A Svájci Konföderáció egy kis ország Közép-Európában. Szomszédai Németország, Franciaország, Olaszország, Ausztria és Liechtenstein. Erős hagyományai vannak a politikai és hadügyi semlegesség terén, de a nemzetközi együttműködések terén is, hiszen számtalan nemzetközi szervezet székhelye.

Története

A mai Svájc területét a legkorábban a kelta eredetű helvétek népesítették be. I.e. 58-ban azonban Julius Caesar vezetésével leigázták a római légiók, és több helyen virágzó városokat alapítottak. A hágók már ekkor fontos szerepet játszottak: a Spülgen- és a Szt. Bernát-hágókon át megindult a kereskedelem a Római Birodalommal. A népvándorlás elől Svájc sem menekülhetett: a 3. században Észak-, Kelet- és Közép-Svájcba a germán alemannok, Nyugat-Svájcba a frankok és a burgundok érkeztek. A romanizált őslakók - a ratoromán néptöredéket kivéve, amelynek tagjai a Graubünden zárt völgyeiben éltek - eltűntek. Különböző itáliai törzsek is betelepültek, ez a mai nyelvi megoszlás eredete.

Nagy Károly idején Svájc területének nagy része a frank birodalomhoz tartozott (6. -9. század). Ekkor terjedt el a lakosság körében a keresztény vallás.

A Hohenstauf császárok az invesztitúraháborúk idején egyrészt a gazdag kereskedővárosok (Bern, Zürich, Solothurn stb.) támogatását szerették volna elnyerni széles körű autonómia fejében, másrészt az Itáliába vezető alpesi átjárók (főként a Szt. Gotthárd-hágó) feletti ellenőrzés biztosítása végett egyes közösségeknek is birodalmi tartományi jogot és szabadságlevelet adtak. A hágók feletti ellenőrzés az Itáliáért folytatott háború miatt volt fontos.

A 13. század végétől azonban a Habsburgok már figyelmen kívül hagyták ezeket a kiváltságokat. Ezért 1291-ben három kanton (Uri, Schwyz, és Unterwalden) aláírta a szövetségi levelet, amellyel egyesültek a Habsburgok „idegen” szabályai elleni közös küzdelemre. A Habsburgok ekkor a német birodalom felett uralkodtak, mint német-római császárok. Az 1315-ös morgarteni csatában legyőzték a Habsburg hadsereget, és részleges függetlenséget szereztek mint Svájci Konföderáció.

Az 1648-as vesztfáliai békében az európai államok elismerték Svájc semlegességét és a római birodalomtól való függetlenségét. 1798-ban a francia forradalom hadserege leigázta Svájcot és létrehozta a Helvét Köztársaságot. A bécsi kongresszus 1815-ben visszaállította Svájc függetlenségét.

Svájc szövetségi alkotmányát 1848-ban fogadták el, és jelentős mértékben módosították 1874-ben. Szövetségi hatáskörbe utalták a honvédelem, a kereskedelem és a jogi szabályozás kérdéseit. Azóta folytonos politikai, gazdasági és szociális javulás jellemzi Svájcot.

Svájcot külpolitikai semlegességéről ismerjük. Ezt az is mutatja, hogy egyik világháborúban sem vett részt. Az ország 2002-ben lett az ENSZ tagja.

Államszervezete

Az 1999. évi alkotmány szerint a kantonokat mindazok a hatáskörök megilletik, amelyeket nem utaltak tételesen a szövetség hatáskörébe. A kétkamarás svájci parlament – a Szövetségi Gyűlés – a legfőbb államhatalmi szerv. A Parlament mindkét házának, a Svájci Államtanácsnak és a Svájci Nemzeti Tanácsnak azonos jogköre van minden tekintetben, beleértve a jogalkotást.

Az Államtanács 46 tagját (minden kantonból 2 tag, minden „fél-kantonból” 1) minden kantonban közvetlenül választják, míg a 200 tagú Nemzeti Tanácsot arányos képviseleti rendszerben, közvetlenül választják. Mindkét ház képviselőinek mandátuma 4 évre szól. Népszavazás útján a szövetségi parlament által hozott bármilyen törvényt meg lehet támadni, és népszavazási kezdeményezés által a szövetségi alkotmányt is lehet módosítani – Svájc ezért félig-közvetlen demokráciának tekinthető.

