Protestantizmus

A protestantizmus (latin eredetű szó) mint gyűjtőnév alatt a keresztény egyházak azon egyik fő ágát szokták érteni,amely a reformáció következtében a 16. században a római katolikus egyháztól különvált.

A név eredete

A protestantizmus név onnan ered, hogy midőn az 1529. évispeieri birodalmi gyűlésen a reformáció hiveire hátrányos határozatot hoztak, amely szerint azok a rendek, amelyek addig a wormsi határozatot megtartották, azok ezentúl is tartsák meg, amelyek pedig nem tartották meg, azok minden további újítással hagyjanak fel és a misetartást engedjék meg. E határozat ellen a szász választó öt másik fejedelemmel és 14 birodalmi várossal együtt ünnepélyesen tiltakozott, protestált és ezen protestációban ügyüket a császár, az összehivandó egyetemes vagy német zsinat és minden részrehajlástól mentes keresztény biró elé fellebbezték.

A fogalom bővülése

Később a protestantizmus név alá befoglalták mindazokat, akik a reformáció alaki és anyagi elveit elfogadták, vagyis akik elfogadták egyfelől azon nézetet, hogy a keresztény vallásnak egyedüli alapja a minden emberi tételtől és tekintélytől függetlenül magyarázandó szentirás, másfelől a hit által való megigazulás tanát, vagyis azon nézetet, hogy az üdv minden papi közvetítés s minden érdemünk nélkül, ingyen, Isten kegyelméből adatik. Az egyes hitcikkeknek, különösen az úrvacsorára és az eleve elrendelésre vonatkozóknak, különbözőképen való magyarázása folytán a protestáns egyház már a 16. században külön lutheránus és külön református vagy kálvinista egyházzá szakadt szét, mely szakadást a dortrechti zsinat határozatai még erősebbé tettek. Később mindkét egyház keblében ismét kisebb felekezetek és pártok keletkeztek, de összes elágazásai a protestáns egyháznak abban egyetértenek, hogy a római katolikus egyház csalhatatlan és egyedül üdvözítő voltának ellentmondanak és ebből folyólag a csalhatatlan pápa és püspökök főhatóságát, a szűz Mária és szentek segítségül hivását, a szerzetesi és papi fogadalmakat, a búcsujárást, a miseáldozatot, a szakramentumok hetes számát, a tisztítótűzről szóló tant, a jó cselekedetek érdemszerüségét elvetik. Németországban azóta, hogy 1817-ben a lutheri és kálvini egyház egymással egyesült, inkább az evangélikus egyház elnevezést használják. Magyarországon a protestantizmus szónak a két reformált egyházra vonatkozó használata csak a 19. század-ban lett szokássá.

A protestantizmus a kereszténységnek a 16. századi, Nyugat-Európai reformáció írói és ujítóinak főként a közülük kiemelkedő Kálvin János és Luther Márton nézeteit, bibliaértelmezéseit hangsújozó vallási irányzata, több egymástól dogmatikában és egyházi gyakorlatban eltérő felekezet gyűjtőfogalma.

Tanításai

A protestánsok a katolicizmus több tanítását elutasítják, többek között a cselekedetek (például rituális szertartások) véghezvitelétől függő üdvösség tanítását. Ezzel szemben a Jézus Krisztus kereszten elszenvedett csereáldozatára épülő kegyelemből fakadó üdvösségben hisznek.

A négy Sola

Sola scriptura: Csak az írás
Solus Christus: Csak Krisztus
Sola fide: Csak a hit
Sola gratia: Csak a kegyelem

Egyéb

Eleve elrendelés elve: A kálvinista egyház egyik legjobban ismert tanítása a predesztináció vagy eleve elrendeltetés. Az ember egyéni sorsa, üdvössége vagy elveszett volta eleve el van döntve, el van rendelve, „meg van írva” megmásíthatatlan végzet gyanánt.
Eredendő bűn: Ádám és Éva paradicsomi engedetlensége miatt az emberiség (így minden ember) természete megromlott, ezért mindenki a fongantatása pillanatától kezdve bűnben van, majd bűnben születik meg, ez az eredendő bűn eleve képtelené teszi az embert minden jóra.
Megigazulás: Nem lehetséges a hívő saját erejéből. Érdemszerző cselekedetek alapján. A megigazulás hit által történhet.

A protestantizmus irányzatai és egyházai

Lutheranizmus

Luther Márton, a protestáns reformáció szellemi atyja, lelkész, reformátor nevéhez kötődik.

Evangélikus egyház

Luther Márton és az Augsburgi hitvallás (ágostai hitvallás, lat. Confessio Augustana) tanait követi.

Kálvinizmus

Kálvin János (eredeti nevén: Jean Caulvin vagy Cauvin), (Noyon, 1509 - Genf, 1564. május 27.), francia származású, jogász végzettségű svájci reformátor, humanista tudós, nevéhez kötődik.

Református egyházak

A református egyházak Kálvin János és Ulrich Zwingli tanaira épülő tanításrendszerrel rendelkező protestáns felekezetek. A református egyház megalapítója a svájci reformáció vezetője, Ulrich Zwingli zürichi lelkész.

Anglikanizmus

Anglikán egyház

VIII. Henrik angol király 1534-ben szakított a római pápával a Supremacy Act nevű törvénnyel, amelyben magát az angliai egyház egyetlen és legfőbb fejévé nyilvánította.

Episzkopálisok

(amerikai anglikánok)

Az anglikanizmusból kiszakadt egyház tagjai, korunkban az USA-ban élnek nagy számban. Az episzkopalista egyház a II. világháború után, az erőteljes misszionálás révén Indiában és Ceylonban is teret nyert.

