Gourt Home::Gourt :: Ploidia
A ploidia egy egyed kromoszómáinak számára utal. Ha egy készlet kromoszómával rendelkezik, monoploid, ha többel is poliploidiáról beszélünk. Emberben, a legtöbb sejt diploid (azaz mindkét szülőtől örököl egy kromoszómakészletet), azonban az ivari sejtek, a spermium és az oocyta (petesejt) haploidok (egy kromoszómakészlettel rendelkeznek). Ellenben, a tetraploidia (négy készlet) nem ritka a növények között.
Euploidnak mondunk egy egyedet, ha az normális számú kromoszómakészlettel rendelkezik. Például egy emberi sejt euploid kromoszómaszáma 46.
Haploid
Haploid (görögül egyszerűt jelent) sejt minden kromoszómából egy kópiát tartalmaz.
A legtöbb gomba, néhány algafaj és a hanygák, méh dolgozók, darazsak mind haploid organizmusok. Ilyen esetben a monoploid jelző is használható.
Növények és egyes algafajok képesek váltani a haploid és diploid állapot között generációról generációra (alternation of generation). A legtöbb diploid élőlény haploid ivarsejtet termel, melyek a másik ivarsejttel létrehozzák a zigótát, a diploid sejtet. A meiózis során az ivarsejt prekurzorának kromoszómakészlete véletlenszerűen megfeleződik, létrehozva ezzel a haploid spermiumot vagy petesejtet.
Diploidia
A diploid (görögül kettőt jelent) sejteknek két kromoszómakészletük van, melyek homológ kromoszómák, azaz egy készlet a nőstény, egy a hím felmenőtől származik. A legtöbb szomatikus sejt diploid.
Haplodiploidia
A haplodiploid fajok egyik neme csak haploid, másik neme csak diploid sejteket tartalmaz. Például a hím haploid, a nőstény diploid. Ilyen fajokban, a hím megtermékenyítetlen petesejtből fejlődik ki (szűznemzés, vagy parthenogenezis), míg a nőstény a megtermékenyített petesejtből, mivel a spermium szolgáltatja a másik kromoszómakészletet, mikor megtermékenyíti a petesejtet.
Haplodiploidia számos fajban megfigyelhető, úgy mint a hangyákban, méhekben, darazsakban. Növeli a rokonszelekciót, amely talán magyarázat lehet ezen fajok különös társadalmi formáira. Egyes esetekben a munkás ízeltábúak képesek diploid sejtet létrehozni, mely királynőként fog fejlődni.
Haploidizáció
Haploidizáció (a görög απλοποίηση = egyszerűsíteni szóból) során diploid sejtből haploid keletkezik. Ez egy olyan laboratóriumi technikát igényel, melyben arra kényszerítenek egy normális sejtet, hogy szabaduljon meg kromoszómáinak felétől.
Ez egy volt azon folyamatok közül, melyek során japán kutatók létrehozták Kaguját, az apa nélküli egeret.
Aneuploidia
Egy aneuploid sejt nem megfelelő számú kromoszómakészlettel rendelkezik. Ez hibákhoz vezethet a sejt fejlődésében. Az aneuploidiák emberi sejtekben általában letálisak, de az ivari kromoszómák (Klinefelter szindróma) és a 21-es kromoszóma (Down-szindróma) triszómiája az élettel összeegyeztethető.
A tumorok számos formájában fel lehet fedezni aneuploidiát, mivel a nem fiziológiás számú kromoszóma nem megfelelő kapcsolódáshoz vezethet.
Poliploidia
A poliploidia az az állapot, amikor a sejt több kromoszómakészlettel is rendelkezik. Létrejöhet két faj hibridizációjából. Jó példa az ún. Brassica háromszög, miszerint három különböző faj hibridizálódik minden lehetséges páros kombinációban, hogy ezáltal három eltérő allopoliploid fajt képezzenek.
Poliploidia gyakori növényekben, de ritka állatokban (papucsállatka fajok makronucleusa), és mindez olyan folyamat során megy végbe, amikor a genom mitózis nélkül duplázódik meg (endoreduplikáció).
Variábilis Ploidia
A prokarióták növekedésének körülményeitől függően, 1-től 4-ig terjedően változhat a kromoszómakészletük száma. Ezt nagyrészt a replikáció teljes vagy részleges jellege befolyásolja, hiszen az ilyen élőlények folyamatosan osztódnak.
Ploidy Polyploid Diploidie Ploïdie תא דיפלואידי Ploido Diploïde Ploidia Плоидность Ploiditet Diploid
"Ploidia"