Pompeji

Pompeji romokban fekvő ókori római város Nápoly közelében, Campania olasz tartományban. Az ókori várost a Vezúv kitörése döntötte romba 79-ben. A vulkánkitörés több méter hamuval borította a várost és 1600 év telt el a véletlen újrafelfedezéséig. Napjainkban Olaszország egyik kiemelt turisztikai célpontja és a Világörökség része.

Fekvése

Pompeji romjainak a koordinátái .

A Sarno folyó torkolatától északra fekszik. A város területe hozzávetőleg 662 684 m2; alakja szabálytalan ellipszis, de egyenes vonalakból összealkotva, melyeknek találkozó pontjain vannak a kapuk (északnyugaton a herculaneumi, északon a vezuvi és capuai; keleten a nolai és a Sarnóra néző; délen a nocerai és Stabiaebe vezető). Ezeket utcák kötik össze, legszabályosabb és csaknem teljesen feltárt a stabiaei utca, a stabiaei kaputól a Vezúv-kapuig.

Története

A várost Kr. e. a 6. században az oszkok alapították. Már az ókori görögök és főniciaiak is biztonságos kikötőként használták. A fenyegető etruszk támadás ellen a város a görögökkel szövetkezett, akik akkoriban uralták a Nápolyi-öböl környékét.

Kr. e. az 5. században a szamniták hódították meg, Campania többi városával együtt. Az új uralom kitörölhetetlen nyomot hagyott a város szerkezetében és építészetében.

Pompeji részt vett abban a háborúban, amelyet Campania városai indítottak Róma ellen, de Kr. e. 89-ben Sulla legyőzte őket. Így Pompeji római kolóniává vált Colonia Cornelia Veneria Pompeianorum néven. A város fontos állomás volt azon az útvonalon, amelyen a tenger felől érkező árukat Róma és Dél-Itália felé továbbították (Via Appia). Augustus kora másodvirágzást hozott a városnak; a korszak világfiai szívesen időztek Pompeji környékén, Cicerónak is volt ott villája, nemkülönben később Claudius császárnak is.

62. február 5-én a várost és környékét hatalmas földrengés rázta meg. Egy újabb, ezúttal kisebb erejű földrengés volt 64-ben; ezt Suetonius is feljegyezte Nero életrajzában, de megtalálható Tacitus Annales-eiben is. 79. augusztus 24-én a Vezúv kitörése hamuval és lávával borította be a várost és a környékbeli településeket, köztük Herculaneumot. (Ez a nap egyébként a Vulcanalia volt, Vulcanus ünnepe). Az eseményt szemtanúként az ifjabb Plinius írta le, aki kb. 35 kilométernyi távolságra volt.

Újrafelfedezése

Pompejit már 1599-ben megtalálta egy Fontana nevű építész, aki a Sarno folyó szanályozásán dolgozott, de utána több mint 150 évig tartott, amíg a komoly ásatások elindultak. Pompejit 1748-ban fedezték fel ismét. III. Károly spanyol király, akkoriban még VII. Károly néven a két Szicília királya, figyelemmel kisérte az ásatásokat.

1860-tól az ásatásokat Giuseppe Fiorelli vezette. Ő volt az, aki észrevette, hogy a szétbomlott holttestek helyén üregek maradtak és az üregekbe gipszet fecskendezve rekonstruálták az áldozatok alakját. ^*)

Építkezés és festészet

Pompejanischer Maler um 60 v. Chr. 001.jpg A legkorábbi (szamnita) épületek leginkább mészkőből készültek, a házak dísztelenek, földszintesek, oszlopok nélkül valók. Ezt követi a tuffa-korszak, térbeli terjeszkedéssel, finom művű oszlopok alkalmazásával (jellemző példája a Casa del poeta tragico). Augustus korában a márványhoz hasonló travertin kezd érvényesülni, a díszítést illetőleg pedig kialakul a Pompejiről elnevezett, nedves vakolatra festett faldísz (al fresco). Pompeji házain ennek a faldísznek több százados történetét lehet megfigyelni. Eleinte a márványt utánozták, s az így festett területet legfeljebb oszlopokkal szakították meg (inkrusztáció). Később az oszlopok közti területeken világos színekkel sötét alapon épületdíszek, perspektivikus lakásrészletek jelentek meg (architektonikus stil). A fejlődés végén az oszlopközöknek képekkel való díszítése áll. A Pompeji-stílus általános ismertetőjele az, hogy a díszítendő falnak alsó része sötét, hasonlókép sötétebbek a díszítmény alapjául szolgáló térközök választó vonalai; a színek közül uralkodó a fekete, és vörös, viola és szürke, sárgás-barna és zöld, fehér és hamvas, a kék jóformán hiányzik és csak festett domborműveken (stucco-munkákon) fordul elő.

Látnivalók

Pompeje teatr wielki.JPG | Pompeje Forum sklepy.jpg | Vettii2.jpg

Közterek
- Forum Triangulare
- Forum Civile
- Forum Nundinarum (vásártér)
- Forum Boarium (marhapiac).
Középületek
- Vénusz temploma
- Apolló temploma
- Jupiter temploma
- Macellum (fedett piac, romlandó élelmiszereknek)
- Senaculum (decuriók tanácsterme)
- Eumachia (terménytőzsde)
- Teatro Grando vagy Scoperto (színház)
- Teatro Piccolo vagy Odeon (színház)
- Amfiteátrum
- Stabiai termák (nyilvános fürdő)
- Központi termák (nyilvános fürdő)
- Lupanarium (nyilvánosház)
- Bazilika (tőzsde és kereskedelmi törvényszék együtt)
Magánépületek
- Giulia Felice villája
- Octavius Quartus háza
- Menandrosz-ház (Menandrosz görög költőről nevezték el, az őt ábrázoló freskó alapján)
- Aranyozott amorettek háza
- Vettius-ház
- Meleagrosz-ház
- Faun-ház
- Diomedész villája
- Misztériumok villája

Külső hivatkozások

Pompeji hivatalos weblapja