Nagy-Lengyelország

Nagy-Lengyelország (lengyelül: Wielkopolska, németül: Großpolen, latinul: Polonia Maior) Lengyelország történelmi régiója a mai ország középső-nyugati területén. A mai Nagy-Lengyelország területén helyezkedett el a IX-X. században a Polanie törzse.

Az országrész neve

Wielkopolska volt a kora középkori lengyel állam magja, gyakran mondják, hogy "a lengyel állam bölcsője" és abban az időben gyakran egyszerűen Lengyelországnak hívták (latinul: Poloniának). Nagy-Lengyelország neve először a "Polonia Maior" latin alakban jelent meg 1257-ben, lengyelül ("w Wielkej Polszcze") 1449-ben. A terület nevét lehet úgy is értelmezni, hogy Ó-Lengyelország, eltérően új Lengyelországtól, vagyis Kis-Lengyelországtól (lengyelül: Małopolska; latinul: Polonia Minor), mely Lengyelország déli területeit jelöli Krakkó fővárossal.

Földrajzi helyzete

Nagy-Lengyelországhoz tartozik a Warta folyó és mellékfolyói árterületének nagy része, többek között a Noteć folyóé is. Két nagy területrészre oszlik. Északon tóvidék terül el a jégkorszak alatt kialakult tavakkal és dombokkal. A déli rész síkság.

Adminisztratív szempontból a történelmi régió a Nagy-Lengyelországi Vajdaságot és a Lubuszi, Kujávia-Pomerániai, valamint a Łodzi Vajdaság egyes részeit tartalmazza.

Fontosabb városok

(népesség 2003-ban)

Poznań (581 200)
Kalisz (106 500)
Konin (83 600)
Piła (76 800)
Ostrow Wielkopolski (74 500)
Gniezno (71 600)
Leszno (63 500)
Srem (31 000)
pl:TurekwTurek (30 700)
Krotoszyn (29 100)
Września (28 900)
Swarzedz (28 200)
Jarocin (26 000)
Koscian (24 500)
Wągrowiec (24 500)
Kolo (24 300)
Lubon (23 800)
Sroda Wielkopolska (22 200)
Rawicz (21 700)
Gostyn (20 800)
Chodzież (20 500)

Gourt Home::Gourt :: Nagy-Lengyelország

Az országrész neve

Földrajzi helyzete

Fontosabb városok