Szemirámisz függőkertje (ismeretes még a babilóniai függőkert elnevezés is) és Babilon falai Babilóniában (ma Irak területén található) beletartozik az ókori világ hét csodája közé. Feltételezhetően ezek az építmények II. Nabukodonozor kérésére épültek, Kr. e. 600-ban.

A függőkert terjedelmes dokumentációval rendelkezett görög történészek által, mint pl. Sztrabón vagy Diodórusz, de nagyon kevés bizonyíték van arról, hogy valóban létezett-e. Néhány (körülményes) bizonyíték szerint a babiloni palota megnövekedett, de ez nem teljesen megfelelő bizonyíték, hogy miért néztek ki ilyen különösen ezek a függőkertek. Néhány ember szerint ezen a helyen az eredeti építmény összekeveredett a kertekkel, amik Ninivében is léteztek; a feljegyzett táblázatokon is tiszta kerteket találtak a kutatók. A tábla leír egy lehetséges gépezetet is, mely hasonlít az arkhimédeszi csavarra, amivel hihetetlen magasságokba is fel tudták szállítani a vizet.

Összevetve a feljegyzéseket, a kert azért épült, hogy felvidítsa Nabu-kudurri-uszur (a bibliai Nabukodonozor) honvággyal telt feleségét, Amüthiszt. Amüthisz, a médek királyának leánya, összeházasodott Nabukodonozorral, hogy szövetséget kössön a két nemzet. Ahonnan ő jött, ott a föld tiszta zöld és sok a hegy, ellenben Mezopotámiával (Ázsia DNY-i részén fekvő ország), ami nagy, sivatagos terület. A király eldöntötte, hogy épít egy olyan építményt, ami úgy néz ki, mint a médek néhány épülete; egy mesterséges hegy, ami tetején egy függőkert helyezkedik el. A függőkertnek feltehetően nem volt igazi “esése”, hanem ezt a felfüggesztést kábelekkel és kötéllel oldották meg.

A neve egy pontatlan görög fordításból, a kremastos hibás meghatározása miatt kapta mai nevét, de az is lehet, hogy a latin pensilis szó okozta ezt, mert a latin szó nem teljesen függést, hanem inkább túlnyúlást jelent, ami a terasz vagy balkon egy részére jellemző is.

A görög geográfus, Sztrabón, aki leírta a függőkertet a Kr. e I. században, ezt írta: “Boltozatos teraszokból áll egymás felé emelkedve, és a pillérek kocka-alakban pihen. Ezeket a lyukakat feltöltötték földdel, így a fák képesek voltak a lehető legmagasabbra megnőni. A pillérek, boltozatok és a teraszok égetett téglából és aszfaltból készültek.”

Ha egyáltalán a kert létezett, gyönyörű látvány lehetett: egy zöld, leveles-lombos, mesterséges hegy az alföld közepén.

Lásd még

• A világ hét csodája

Építmények

Hanging Gardens of Babylon حدائق بابل المعلقة Висящи градини на Вавилон Viseći vrtovi Babilona Jardins penjants de Babilònia Visuté zahrady Semiramidiny Семирамидăн çакăнса тăракан сачĕсем Babylons hængende haver Hängende Gärten der Semiramis Κρεμαστοί κήποι της Βαβυλώνας Jardines colgantes de Babilonia Semiramise rippaiad باغ‌های معلق بابل Babylonin riippuvat puutarhat Jardins suspendus de Sémiramis Xardíns colgantes da Babilonia הגנים התלויים בבבל Viseći vrtovi Babilona Giardini pensili di Babilonia バビロンの空中庭園 Taman Tergantung Babylon Hangende tuinen van Babylon Wiszące ogrody Semiramidy Jardins suspensos da Babilónia Висячие сады Семирамиды Semiramidine visuté záhrady Висећи вртови из Вавилона Babylons hängande trädgårdar பபிலோனின் தொங்கு தோட்டம் สวนลอยบาบิโลน Babil'in Asma Bahçeleri Сади Семираміди в Вавілоні Vườn treo Babylon 空中花园