Praezession.png|thumb|right|200px|A precesszó és a nutáció hatása a földtengelyre ( R - a Föld forgása
P - Precesszió N - Nutáció)]] Egy tengelynek külső forgatónyomaték hatására bekövetkező elmozdulását általánosságban precessziónak nevezzük. A csillagászatban a precesszió kifejezés alatt a földtengely - Nap és a Hold forgatónyomatékának hatására bekövetkező - elmozdulását értjük. Ezt a jelenséget már az ókori görögök is megfigyelték.

A Föld nem gömb alakú, hanem ún. forgási ellipszoid. Egyenlítői átmérője 43 km-rel hosszabb, mint a sarki átmérő. Ebből az eltérésből meghatározható a Föld A lapultságának értéke: A = (a - b)/a ahol a az egyenlítői, b a sarki átmérő.

Az egyenlítő a földpálya síkjával 23^{o27' - es szöget zár be, az egyenlítői "kidudorodás" így nem a Nap felé irányul. Ennek következtében a Nap forgatónyomatékot fejt ki a "dudorra", amellyel a földtengelyt igyekszik az ekliptikára merőleges irányba fordítani. Ebben a nagyjából földpálya síkjában keringő Hold is közrejátszik.}

A tavaszpont precessziója

---

A földtengely változásával együtt az északi és déli égi pólus helyzete is változik, ami az ekvatoriális kordinátarendszer egyik kiindulópontja. Ez természetesen maga után vonja a csillagok rektaszcenzió és deklináció adatainak változását is. Így az égi egyenlítő és az ekliptika metszéspontjai, a tavaszpont és az őszpont helyzete is változik, amit luniszoláris precessziónak nevezünk. 30^{o elmozdulással az őszpont ill. a tavaszpont a Zodiákus egy újabb csillagképébe kerül, ami 2140 évet vesz igénybe. A tavaszpont jelenleg az Vízöntő és a Halak csillagkép között helyezkedik el, az ókori görögök idején egyértelműen a Halak csillagképbe esett. A tavaszpont és az őszpont közel 25700 év alatt a Nap ekliptika menti évi mozgásával ellentétes irányba körbefutja az ekliptikát. Az utóbbi időközt platóni vagy nagy évnek nevezzük.}

Az égi pólusok precessziója

---

A precesszió következtében az égi pólus 23,5o távolságban vándorol az ekliptika pólusa körül. Ezzel a mozgással az északi és déli égi pólus helyzete is több csillagképen keresztül vándorol. A jelenkorban a Sarkcsillag (Alfa Ursa Minoris; a Kis Medve legfényesebb csillaga) csupán 0,8o - ra van a valós égi pólustól. Ez a szögtávolság 2102-ig 0,46 fokra csökken, majd ismét növekedni kezd. Kb. i. u. 4000-8000 között az északi égi pólus a Cepheus csillagképben lesz. i. u. 4050 táján a Gamma Cephei, majd 7530 táján az Alfa Cephei, vagyis az Alderamin lesz a sarkcsillag. Röviddel i. u. 14000 évvel a Lant csillagképbeli Vega lesz soron, bár távolról sem közelíti majd meg annyira az égi pólust, mint a Sarkcsillag.

A precesszió miatt a csillagtérképek és katalógusok esetén mindig meg kell adni azt az időpontot, amire a csillagpozíció adatok vonatkoznak. Ezt az időpontot epochának nevezzük.

Lásd még

---

• Égi mechanika
• nutáció
• Aberráció
• ekvatoriális koordinátarendszer

Égi mechanika

Precession | Precessió | Precese zemské osy | Præcession | Präzession | Pretsessioon | Precesión | Precesio | Précession | Luainíocht | Precesión | 세차운동 | Precessione | Precessie | 歳差 | Präzession | Precesja | Precessão dos equinócios | Precesie | Прецессия | Precesia | Precesija | Prekessio | Precession | Tiến động | Presesyon | Прецесія | 岁差