A popzene manapság az egyik leggyakrabban használt összefoglaló kifejezés a könnyűzene, illetve a szórakoztató zene modern stílusirányzataira. Nem tartozik a fogalma alá:
A 20. században folyamatos volt a fejlődés a hangrögzítés terén. A hanglemez, a fonográf megjelenése és elterjedése a rádió korszakában már a távollevő előadó zenéjének határokon túli terjesztését is lehetővé tette. A hanglemezek fejlődése lehetővé tette, hogy 3- 4 perc helyett akár másfél órai zenei anyag is rögzítésre kerüljön. A magnetofon volt az első eszköz, amely lehetővé tette a rádióban elhangzott zene másolását, a hanglemez megvásárlása nélkül (ezt a kazettás magnetofon még praktikusabbá tette). A televiziózás is segítette a zene terjedését. Mindez az 1950-es évek végére a zene globalizációjához vezetett, vagyis az újonnan alkotott zeneszámok szinte azonnal elérhetővé váltak a világ nagy részében.
A felsorolt műszaki vívmányok a klaszikus zene (komolyzene) terjedése számára ugyanúgy kedvezőek voltak, mint a szórakoztató célú zene számára. A nagyközönség azonban a szórakoztató zenét szélesebb körben igényelte és a marketing is ezt a zenét célozta meg.
A jaltai világrend Európában mind jobban szétválaszotta az országok fejlődését. A vázolt műszaki lehetőségek az Elbától keletre csak az 1950-es évek végétől javultak. A békés egymás mellett élés meghirdetése - bár országonként különböző mértékben - teret engedett a "nyugati" zenének az államszocializmus országaiban is. A "tiltjuk" kategóriából lassanként "tűrjük" kategória lett Magyarországon is. 1956 után a Szabad Európa rádió keletre irányuló adásaiból és a luxemburgi rádió adásaiból egyre több akkori popzenét lehetett megismerni, bár az adásokat műszaki eszközökkel zavarták. Ez sokáig lehetetlenné tette a jó minőségű magnófelvételek készítését. Jellemző, hogy a Magyar Rádiónak az 1960-as években megindított adása, Komjáti György műsora, a "Magnósok, figyelem" címet viselte. Az 1960-as évek elejének bizonyos fokú enyhülése közepette a vasfüggöny mögött is megalakultak és egyre népszerűbbekké váltak a popegyüttesek. A klasszikusok közé tartoznak az Illés-együttes, a Metró-együttes és az Omega-együttes, amelyet jellemző módon nyugati koncertjeiken Omega Red Star néven hirdettek.
Pop music Cerddoriaeth boblogaidd Popmusik Popmusik Pop-muziko Pop Popmusiikki Pop (musique) Popmuzyk Pop מוזיקת פופ Musica pop Popmuziek Popmuziek Popmusikk Muzyka pop Поп-музыка Pop music Popmusik Pop müzik