Baptisták

A 17. század elején keletkezett főleg a Kálvinizmus tanaira épülő protestáns felekezet, számos egyházat alkotnak, a legjelentősebbek és legnépesebbek az Amerikai Egyesült Államokban találhatók, ahol ma a baptizmus a legnagyobb vallási felekezet. Újabban erősen terjednek Kelet-Európában is. Nevüket onnan kapták, hogy csak felnőttet keresztelnek, akik képesek a személyes megtérésre.

Metodisták

A metodizmus követői, amely a 18. században keletkezett Angliában egy teológus testvérpár, John Wesley és Charles Wesley kezdeményezésére. Eredetileg csak egy belső mozgalom volt az anglikán egyház kebelén belül, amely bírálta az intézményes egyházat. Nevét annak köszönheti, hogy szellemiségét a komolyság és módszeres (metodikus) kegyesség jellemzi, amelyet követői magukévá tesznek. A 18. század végén különült el az anglikanizmustól. A metodista egyházak pillanatnyilag mintegy 40 millió tagot számlálnak, az Amerikai Egyesült Államokban a második legnagyobb felekezet. Sürgetik a tiszta erkölcsöt, a jótékonykodást, a nyilvános bűnbevallást, a vasárnapi úrvacsorát. Angliában átmenetileg szakadás következett be soraikban, de 1932 óta ismét újra egyetlen egyházat alkotnak.

Radikalizmus

Anabaptisták

A német parasztháború korában keletkezett mozgalom. Csak a hit tudatos megvallásával egybekötve tartották érvényesnek a keresztséget, elvetették a gyermekkeresztséget, a felnőtteket újrakeresztelték. Öt év véres küzdelmei után Münsterbe vonultak vissza, ahol Leydeni János vasfegyelmet parancsoló irányításával "radikálisan kommunisztikus" uralmat vezettek be, beleértve a poligámiát is. A várost visszafoglalták, és az anabaptistákat keményen megbüntették. Luther Márton határozottan fellépett ellenük. A megmaradtak szétszóródtak, különböző kissebb csoportokká forgácsolódtak, köztük vannak a mennoniták, az ámisok és a hutteriták. Mások a reformátusokhoz csatlakoztak.

=Mennoniták

Menno Simons holland pap az 1525-1535 közötti anabaptista mozgalom elfojtása után ismét egységbe foglalta a mozgalom mérsékeltebb elemeit, és életre hívta a mennoniták közösségét. Hamarosan elterjedtek Közép-Európában, kisebb csoportok eljutottak Angliába is, és tanaikkal hozzájárultak a mai baptista mozgalom kialakulásához. Más csoportok Oroszországig és Ukrajnáig hatoltak. A 18-19. században sokan az Egyesült Államokba és Kanadába emigráltak. Az anabaptista hagyományok örököseiként a mozgalom néhány alapvető elvét máig megőrizték, így az eskü és a katonai szolgálat elutasítását. Kommunisztikus közösségekben élnek rendkívül szerény életmódban, és küzdenek a vallásszabadságért. Napjainkban mintegy félmilliónyian vannak, és erőteljes missziós tevékenységet fejtenek ki.

= Nazarénusok

= Ez a felekezet a 19. század elején Samuel Heinrich Frölich svájci református lelkész vallásújító anabaptista tanaiból növekedett ki, és a „szoros utat követő”, bűntelen életre tanít. Létszámuk kb. 30 000 fő, jelentős részben magyarok a Kárpát-medencében és a világ minden részén.

A Protestantizmus karizmatikus irányzatai

Kvékerek

Egy fiatal angol pásztor és cipész, George Fox (1624-1691) alapította ezt a vallási közösséget egy 1652-es látomása hatására. Üldöztetésekben és bebörtönzésekben volt része. Egyik bíráját arra szólította fel, hogy az Úr nevében reszkessen (angolul: to quake), ezért kapta a csúfnevet: "The Quaker". Egyik legkiválóbb tanítványa volt William Penn (1644-1718), az USA Pennsylvania államának - fővárosa Philadelphia, a testvéri szeretet városa - megalapítója. A közösség legfőbb könyve a Biblia, amelyen kívül más tekintélyt nem ismer el, legfeljebb a Szentlelket, aki az Igét magyarázza. 1937-ben mégis létrehoztak egy tanácsadó világtestületet. A közösség tagjai helyi vagy területi "ügyvezető üléseken" találkoznak, havonként vagy háromhavonként, a javak kezelésére és a területek igazgatására. Rendszeresen tartanak istentiszteletet, amely az Isten néma imádásából áll. Elutasítják a háborút, a rabszolgaságot, a halálbüntetést és egyáltalán a rabtartó rendszereket. Ma mintegy 400.000-en vannak.

Pünkösdisták

A Pünközdizmus vagy Pünkösdi mozgalom az 1900 as évek amerikájában jött létre a protestáns kereszténység Szentség mozgalom keretein belül. A pünkösdisták felnőtt korban bemerítkezéssel keresztelkednek. Hisznek a Szentszellem ajándékaiban (nyelveken szólás, gyógyítás).

Elterjedése világszerte

Világszerte kb. 590 millió protestáns él. Ebből 170 millió Észak-Amerikában, 160 millió Afrikában, 120 millió Európában, 70 millió Latin-Amerikában, 60 millió Ázsiában és 10 millió Ausztrália és Óceániában. Közel az összes keresztény 27%-a protestáns.

Lásd még

Külső hivatkozás

A Pallas Nagy Lexikona