Románia

Románia (románul România) délkelet-európai ország, fővárosa Bukarest. Északkeletről Ukrajna és Moldova határolja, nyugatról Magyarország és Szerbia, délről Bulgária, míg keleten a Fekete-tengerrel határos.

Történelem

Főbb cikk: Románia történelme és Románia uralkodóinak listája

Történelmi-földrajzi felosztás

Románia területének döntő részét három nagy történelmi országrész, Erdély (Transilvania), Havasalföld (Ţara Românească) és Moldva (Moldova) alkotja. Az ország nyugati és keleti felét a Kárpátok hegyvonulata élesen elválasztja egymástól. Míg az ország nyugati felét alkotó (tágabban értelmezett) Erdély földrajzi és kulturális szempontból Közép-Európához sorolható, addig a keleti országrészeket területi elhelyezkedésük és kultúrájuk egyaránt Kelet-Európához, illetve Délkelet-Európához, a Balkán területéhez köti.

További nagyobb országrészek a Fekete-tenger partján fekvő Dobrudzsa, valamint az a két nyugat-romániai tájegység, amelyek eredetileg nem tartoztak a történelmi Erdélyhez: az egykori Partium és Kelet-Bánság. Erdély történelmileg csak a nyugati országrész hegyektől körülvett belső medencéjét jelentette, ma már azonban egész Nyugat-Romániát értik alatta. Havasalföldet két nagy történelmi tájegység alkotja, Olténia és Munténia.

A románok története

Lásd még: Románok

A románok középkori elnevezése a vlach (ejtsd: vlah) volt. Önmagukat a "római" jelentésű ruman névvel jelölték, a népük vélt (ld. dákoromán elmélet) és nyelvük valós eredete miatt. (A Bizánci Birodalom lakói ugyancsak rómaiaknak nevezték magukat.) A középkorban a románok három jól elkülönülő területen éltek: Havasalföldön, Moldvában és Erdélyben. Havasalföld és Moldva a 16. századig független román fejedelemségek voltak, majd több mint három évszázadon át az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt álltak, de belső autonómiával rendelkeztek. Erdélyben a románok a 18. századtól egyre nagyobb számban éltek, a 20. század elején pedig az összlakosságon belüli arányuk már meghaladta az 50%-ot.Az egészen 1800-as évekig a románok és vlachok megnevezésére az "oláh" nevet használták.Mára azonban ez a név gúnynévnek számit. (mint a szerb népnek a rác.)

Erdély története

Lásd még: Erdély

Erdély a középkorban a Magyar Királysághoz tartozott, majd a 16. század második felétől több mint egy évszázadig Erdélyi Fejedelemség néven a magyar fejedelmek gyakorlatilag önálló államként kormányozták. A 17. század végétől a Habsburg Birodalom tartománya volt, nagyfokú autonómiát élvezve. 1867-től több mint fél évszázadig az Osztrák-Magyar Monarchián belül Magyarország szerves részét képezte.

Román Királyság

A 19. század második felében a nemzetközi események következtében (krími háború) Havasalföld és Moldva függetlenné váltak a törököktől. 1859-ben a két terület nemzetgyűlése közös fejedelmet választott, majd a két fejedelemség 1862-ben egyesült. Az új ország neve Románia lett, Bukarest fővárossal. A parlament 1866-ban Hohenzollern Károly porosz herceget választotta fejedelemmé, aki 1881-ben I. Károly néven az ország első királya lett, és - a román alkotmány szerinti korlátozott jogkörrel - 1914-ig uralkodott.

A 20. század elején a román nemzeti mozgalom a királyságbeli és az erdélyi románság egyesítését tűzte ki célul. Románia 1916-ban az Antant oldalán belépett az I. világháborúba, és 1918 végén, az Osztrák-Magyar Monarchia katonai és politikai összeomlásakor elfoglalta Erdélyt és Kelet-Magyarország egy részét. 1919 augusztusában a Magyar Tanácsköztársaságot leverő román hadsereg bevonult Budapestre, amit csak novemberben hagyott el.

