A pulzárok gyorsan forgó neutroncsillagok, melyek erős mágneses térrel rendelkeznek (kb. 10¹¹ - 10¹² Gauss, valamivel kisebb mint a magnetárok esetében). Főleg szupernóva robbanások után jön létre, de olyan fehér törpe csillagokból is kialakulhat, amelyek elég sok anyagot gyűjtenek össze környezetükből, hogy bekövetkezzen a gravitációs összeomlás.

A pulzálás olyan neutroncsillagoknál lép fel, amelyeknél a mágneses tengely nem esik egybe a forgási tengellyel. Ahogy az anyag a mágneses pólusoknál zuhan a csillag felé, röntgensugarak formájában nagy mennyiségû energia szabadul fel az ábrán látható kúp alakú térrészben. A mágneses pólusokról érkező röntgensugarak a tengelyforgás miatt egy távoli megfigyelő számára periódikus pulzálásként látszanak.

Az egyik legismertebb ilyen égitest az 1968-ban felfedezett Crab-pulzár, az égbolt legerősebb gamma–sugárzás forrása. Periódusa 33 milliszekundum, és forgása folyamatosan lassul. Ez volt az első ismert pulzár.

Külső hivatkozások

• Pulzárok
• A csillagok élete - Pulzárok

Pulsar Púlsar Pulsar Pulsar Pulsar Pulsar Pulsari Pulsar פולסר Pulsar Pulsaro Pulsar パルサー Pulsar Pulsar Pulzar Пулсар Pulsar 脉冲星