A fő végrehajtó testület a Szövetségi Tanács, mely hét tagot számlál. Bár az alkotmány szerint a Szövetségi Gyűlés választja és felügyeli a Tanács tagjait, fokozatosan a Tanácshoz került a törvényhozói folyamat irányítása, illetve a szövetségi törvények végrehajtása. A Svájci Konföderáció elnökét a Tanács tagjai közül választják. Megbízása egy évre szól, reprezentatív funkciót lát el.

1959 óta a négy nagy párt a „mágikus formula” szerint képviselteti magát a Szövetségi Tanácsban: 2 főt adnak a kereszténydemokraták (CVP/PDC, Christliche Volkspartei), 2 főt a szociáldemokraták (SPS/PSS, Sozialdemokratische Partei der Schweiz), 2 főt a szabad demokraták (FDP/PRD, Freisinnig-Demokratische Partei), egyet pedig a néppártiak (SVP/UDC, Schweizerische Volkspartei). Ezt a hagyományos elosztást azonban semmilyen törvény nem írja elő, és a 2003-as svájci választásokon a CVP/PDC egyik tanácsbeli helyét át kellett adja az SVP/UDC-nek.

A Szövetségi Legfelsőbb Bíróságok feladata a kantonok bíróságai által hozott ítéletek és a szövetségi közigazgatási szervek igazgatási rendelkezéseinek felülvizsgálata. A bírákat a Szövetségi Gyűlés választja 6 évre.

Kantonok

A Svájci Konföderációnak 26 kantonja van:

• Aargau (Argovie/Argovia)
• Appenzell Innerrhoden (Appenzell Rhodes-Intérieures/Appenzello Esterno/Appenzell dador) *
• Appenzell Ausserrhoden (Appenzell Rhodes-Extérieures/Appenzello Interno/Appenzell dadens) *
• Basel-Stadt (Bâle-Ville/Basilea-Città/Basilea-Citad) **
• Basel-Landschaft (Bâle-Campagne/Basilea-Campagna/Basilea-Champagna) **
• Bern (Berne/Berna)
• Fribourg (Freiburg/Friburgo/Friburg)
• Genf (Genève/Ginevra/Genevra)
• Glarus (Glaris/Glarona/Glaruna)
• Graubünden (Grisons/Grigioni/Grischun)
• Jura (Giura)
• Luzern (Lucerne/Lucerna)
• Neuchatel (kanton) (Neuenburg)

• Nidwalden (Nidwald/Nidwaldo/Sutsilvania) ***
• Obwalden (Obwald/Obwaldo/Sursilvania) ***
• Sankt Gallen (Saint-Gall/San Gallo/Son Gagl)
• Schaffhausen (Schaffhouse/Sciaffusa/Schaffusa)
• Schwyz (Svitto/Sviz)
• Solothurn (Soleure/Soletta/Soloturn)
• Thurgau (Thurgovie/Turgovia)
• Ticino (Tessin)
• Uri
• Valais (Wallis/Vallese/Vallais)
• Vaud (Waadt/Vad)
• Zug (Zoug/Zugo)
• Zürich (Zurich/Zurigo/Zuritg)

A kantonok összesen 2 889 helyhatósági területre vannak osztva.

Földrajza

Matterhorn Riffelsee 2005-06-11.jpg Svájc tájképét az ország déli részén emelkedő, az ország területének mintegy 60%-át elfoglaló Alpok-hegység határozza meg. A Svájci-Alpok magas csúcsai (legmagasabb a 4634 m-es Monte Rosa-hegyi Dufour-csúcs, leghíresebb a 4477 m magas Matterhorn) között számtalan völgy húzódik meg, némelyikben gleccser is található. Ezekben ered a forrása számos európai folyamnak, köztük a Rajna, a Rhône, az Inn, az Aare és a Ticino folyónak, amelyek a Genfi-tó, Zürichi-tó, Boden-tó, Neuchateli-tó vizét is táplálják.

Az északi, sűrűbben lakott országrész nyitottabb, de még így is meglehetősen hegyes-völgyes, az északnyugaton elterülő Jura-hegység mészkővonulataival. Svájc klímája általában mérsékelt, helyenként nagy ingadozásokat mutatva, a magashegységi zord klímától a Svájc déli csücskénél előforduló kellemes mediterrán éghajlatig.