Trianontól a II. világháborúig

Nagy_Romania_1923.png Az I. világháborút lezáró békeszerződés értelmében Románia része lett Erdély, Bánság keleti része (Temesi-bánság), az Alföld egy vékony sávja (Partium), Máramaros, Krassó-Szörény és Bukovina, valamint a cári Oroszországtól elfoglalt, nagyrészt román lakosságú Besszarábia.

Románia egy részét 1940-ben a Szovjetunió ismét magához csatolta, ez a terület lényegében ma Moldova, illetve kis része Ukrajnához tartozik. A második bécsi döntés értelmében ugyanebben az évben Magyarországhoz került Észak-Erdély és Székelyföld.

Románia a németek oldalán részt vett a II. világháborúban, a keleti fronton több román hadsereg harcolt. 1940-44 között az Antonescu-rezsim uralkodott az országban, amely szabad kezet adott a román fasisztáknak. Ezek pogromokban és haláltáborokban többszázezer zsidó és roma lakost végeztek ki. (Észak-Erdély zsidó lakosságát ugyanekkor a magyarországi vezetés semmisítette meg.) A II. világháború pusztításaiban körülbelül 800.000 civil és katona vesztette életét Romániában.

1944. augusztus 23-án, amikor a szovjet csapatok elérték a román határt, a katonai diktatúra megdőlt és Románia sikerrel kiugrott a háborúból, amit a szövetségesek oldalán fejezett be. Észak-Erdély és a Székelyföld ismét Románia részévé vált. 1944-45-ben Magyarországon 27 román hadosztály harcolt a szovjetek oldalán.

A kommunista uralom időszaka

A II. világháború után az ország a Szovjetunió erős nyomása alatt a kommunista tömb része lett. 1946-ban a román kommunista párt választási csalással átvette a hatalmat. A sztálinizmus évei alatt többszázezer embert börtönöztek be politikai okokból, a börtönökben gyakori volt a testi kínzás. 1956-ban a magyarországi forradalommal való szimpatizálás vádjával többezer erdélyi magyar személyt zártak börtönbe, sokakat meg is gyilkoltak közülük. A Szovjetunió a két ország kommunista vezetésének egyezsége alapján 1958-ban kivonta megszálló csapatait az országból, és ezután enyhült a diktatúra. A 60-as évek végét és a 70-es évek elejét a gazdasági fejlődés és a relatív jólét jellemezte.

A szovjet csapatok kivonulása után az ország önálló külpolitikát folytatott. A 60-as években gazdasági kapcsolatot épített ki a nyugati világgal, és fontos közvetítői szerepet játszott a nemzetközi politikában, például békeközvetítő szerepet vállalt az 1967-es arab-izraeli háborút követő közel-keleti rendezési folyamatban. Ezzel az ország jelentős nemzetközi tekintélyre tett szert.

1967-től Nicolae Ceauşescu irányította az országot, aki a kifelé mutatott képpel szemben a belpolitikai életben személyi kultuszt és totális diktatúrát épített ki. Ceauşescu diktatúrájában kulcsszerepet kapott a kommunista titkosrendőrség, a Securitate. Az elért gazdasági színvonal fenntartása érdekében a 70-es években az ország jelentős hiteleket vett fel az IMF-től és a Világbanktól. 1977 és 1981 között az államadósság emiatt 3 milliárd dollárról 10 milliárd dollárra nőtt, és a nyugati tőke erre hivatkozva megpróbált befolyást gyakorolni a politikai rendszer demokratizálására. Ezt megakadályozandó a 80-as években Ceauşescu súlyos gazdasági megszorításokat vezetett be, és 1989-ig Románia sikeresen vissza is fizette a nyugati államadósságokat. Ennek ára azonban a mély gazdasági válság és a lakosság teljes elszegényedése volt.

