Nápoly

Nápoly (olaszul Napoli), Dél-Olaszország legnagyobb városa, Campania tartomány székhelye. A város lakossága kb. 1 millió, a környező településekkel együtt 4,4 millió fő.

Fekvése

Pontosan félúton van a Vezúv és egy másik vulkáni terület, a Campi Flegrei, között.

Története

Az első telepesek valószínűjeg rodoszi görög tengerészek voltak, akik a jelenlegi Castel dell'Ovo, "tojáskastély") helyén Parthenopé néven kereskedővárost alapítottak. Kr.e. a 8. században szintén görög telepesek érkeztek, ezúttal Cumae-ből és 'új város't (=Neapolis) alapítottak. Noha Kr.e. a 4. században a rómaiak meghódították, a város sokáig megőrizte görög kultúráját.

A római korban Nápoly a hellenisztikus kultúra virágzó központja volt. Kellemes éghajlata neves luxus-üdülőhellyé tette. A rmaiak összekötötték Nápolyt a többi itáliai várossal, kibővítették a kiötőt, közfürdőket és vízvezetékeket építettek.

A legenda szerint Szent Péter és Szent Pál is megfordultak a városban. A keresztényeknek fontos szerepük volt a római birodalom végnapjaiban. Nápoly északi részén figyelemre méltó katakombák találhatók. Az első őskeretény bazilikákat a katakombák bejáratához közel építették. Itt fejezték le 305-ben a város védőszentjét, Szent Januáriust (olaszul San Gennaro).

Nápolyban, a Lucullus villában fogták el 476-ban Romulus Augustust, a nyugat-római birodalom utolsó római császárát. Nápoly sokat szenvedett a gót háborúk idején (535-552): 542-ben a gótok kezére jutott, de rövidesen visszafoglalták a bizánciak. Amikor a következő években a lombardok meghódították Itália nagy részét, Nápoly hűséges maradt a bizánci birodalomhoz.

1039-ben Nápoly a normannok kezére került és a Szicíliai Királyság részévé vált.

1224-ben II. Frigyes német-római császár megalapította a nápolyi egyetemet. 1266-ban a pápa átengedte Nápolyt és a Szicíliai Királyságot IX. Lajos francia király öccsének, aki I. Károly néven uralkodott. (Az ő leszármazottja volt Károly Róbert, az első Anjou-házi magyar uralkodó.) I. Károly Palermoból Nápolyba tette át a királyság székehylét.

1284-ben a királyság két részre szakadt, és mindkettő Szicilíai Királyságnak nevezte magát. A két rész 1816-ban egyesült.

A 17. században Nápoly kb. 450000 lakossal a második legnagyobb európai város volt Isztambul mögött.

1860 októberében kikiáltották a Szicíliai Királyság végét és csatlakoztak az olasz állam megalapításához.

Látnivalók

Palazzo Reale (királyi palota, Domenico Fanto alkotása, XII. század)
San Francesco di Paola templom
San Carlo színház (1727, Giovanni Antonio Medrani tervei alapján)
Galleria Umberto I. (csarnok)
Castel Nuovo (XIII. század)
Castell dell'Ovo
Gesu Nuovo templom
Santa Chiara templom (XIV. század)
San Domenico Maggiore templom és kolostor (1283-1324)
Santa Maria della Sanita templom (1602-1613)
San Gennaro dóm (XIII. század)
Országos Régészeti Múzeum (1585)

Híres nápolyiak

Gian Lorenzo Bernini szobrász
Giordano Bruno filozófus
Enrico Caruso operaénekes
Benedetto Croce filozófus
Totò író és színész
Eduardo De Filippo író és színész
Ruggero Leoncavallo zeneszerző
Giacomo Leopardi költő és filozófus
Curzio Malaparte író
Riccardo Muti karmester
Giovanni Battista Pergolesi zeneszerző
Domenico Scarlatti zeneszerző
Sophia Loren filmszínésznő

Testvérvárosai

Külső hivatkozások

Olaszország települései