Gourt Home::Gourt :: Stockholm
Related Topics:Stockholm_County :: Stockholm :: Stockholm_University :: Stockholm_School_of_Economics
| Stockholm | város (1250) |
| Stockholm | megye |
| Tartományok | Uppland Södermanland |
| Területe - Összesen | 251-edik 188 km² |
| Lakosság - Összesen (2004) - Népsűrűség | Első 761 721 4051,7 fő/km² (első) |
Stockholm () Svédország fővárosa és egyben legnagyobb városa is. Közigazgatásilag a Stockholm járáshoz tartozik. Maga a város lakossága 2004-ben 761 721 lelket számlált, míg a külvárosokkal együtt 1 695 946 (Norrtälje, Nykvarn, Nynäshamn és Södertälje kivételével). A metropolisz területét Stor-Stockholm-nak hívják, ami Nagy-Stockholmot jelent. Stockholm 14 szigetre épült, amelyeket 53 híd köt össze.
Mint főváros, itt található a kormány és a Riksdag nevű parlament. Ugyanitt van az államfő, XVI. Károly Gusztáv király rezidenciája is.
Története
Stockholm_Katarinahissen.JPG felől nézve]] Az első írásos emlék Stockholmról 1252-ből származik, ameyben egy fontos vasérc-kereskedelmi helységként említik. A várost állítólag Birger Jarl alapította azért, hogy Svédországot megvédje a tengeri invázió ellen és hogy megállítsa Sigtuna városának fosztogatását a Mälaren tavon. Az első épület egy erődítmény volt, amely a Mälaren és a Balti-tenger közti fogalmat szabályozta.
Stockholm_terkep_1888.png-ból]]
Fontosabb dátumok
- 1252 - első írásos emlék
- 1350 - a fekete halál elterjed a városban
- 1388 - Albert svéd király városi rangra emeli
- 1419 - Stockholm Svédország fővárosa lesz
- 1471 - A Brunkebergi csata, amelyben Sten Sture győz: a dánokat kiűzik az országból
- 1520 - II. Krisztián (dán király) megrendezi a Stockholmi vérfürdőt
- 1521 - I. Vasa Gusztáv bevonulása
- 1622 - Az első fennmaradt térkép a városról
- 1697 - a Tre Kronor kastély porrá ég
- 1719 - a város alig menekül meg az orosz inváziótól
A lakosság növekedése
Stockholm_terkep_1888-2.png-ból, amely a külvárosokat is mutatja]]
1800: 75 500 lakos
1830: 80 600
1850: 93 000
1880: 168 800
1900: 300 600
1925: 440 700
Közigazgatás
Stockholm 18 kerületből áll (lásd Stockholm kerületei).
Nem hivatalosan Stockholm három nagy részre oszlik: Innerstaden (belváros), Söderort (déli külváros) és Västerort (nyugati külváros). Ezek további kisebb részekre oszlanak.
Stockholm.jpg, középen (a sziget) Helgeandsholmen, a Parlament épületével, balra fent a Riddarholmen (Lovagok szigete) és a Riddarholmskyrkan; jobbra fent (a félsziget csücskén) Kungsholmen a Városházával.]]
Fekvése
Fő szócikk: Stockholm földrajza
A város tizennégy szigeten terül el a szigetvilágban ott, ahol a Mälaren-tó a Balti-tengerrel találkozik. A város központja vízen van. Koordinátái: 59°21'N, 18°4'E.
Stockholm szigetei és magaslatai
|
Gazdaság
Fő szócikk: Stockholm gazdasága
Egyetemek
Fő szócikk: Svédországi egyetemek
Stockholm a legismertebb a Nobel-díjak és az évenkénti díjátadási szertartások révén, de a városban van a legtöbb kutatói egyetemi központ Svédországban.
- Stockholmi egyetem
- Királyi Műszaki Egyetem
- Stockholmi Kereskedelmi Főiskola
- Karolinska Intézet
- Svéd Királyi Zeneakadémia
Címer
Fő szócikk: Stockholm címere
Kultúra
Fő szócikk: Stockholm kultúrája
A városban nagyon sok kulturális intézmény van: színházak, opera, múzeumok. Két világörökségi épület is található: a Drottningholm palota és a Skogskyrkogården-temető.
Látnivalók
Fő szócikk: Stockholm turizmusa
- Stockholmi Királyi Palota, Svédországi királyi paloták, Riddarholmskyrkan
- Drottningholm Színház
- Gamla Stan, Stadsholmen, Riddarholmen, Helgeandsholmen
- Sager Ház, Rosenbad
- Norrmalmstorg
- Sergels Torg, Katarinahissen
- Djurgården, Gröna Lund
- Nobel-múzeum
A város legmagasabb pontjai
A legmagasabb természetes pontja a városnak a "Viking-dombok" Vårbergnél, 77 m tengerszint felett. A belváros legmagasabb pontja a Henriksdalberget délnyugati pontja, 57 m.
Más magas pontok:
- Skärholmen, Smistavägen északi része: 75 m
- Hökarängen, Kumminvägen: 61 m
- Stora Lappkärsberget: 50 m
- Fiskargatan a Mosebacke Torg-al együtt: 47,5 m
- Stadshagen: 47 m
- Vita Bergen: 46 m
- Observatorielunden: 42 m
A legmagasabb épület egész Skandiáviában a stockholmi Rádió- és TV torony (Kaknästornet): 157 m magas. Szép időben 60 km-re is el lehet látni a tetejéről.
Híres stockholmiak
- Ingrid Bergman (1915–1982) Oscar-díjas színésznő
- Alfred Nobel (1833–1896) vegyész, feltaláló
- Raoul Wallenberg (1912–194?) diplomata
- Olof Palme politikus, svéd elnök
Közlekedés
Metró
Autópályák
Essingeleden Stockholm egyik autopályája a központból nyugat fele. Átmegy Kungsholmen, Stora Essingen és Lilla Essingen szigeteken - innen kapta a nevét. Essingeledent a város autópályájának is lehet nevezni, mert már azelőtt megvolt, mielőtt a folytatásában levő autópályát felépítették volna.
Repülőterek
Lásd még
A város neve más nyelveken
- Latinul: Holmia
- Finnül: Tukholma
- Spanyolul: Estocolmo
- Olaszul: Stoccolma
- Magyarul nemhivatalosan, régiesen: Istókhalma
Külső hivatkozások
- Stockholm - Hivatalos weboldal
- Stockholmi látogatóknak
- Stockholm térképe svédül
- Stockholmi képek, angol
- Stockholm képek, magyar
Stockholm Stockholm ستوكهولم Стокхолм Stockholm Štokholm Estocolm Stockholm Sztokhòlm Стокгольм Stockholm Stockholm Στοκχόλμη Stokholmo Estocolmo Stockholm Estokolmo استکهلم Tukholma Stokkhólms kommuna Stockholm Stokholm Estocolmo - Stockholm שטוקהולם Stockholm Stockholm Stockholm Stockholm Stokkhólmur Stoccolma ストックホルム სტოკჰოლმი 스톡홀름 Stokholm Holmia Stokholmas Stokholma Stockholm Stockholm Stockholm Sztokholm Estocolmo Stockholm Стокгольм Stockholbma Stockholm Stockholm Štokholm Stockholm Stockholm Стокхолм Stockholm สตอกโฮล์ม Stockholm ستوكھولم Stockholm 斯德哥尔摩 Stockholm
"Stockholm"