A forradalomtól máig

Ceauşescu több évtizedes hatalmának az 1989 december 22-én kitört romániai forradalom vetett véget. A véráldozatot is követelő népfelkelés a kommunista rendszer megdöntését eredményezte. A Ceauşescu-házaspár kivégzésének a médián keresztül az egész világ szemtanúja lehetett. A hatalmat a Nemzeti Felszabadítási Front vette át, amely többpártrendszeri választásokat és parlamenti demokráciát vezetett be az országban, bár az egykori kommunisták a demokratikusan választott kormányban is megmaradtak.

Az erdélyi magyarság vezetői (Tőkés László, Sütő András és mások) kezdeményező szerepet játszottak a forradalomban és a demokratikus átalakulásban. Létrejött a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), amely sikeres választási szereplése után fontos politikai tényező lett a parlamentben. A magyarok és románok között addig elhallgatott helyi etnikai feszültségek az 1990-es véres marosvásárhelyi zavargásokban csúcsosodtak ki.

1990-től 1996-ig az országot a Nemzeti Felszabadítási Frontból kivált politikai pártok koalíciója kormányozta Ion Iliescu államelnök vezetésével. Ezt az 1996-os választásokon ellenzéki győzelem és az Emil Constantinescu által vezetett koalíció kormányzása követte, majd 2000-től újra Iliescu és tábora volt hatalmon. Románia 2004-ben csatlakozott a NATO-hoz.

A 2004-es elnökválasztást Traian Băsescu nyerte meg. A kormányfő Călin Popescu Tăriceanu, kormánya a Demokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt, Konzervatív Párt és az RMDSZ koalíciójára épül. 2005-ben tárgyalások kezdődtek Románia csatlakozásáról az Európai Unióhoz, amire előreláthatólag 2007-ben kerül sor.

Államszervezet

A román törvényhozás kétkamarás: a Szenátusból (Senat, 143 tag), és a Képviselőházból (Camera Deputaţilor, 343 tag) áll. Mindkét kamara tagjait négy évre választják.

A köztársasági elnök, a végrehajtó hatalom feje, őt szintén közvetlen szavazással öt évre választják (2004-ig 4 évre). Az elnök nevezi ki miniszterelnököt, aki a kormány (minisztertanács) vezetője.

Politikai pártok

Lásd: Romániai politikai szervezetek

Közigazgatási egységek

Romania-administrativa.png)]]

Románia a fővárosra (Bukarest), valamint negyvenegy megyére oszlik.

Megyék:

Arad (Arad)
Bacău (Bákó)
Bistriţa-Năsăud (Beszterce-Naszód)
Bihor (Bihar)
Botoşani (Botosány)
Brăila (Brajla)
Braşov (Brassó)
Buzău (Bodza)
Covasna (Kovászna)
Dâmboviţa (Dombovica)
Dolj (Dolzs)
Argeş (Argyas)
Alba (Fehér)
Galaţi (Galac)
Giurgiu (Gyurgyevó)
Gorj (Gorzs)
Harghita (Hargita)
Hunedoara (Hunyad)
Ialomiţa (Jalomica)
Iaşi (Jászvásár)
Ilfov (Jilfó)
Călăraşi (Kalarász)
Cluj (Kolozs)
Constanţa (Konstanca)
Covasna (Kovászna)
Caraş-Severin (Krassó-Szörény)
Maramureş (Máramaros)
Mureş (Maros)
Mehedinţi
Neamţ (Németvásár)
Olt
Prahova
Satu Mare (Szatmár)
Sibiu (Szeben)
Sălaj (Szilágy)
Suceava (Szucsáva)
Teleorman
Timiş Temes megye
Tulcea (Tulcsa)
Vâlcea (Valcsa)
Vaslui (Vaskó)
Vrancea (Vráncsa)

Földrajz

Főbb cikk: Románia földrajza

Románia Jugoszláviával és Bulgáriával alkotott határai nagy részét a Duna képezi. A Duna találkozik a Prut folyóval, amely Románia és Moldova között képez határt.

