Svédország

**Konungariket Sverige**

Flag of Sweden.svg	_címere.png
( zászlaja)	( címere)

Nemzeti mottó: För Sverige i tiden
(For Sweden - With the times) LocationSweden.png Hivatalos nyelv nincs ¹ ² Főváros Stockholm
59°21′ N 18°4′ E Legnagyobb város Stockholm Svédország királya
XVI. Károly Gusztáv svéd király
Svédország miniszterelnöke Göran Persson Terület
- Teljes
- % víz 54.
449 964 km²
8,67 Népesség
- Teljes (2005)
- Népsűrűség 84.
9 047 752
20/km² GDP
- Teljes (2002)
- GDP/fő 20th.
238 100 millió USD
26 000 USD Pénznem Svéd korona (SEK) Időzóna UTC +1 (NYISZ: +2) Függetlenség
Egyesítés 9.-12. század Himnusz Du gamla, Du fria TLD .se Országhívókód +46 ¹/ Svéd nyelv de facto nemzeti nyelv
²/ Öt elismert kisebbségi nyelv van Svédországban

A Svéd Királyság (Konungariket Sverige svédül) Skandináviában, Észak-Európában található. Nyugaton Norvégia, északkeleten Finnország, délkeleten a Skagerrak és a Kattegat, keletről pedig a Balti-tenger és a Botteni-öböl határolja. Mivel alacsony a népsűrűség, a svéd táj a nyugalmáról, nagy erdőiről, és hegyes vandonjairól ismert.

Történelem

Fő cikk: Svédország történelme

Svédország önálló történelme a Kalmári Unióból történő 1523-as kiválással kezdődött.

A svéd nagyhatalom időszaka XII. Károly uralkodásának idejére tehető, amikor is az egész balti térség svéd fennhatóság alá tartozott, beleértve néhány északnémet tartományt is.

A nagyhatalmi időszaknak a XII. Károly uralma alatti háborúk kudarcai vetettek véget. A fiatal király legnagyobb ellenfele a Nagy Péter cár által vezetett Orosz Briodalom volt, amely ellen a törökökkel szövetkezett. Ők azonban később az ellenefeleivé váltak.

A napóleoni háborúk megkímélték Svédországot. Az északi királyság nem nyújtott segítséget Napóleonnak, így a győztes hatalmak kvázi-szövetségesként kezelték a bécsi konferencián, ahol elhatározták, hogy a győzedelmes Oroszországnak adják a finn területeket, Svédország kárpótlásul megkapta Norvégiát.

A két világháborúban Svédország katonailag független államként vett részt, azonban minden hadviselő félnek exportált vasércet.

Napjainkra Svédország szociális-kapitalista mintaállam lett.

Államszervezet

Svédország parlamentáris, vagy alkotmányos monarchia. Államfője a király, XVI. Károly Gusztáv, akinek a feladata kizárólag protokolláris teendőkre korlátozódik. Jelenleg (2006 május) Göran Persson (Socialdemokraterna) a miniszterelnök, a következő választások 2006 szeptemberében lesznek.

Svédországban általános választójog érvényes minden 18 éven felüli állampolgárra. A svéd törvényhozó szervezet a Riksdag, amelyben a pártok az általános választások eredményeiben kialakult arányok szerint vesznek részt. Ezeken a választásokon csak svéd állampolgárok vehetnek részt. Az általános választásokat együtt tartják az önkormányzati választásokkal (kommunalvalet), amelyen svéd illetőségű külföldiek is részt vehetnek. A választások négyévente zajlanak, időpontjuk mindig szeptember harmadik vasárnapja. 1994 előtt három évente voltak választások.

A svéd "parlamentben" 349 képviselő kap helyet. A világon Svédországban a legmagasabb a női képviselők aránya.

Politikai pártok

A svéd politikai palettán a következő pártok vannak jelen (a "Riksdag"-ba bekerülési feltétel a választásokon elért min. 4%):

Sveriges Socialdemokratiska Arbetarparti (Svéd Szociáldemokrata Munkáspárt): szociáldemokrata párt, jelenlegi kormányzópárt - 144 mandátum
Moderata Samlingspartiet (Mérsékelt Gyűjtőpárt): konzervatív párt - 55 mandátum
Folkpartiet Liberalerna (Liberális Néppárt): liberálisok 48 mandátum
Kristdemokraterna (Kereszténydemokraták): - 33 mandátum
Vänsterpartiet (Baloldali Párt): kommunisták - 28 mandátum
Centerpartiet (Centrumpárt): korábbi nevük Bondeförbundet (Parasztszövetség) - 22 mandátum
Miljöpartiet, de Gröna (Zöldek): 17 mandátum

A szocialista párt kisebbségben kormányoz, a Vänsterpartiet és a Miljöpartiet együttműködési megállpodás alapján kívülről támogatja a kormányt, előfordul azonban, hogy a kormány valamely döntést az "együttműködő partnerei" ellenében, valamely jobboldali párt támogatásával visz keresztül.

