A rím az irodalomban egy stilisztikai eszköz, alapja a különböző ritmikai szakaszok vagy sorok végének (vagy akár a sorok közbeni szavak) összecsengése. A rím figyelemfelkeltő erejével segít az adótt mű mondandójának kihangsúlyozásában, s az emberi fül számára kellemes hatást kelt. A rím – ha fajtáját nem határozzuk meg eltérően – a sorok végének összecsengése.
Elhelyezkedésük alapján megkülönböztetünk végrímet, és előrímet másnéven betűrímet vagy alliterációt. Ha egy sorban több szó is rímel, akkor azt belső rímnek nevezzük.
A magyar "rím" szó valószínűleg az ó-francia rime kifejezésből származik, mely a görög ρυθμος-ból, a "ritmus" szavunk eredetéül is szolgáló kifejezésből ered.
Példánkban az egymásra rímelő szótagpárokat vastagon szedve emeltük ki. Részlet Vörösmarty Mihály A merengőhöz című művéből. Az első sor a harmadikra, a második sor a negyedikre rímel.
Guillaume Apollinaire: Madár dalol (részlet, Radnóti Miklós fordítása)
Kölcsey Ferenc: Himnusz (részlet)
József Attila: Mama
{| | Bírom végre Juliskámat, | X |- | Mindörökre bírom őt, | A |- | az enyémnek vallhatom már , | X |- | Isten és világ előtt. | A |}
Petőfi Sándor: Bírom végre Juliskámat
{| | Mint aki a sinek közé esett..., | A |- | a végtelent, a távoli életet, | A |- | búcsúztatom, mert messze mese lett, | A |- | mint aki a sinek közé esett:. | A |}
Kosztolányi Dezső: Mint aki a sinek közé esett
{| | Hajdanában, amikor még, | A |- | Igy beszélt a magyar ember: | B |- | Ha per, úgymond hadd legyen per, | B |- | (Ami nem volt éppen oly rég) | A |}
Arany János: A fülemüle
A rímképletben az adott mű elemzett részének összecsengő ritmikai szakaszait azonos betűkkel jelöljük, így kirajzolódik a versvégek összecsengéseinek kapcsolata.
Rhyme Rým Reim Rima (poesía) Rime חריזה Rím Rima (linguistica) 韻文 Rijm (stijlfiguur) Rim Рифмæ Rym Rima Rimă Рифма Rým Rim