Norvégia

A Norvég Királyság Svédországtól keletre található a Skandináv-félszigeten. Nagyon elnyúlt hagymaszerű alakja van. Az Atlanti-óceán határolja nyugatról, partvonala nagyon szabdalt, a híres norvég fjordok miatt. Svédországon kívül Oroszországgal és Finnországgal is határos az északkeleti részen. A közeli szigetek: Spitzbergák (Svalbard) és Jan Mayen norvég fennhatóság alatt vannak, és a királyság részei. Az Atlanti-óceán déli részén található Bouvet-sziget és az I. Péter-sziget a Csendes-óceán déli részén Norvégiától függő területek, melyeket nem számítanak a királyság részének. Ezenkívül Norvégia igényt tart a Dronning Maud-földre az Antarktiszon.

Kongeriket Norge
Kongeriket Noreg

Norway_flag_large.png	Norway_coat.png
( zászlaja)	( címere)

Nemzeti mottó: Alt for Norge (Mindent Norvégiáért) (V. Harald mottója)
1814 Eidsvoll Eskü: Enig og tro til Dovre faller (Egységes és hű míg a Dovre-hegység le nem omlik) LocationNorway.png Államforma alkotmányos monarchia Hivatalos nyelv norvég (Bokmål and Nynorsk), és lapp hat megyében Főváros Oslo
Legnagyobb város Oslo Legmagasabb csúcs Galdhøpiggen (2469 m) Király
V. Harald
Miniszterelnök Jens Stoltenberg Terület
- teljes
- ebből víz 60.
385 199¹ km²
6,00 % Népesség
- 2005. évi adat
- népsűrűség 114.
4 593 041 fő
14 fő/km² GDP
- teljes (2003)
- egy főre jutó 42.
169 milliárd USD
37 063 USD Pénznem Norvég korona (NOK) Időzóna UTC +1 (NYISZ: +2) Függetlenség
- kikiáltása
- elismerése
Alkotmány (Svédországtól)
1905. június 7.
1905. október 26.
1814. május 17. Himnusz Ja, vi elsker dette landet TLD .no .sj² .bv³ Nemzetközi gépkocsijel N Országhívókód +47 ¹ Beleértve Svalbard-ot és Jan Mayen-t
² Svalbard és Jan Mayen TLD-je (nem használják)
³ Bouvet Island TLD-je (nem használják)

Történelem

A mai Norvégia területén elhelyezkedő kis királyságokat meghódítva Széphajú Harald 872-ben megalapította az egységes norvég államot.

A merész viking hajósok felfedezték és benépesítették Izlandot. 1000 körül eljutottak Grönlandra és az észak-amerikai partokra is. A 13. században sikerült megszilárdítani a királyi hatalmat. Norvégia meghódította Grönlandot és Izlandot, s 1319 és 1363 között Svédországgal, valamint 1380-tól Dániával perszonálunióban állt. Ezt követően az ország történelme szorosan összefonódott a szomszédos skandináv államokéval.

1397 és 1814 közt Norvégia Dániával és Svédországgal együtt a Margit királynő által 1397-ben létrehozott Kalmari Unió részét képezte. 1523-ban Svédország kivált az Unióból, így az felbomlott. Norvégia Dánia egyik tartománya lett, így Dánia királyai 1814-ig Norvégia uralkodói is voltak.

1814-ben a kieli békében Dánia lemondott Norvégiáról, így az ismét - 1905. június 7-ig - Svédországgal került perszonálunióba.

1905. november 18-án megszületett az önálló Norvég Királyság.

A NATO-nak 1949 óta tagja.

Földrajz

Az ország a Skandináv-félsziget nyugati részén, az ókori Kaledóniai-hegységrendszerhez tartozó Skandináv-hegyvidék területén húzódik. Szélessége délen 400 km, északon néhol még a 10 km-t sem éri el. Partvonalát fjordok és kopár sziklaszigetek tagolják, amelyek hosszát 26 000 km-re növelik. Területének egyharmada a sarkkörtől északra fekszik.

Növény- és állatvilág

rénszarvas

Közigazgatás

Norvégia 19 megyére (fylke) van osztva, amelyek a következők:


Megye	"Székhely"
Akershus	Oslo
Aust-Agder	Arendal
Buskerud	Drammen
Finnmark	Vadsø
Hedmark	Hamar
Hordaland	Bergen
Møre og Romsdal	Molde
Nord-Trøndelag	Steinkjer
Nordland	Bodø
Oppland	Lillehammer
Oslo	Oslo
Rogaland	Stavanger
Sogn og Fjordane	Leikanger
Sør-Trøndelag	Trondheim
Telemark	Skien
Troms	Tromsø
Vest-Agder	Kristiansand
Vestfold	Tønsberg
Østfold	Sarpsborg
-

Politika

Norvégia parlamentáris-demokratikus alapokon álló, alkotmányos monarchia. Legfelső törvényhozó szerve a Storting, a Parlament, amelynek 165 tagja van, akiket 4 évenként választanak. A Parlament az Alsóházból (Lagting) és a Felsőházból (Odelsting) áll. Legfelsőbb végrehajtó szerve az Államtanács, melyet a király megbízására a választásokon győztes párt alakít meg.

Gazdaság

Az állam területének csaknem háromnegyede terméketlen. Az Oslói- és a Trondheimi-medencén kívül a fjordok keskeny partszegélyein találhatók művelhető földek.

Gazdasági életében a tenger játsza a legfőbb szerepet. A meleg Golf-áramlás és a hideg parti vizek öve rengeteg halat biztosít. Norvégia halászata Európában vezető helyen áll. A legjelentősebb zsákmány, a legfontosabb kiviteli cikkek - a halkonzerv és a mélyhűtött hal - alapját képező tőkehal és hering. A halat úszó halfeldolgozó gyárakban dolgozzák fel. A halkonzerven és a mélyhűtött halon kívül hallisztet és olajat is készítenek.

A halászatnál jelentősebb szerepet játszik az ország életében a tengerhajózás. Az ország rendelkezik bérfuvarozásra is alkalmas kereskedelmi flottával. A tenger egész éven át jégmentes, ezért az országon belüli kereskedelemben és teherforgalomban is nagy szerepet játszik.

Norvégia - az állandó, bő vízhozamú, nagy esésű folyókra telepített vízerőműveknek köszönhetően - első az egy főre jutó villamosenergia termelésben a világon.

Ennek az energiának a segítségével a következő iparágakat tudják fenntartani:

színesfémkohászat
ötvözetgyártás
ammóniaelőállítás
elektrokémiai ipart

Népesség

Kultúra

Irodalom

Henrik Ibsen (1828-1906) író

Érdekességek

A hagyományos norvég Télapó (Julenisse) térdnadrágot, kézzel kötött harisnyát, norvég pulóvert és házi szövésű kabátot visel. A norvég házakban Julenissének jut az asztalnál a fő hely és egy megágyazott ágy is jár neki.

A karácsony hagyományos itala Norvégiában az Akevitt (Aquavit), amelynek eredete az Aqua Vitae - az élet vize. Ez egy köménnyel fűszerezett krumplipálinka.

Egyéb

Külső hivatkozások