Tomszk (506 600 l.)
Magnyitogorszk (445 500 l.)
Csita (377 000 l.)
Ulan-Ude (362 400 l.)
Petropavlovszk-Kamcsatszkij (270 000 l.)
Angarszk (266 000 l.)
Bratszk (255 000 l.)
Szurgut (248 000 l.)
Blagovescsenszk (206 000 l.)
Jakutszk (180 000 l.)
Abakan (158 200 l.)

Története

Szibériát több különböző nomád népcsoport is lakta, köztük a hunok és az ujgurok. Szibéria kánja jelentős személyiség volt. A 13. században a területet meghódították a tatárok, és létrejött az autonóm Szibériai Kánság.

A kánság hatalmát a 16. században kezdte veszélyeztetni Oroszország növekvő jelentősége. Eleinte csak kereskedők és kozákok telepedtek meg a környéken, majd a cári hadsereg egyre keletebbre hozott létre erődöket, és a 17. századra a terület orosz befolyás alá került, de továbbra is nagyrészt feltáratlan és lakatlan terület maradt. Az elkövetkezendő évszázadokban csak bűnözőket küldtek ide.

Az első nagy változást az 1891 és 1905 között megépült transzszibériai vasút hozta, ami szorosabbra fűzte a kapcsolatot Szibéria és a II. Miklós cár uralma alatt egyre gyorsabban iparosodó Oroszország többi része között. A 20. században megindult Szibéria gazdag ásványkincskészletének kitermelése, és ipari városok születtek a vidéken.

A 19. század végén Oroszország megszerezte Dél-Szahalint, valamint az Amur és az Usszuri folyók melleti területeket. 1922-től egész Szibéria a Szovjetunióhoz tartozott, majd ennek felbomlása, 1991 óta Oroszország része.

Már a cári időkben sokakat száműztek a világ végének számító Szibériába. A szovjethatalom évei alatt a Gulág munkatáborainak jelentős része Szibériában volt; különösen rettegettek voltak a Kolimai terület bányái.

Földrajz és geológia

Szibéria területe több, mint 9 653 000 km², Oroszország területének nagyjából háromnegyede. Nagyobb földrajzi tájegységei közé tartoznak a Nyugat-szibériai Síkság és a Közép-szibériai Fennsík.

A Nyugat-szibériai síkság kainozoikumi hordalékos terület, és annyira sík, hogy ha a tengerszint ötven méterrel emelkedne, a Jeges-tenger és Novoszibirszk városa között minden víz alá kerülne. A hordaléklerakódást főként az eredményezi, hogy jéggátak visszafordítják az Ob és Jenyiszej folyók folyását, és a Kaszpi-tenger felé irányítják őket. A vidék nagyon mocsaras, talaja nagyrészt tőzegtalaj. A síkság déli részén, ami nem állandóan fagyott, a kazah sztyeppék folytatásaként nagy füves terület terült el, mára az eredeti vegetáció nagyrészt elpusztult.

A Közép-szibériai fennsík földtörténetileg igen régi tájegység, a perm korszak előtt önálló kontinens volt. Ásványkincsekben (arany, gyémánt, mangán, ólom, cink, nikkel, kobalt, molibdén) rendkívül gazdag. A terület szinte mindig fagyott, az egyetlen fa, ami megél itt, a szibériai vörösfenyő (Larix sibirica).

Eastern and central Sakha is comprised of numerous north-south mountain ranges of varying age. These mountains extend up to almost three thousand metres in elevation, but above a few hundred metres they are extraordinarily devoid of vegetation. The Verkhoyansk Range was extensively glaciated in the Pleistocene, but the climate was too dry for glaciation to extend to low elevations. These low elevations are numerous valleys, many of them deep, and covered with larch forest except in the extreme north, where tundra dominates. Soils are mainly Turbels and the active layer tends to be less than a metre except near rivers..

Tavak és folyók

Szibéria folyói: Anabar, Angara, Indigirka, Irtis, Kolima, Léna, Ob, Tunguzka folyó, Jana, Jenyiszej.
Szibéria legfontosabb tava a Bajkál-tó.

Hegységek

Anadir-hegység, Cserszkij-hegység, Dzsugdzsur-hegység, Gydan-hegység, Korják-hegység, Szajan-hegység, Urál, Verhojanszki-hegység, Jablonoi-hegység.

A hideg éghajlat miatt Szibéria fejlődése és népességnövekedése mindig is lassúnak volt mondható. A terület természeti és ásványkincsekben rendkívül gazdag, többek közt nagy olajmezők találhatóak itt, azonkívül nagy kiterjedésű erdők és sokféle ásvány. A terület nagy részét évente legalább hat hónapig hó borítja, a hőmérséklet -68°C alá is süllyedhet. A partvidéki tavak és folyók nagy része szinte állandóan be van fagyva.

Demográfia

Szibéria népsűrűsége kb. 3 fő/km². A lakosság nagy része orosz és eloroszosodott ukrán, de előfordulnak mongolok és török népcsoportok, valamint turjékok és jakutszkok is.

Szibéria népességének körülbelül 70%-a városokban él, többségük zsúfolt lakásokban, de sok ember él vidéken is, nagyobb, kényelmesebb faházakban. Novoszibirszk Szibéria legnagyobb városa, népessége kb. 1,5 millió fő. Tobolszk, Tomszk, Irkutszk és Omszk régebbi, történelmi városok. Ojmjakon városa a Föld leghidegebb települése, a rekordot -71,2°C-kal tartja.

Könyv

George St. George: Szibéria; Kossuth, 1982

Külső hivatkozások

Oroszország

Siberia Сыбір Сибир Sibèria Sibiř Sibirien Sibirien Σιβηρία Siberio Siberia Siber Siperia Sibérie Siberia - Сибирь סיביר Sibir Siberia Siberia シベリア 시베리아 Siberia Sibiras Сиберия Sibirien Siberië Sibir Sibir Сыбыр Syberia Sibéria Siberia Сибирь Sibberia Sibir Sibír Sibirija Сибир Sibéria Sibirien ไซบีเรียตะวันออก Siberia Sibirya Сибір Sibereye 西伯利亚

Gourt Home::Gourt :: Szibéria