• Svájc tavainak listája
• Svájc folyóinak listája
• Svájc hágóinak listája

Gazdaság

Svájc virágzó és stabil modern piacgazdaság, melyben az egy főre eső GDP meghaladja a nagy nyugat-európai gazdaságokét. Az utóbbi években Svájc piaci gyakorlatát az Európai Unióban elfogadott normákhoz igazította, hogy növelje nemzetközi versenyképességét. Bár Svájc a közeljövőben nem tervezi a teljes jogú EU-tagságot, 1999-ben Bern és Brüsszel a kereskedelem további liberalizálásáról szóló egyezményt írt alá. Tárgyalások folynak a további együttműködés lehetőségeiről. Svájc az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagja.

Svájc a befektetők számára továbbra is „menedékhely” a befektetők számára, a banktitok szigorú védelme , és a svájci frank hosszútávú értékállósága miatt. A GDP növekedési üteme 2001-ben 1,6%-ra esett vissza, és a kormányzati előrejelzések szerint 2002-ben tovább lassult 1,3%-ra.

• Svájci vállalatok listája

Demográfia

Swiss languages.png

Svájc több nagy európai hatalom közötti ütközőállam szerepét töltötte be, ami nagyban befolyásolta az ország nyelvét és kultúráját. Svájcnak négy hivatalos nyelve van: a német (64%; sárga) északon és az ország közepén, a francia (19%; lila) nyugaton, az olasz(8%; zöld) délen, és végül a latin nyelvcsaládhoz tartozó romans, amit egy apró kisebbség beszél (<1%; vörös) a délkeleti Graubünden kantonban. Az országban beszélt német nyelv túlnyomórészt a Schwitzerdütsch néven ismert svájci dialektus azonban az újságok, és bizonyos rádió- illetve TV-adások Hochdeutsch (irodalmi német) nyelvűek. A svájcban beszélt francia nyelv némileg különbözik a hivatalos franciaországi francia nyelvtől, azonban megegyezik a francia Felső-Szavoja (Haute-Savoie) kerület egyes részein beszélttel. Számos svájci beszél több mint egy nyelvet. Az országban letelepedett külföldiek és időszaki vendégmunkások a lakosság mintegy 20%-át teszik ki.

A legnagyobb vallási felekezet a római katolikus, melynek híveihez a lakosság mintegy 43%-a tartozik. Különböző protestáns felekezetekhez tartozik a lakosság mintegy 35%-a. A bevándorlók meghonosították az iszlám (4%) és a görög-keleti felekezeteket mint számottevő kisebbségi vallásokat. A lakosság fennmaradó része igen kicsiny kisebbségekhez tartozik vagy nem híve egyetlen felekezetnek sem.

Svájcot stabilitása és jóléte, valamint nyelvi és vallási sokfélesége miatt sokan a konszenzuális demokrácia prototípusának tartják.

Kultúra

A svájciak ismertek bankjaikról, csokoládéjukról, a svájci sajtról és magániskoláikról.

• Híres svájciak listája
• Német költők, írók listája
• Svájc zenéje
• Locarnói Nemzetközi Filmfesztivál

Kapcsolódó cikkek

• Svájci himnusz

Külső hivatkozások

• The Federal Authorities
• The Swiss Parliament
• Federal Supreme Court - (in German, French and Italian)
• Swiss Statistics - statistics from the Swiss Federal Statistical Office
• Culturelinks.ch - a portal giving access to Swiss culture websites
• Swissworld - an encyclopedic presentation of the country by the Swiss Confederation
• About.ch - another presentation of the country
• Historical Dictionary of Switzerland - (in German, French and Italian)
• Svájc térképe Domborzati térkép

Svájc

Switzerland Switserland Schweiz Suiza Swissland سويسرا Suiza İsveçrə Швайцарыя Швейцария Švicarska Suïssa Švýcarsko Y Swistir Schweiz Schweiz Ελβετία Svislando Suiza Šveits Suitza سوئیس Sveitsi Sveis Suisse Suisse Switserlân An Eilvéis An Eilbheis Suíza - Schweiz שווייץ स्विट्स़रलैंड Švicarska Swis Suissa Swiss Suisia Sviss Svizzera スイス შვეიცარია 스위스 Swîsre Swistir Helvetia Schwäiz Zwitserland Svízzera Swisi Šveicarija Šveice Швајцарија Switzerland Sguizzera Swiez Zwitserlaand Zwitserland Sveits Sveits Soïssa Schweiz Szwajcaria Suíça Svizra Elveţia Швейцария Svìzzira Switzerland Švajčiarsko Švica Zvicra Швајцарска Schweiz ประเทศสวิตเซอร์แลนด์ Switzerland İsviçre شۋېتسارىيە Швейцарія سوئٹزرلینڈ Thụy Sĩ שווייץ 瑞士 Sūi-se