Földrajz

Svédország földrajzilag a Skandináv félszigethez tartozó állam, nyugatról és északról Norvégia, keletről Finnország határolja, és tengeri határokat oszt délről Dániával.

Az ország 450 000 km²-en terül el.

A legnagyobb svéd sziget Gotland (fővárosa Visby), amely népszerű svéd üdülési célpont. A Balti-tenger másik nagy szigete Åland, amelynek hivatalos nyelve svéd, és lakosságát nagyrészben svédek teszik ki, a terület mégis Finnországhoz tartozik.

Svédország a sarkkörön túl nyúlik, így egyes területein az év téli szakaszában nem kel fel a nap, míg nyáron 24 órás napsütés jellemzi ezeket az északi vidékeket. A legészakibb város Kiruna.

Svédország három legnagyobb városa (nagyság szerint csökkenő sorrendben):

1. Stockholm
2. Göteborg
3. Malmö

(Ezek a városok európai mértékben azonban kicsinek számítanak, Stockholmnak, - a legnépesebb városnak - a lakosságszáma alig éri el a félmilliót.)

Svédország nyugati vidékein magashegység fut végig, melynek legmagasabb pontja a 2000m feletti magasságú Kebnekajse, amely pont Kiruna közelében található. A magashegység lehetőséget nyújt a téli sportok kedvelőinek síelésre.

Svédország két legnagyobb tava a Vänern és a Vättern, melyek közül az előbbi a legnagyobb európai tó.

Svédországot három nagy vidékre osztják, melyek 25 tájegységre (ún. landskap) bomlanak a következők szerint:

Götaland
- Skåne
- Blekinge
- Halland
- Småland
- Västergötland
- Östergötland
- Bohuslän
- Dalsland
- Öland
- Gotland

Svealand
- Södermanland
- Närke
- Värmland
- Västmanland
- Uppland
- Dalarna

Norrland
- Gästrikland
- Hälsingland
- Härdejdalen
- Medelpad
- Jämtland
- Ångermanland
- Västerbotten
- Lappland
- Norrbotten

A megyékre (ún. län) való közigazgatási felosztás csak részben esik egybe a tájegységek szerinti felosztással. A megyékről részletesebb információ az alábbi táblázatból elérhető linkeken található:

Gazdaság

Fő cikk: Svédország gazdasága

Népesség

Svédországnak egy 2006 júliusi becslés szerint 9 016 596 lakosa van, akik közül kb. 16% 14 éven aluli, 65% 15 és 64 év körüli, a többiek ennél idősebbek. Svédország azon országok közé tartozik, ahol a legmagasabb a várható élettartam, átlagosan a teljes népesség körében ez 80,51 év. A népesség növekedési rátája 0,61%.

Svédország első lakosai feltehetőleg finnugor eredetű halász-vadász népek voltak, akik már az utolsó jégkorszaki jég visszahúzódásakor letelepedtek az ország egyes területein. Az első indoeurópai nyelvet beszélő népek valószínűleg a Kr.utáni 4. században érkeztek, és fejlett földművelő kultúrát hoztak magukkal. Ennek a történeti jelenségnek a mai napig meg vannak a nyomai; a Svédország északi területein élő - főleg rénszarvastenyésztéssel foglalkozó - számik, vagy lappok a magyarok ritkábban emlegetett nyelvrokonai közé tartoznak. Ők, illetve a svéd-finn határ mentén élő települések finn lakossága alkotja Svédország "őslakos" kisebbségeit.

Manapság Svédország bevándorlási célország, így jelentős számban képviselik magukat a kisebbségek között a régi jugoszláv területekről a háborúk elől menekültek, egyes arab országokból érkezett vendégmunkások, vagy menekültek, illetve törökök és görögök.

A történelmi közelség és a szoros gazdasági kapcsolatok miatt természetesen nagy számban élnek Svédországban norvégok, dánok és finnek is, azonban ők nem feltétlenül a svéd állampolgárság keretein belül.

Érdekes adat a népesség eloszlásával kapcsolatban, hogy nagyrészt az ország déli területein koncentrálódik, így a hatalmas kiterjedésű északi területek népességsűrűsége meglehetősen csekély, amelynek gazdasági vonzata, hogy az EU keretein belül definiált NUTS3 zónák hatalmas területre terjednek ki. (Összehasonlításképpen: a magyarországi NUTS3 régiók három megyét foglalnak magukba, Lappföldön akár egész magyarországnyi területeket.)

(a számszerű adatok forrása: CIA factbook)

Gourt Home::Gourt :: Svédország

Történelem

Államszervezet

Politikai pártok

Földrajz

Gazdaság

Népesség

Kultúra

Kapcsolódó szócikkek

Külső hivatkozások