A Kárpátok hegyláncai Románia nyugati részét, Erdélyt uralják, csúcsai még a 2500 métert is elérik, a legmagasabb (a Moldoveanu) 2544 m magas. A Kárpátoktól délre és keletre, Havasalföldön és Moldvában dombságok fekszenek, amelyek széles, termékeny, folyók által feltöltött alföldekre néznek.

A kontinentális éghajlatú alföldeken gabonaféléket, cukorrépát, napraforgót, takarmánynövényeket termesztenek leginkább. Főbb ásványkincsei: vasérc, só, szén, pirit, mangán és színesfémek. A Kárpátok délkeleti lábainál jelentős kőolaj- és földgáz-kitermelés folyik.

Főbb városok a főváros, Bukarest (Bucureşti), Brassó (Braşov), Temesvár (Timişoara), Kolozsvár (Cluj-Napoca), Konstanca (Constanţa), Krajova (Craiova) és Jászvásár (Iaşi).

Lásd még:

Romániai hegyek listája

Gazdaság

Főbb cikk: Románia gazdasága

Népcsoportok

Etnikai összetétel (2002-es népszámlálás):

román 89.5%
magyar 6.6%
roma 2.5%
ukrán 0.3%
német 0.3%
orosz 0.2%
török és tatár 0.2%
Egyéb 0.4%

A magyarok alkotják a legnagyobb nemzeti kisebbséget. (A népszámlálás szerint 2002-ben 1.434.377 fő.) Székelyföldön egy tömbben közel 700 ezer magyar él. Az 1990-es évekig a németek voltak a másik nagy kisebbségi csoport (szászok és svábok), azonban döntő többségük a kommunizmus bukását követően Németországba települt. A magyarok és a németek főleg Erdélyben élnek. A romák aránya a népszámlálásban szereplőnél lényegesen magasabb, mert a népszámlálások során többféle okból sokan úgy döntenek, hogy románnak jelentik be magukat. Említendő etnikai csoport a több mint tízezres lélekszámú lengyel kisebbség Suceava megyében. Korábban jelentős számú zsidó és örmény lakosság is élt az országban.

Nyelv

Románia hivatalos nyelve a román. A román nyelv az újlatin nyelvek közé tartozik. A románok az egyetlen nagy nép Kelet-Európában, akik latin eredetű nyelven beszélnek. (Albániában, Macedóniában, Szerbiában, Bulgáriában és Görögországban élnek még kisebb elszigetelt vlach népcsoportok.) A magyarok és a németek anyanyelve a magyar, illetve a német nyelv. A 2001-es Helyi közigazgatási törvény bevezetése óta mindkét nyelv hivatalosan használható mindazokon a településeken, ahol a beszélőik létszáma meghaladja a 20%-ot. Ugyanez érvényes a többi kisebbség nyelvére is. (Jelenleg összesen 1062 olyan település van Romániában, ahol a törvény szerint a magyar is hivatalosan használható nyelv.)

A romáknak nyelvük szerint több csoportjuk van. Egy részük anyanyelve a roma (vagy cigány nyelv, számos nyelvjárással), mások román, illetve Erdélyben néhol magyar anyanyelvűek.

Vallás

A népszámlálási adatok szerint Románia lakóinak többsége (87%) a Román Pravoszláv Egyház tagja, amely a keleti ortodox kereszténység egyik képviselője. A katolikus (római katolikus és görög katolikus) vallás követői (5,4%) túlnyomórészt Erdélyben, kisebb részben Moldvában laknak. A protestánsok (3,7%) közé elsősorban a magyarlakta területeken élő reformátusok és unitáriusok, valamint az evangélikusok tartoznak, ez utóbbiak száma azonban a németek elvándorlásával jelentősen csökkent. Dobrudzsában (a Fekete-tenger partján fekvő országrészben) muzulmán kisebbség él, akiknek vallása a török uralom időszakára nyúlik vissza.

Kultúra

Főbb cikk: Románia kultúrája

Román költők, írók listája

Egyéb témák és kategóriák

Külső hivatkozások