Németország

A Német Szövetségi Köztársaság (németül: Bundesrepublik Deutschland) Európa egyik meghatározó ipari és gazdasági hatalma. Északon az Északi-tenger, Dánia és a Balti-tenger, keleten Lengyelország és Csehország, délen Ausztria és Svájc, nyugaton pedig Franciaország, Luxemburg, Belgium és Hollandia határolja. A Német Szövetségi Köztársaság az Európai Unió egyik alapító tagja.

Német Szövetségi Köztársaság
Bundesrepublik Deutschland


-

Germany_wappen.jpg

Német zászló

Német címer

- mottó : Einigkeit und Recht und Freiheit
(jelentés: Egység, igazság és szabadság)

- LocationGermany.png

- Hivatalos nyelv német¹

- Főváros Berlin

- Elnök Horst Köhler

- Kancellár Angela Merkel

- Terület
- teljes
- % víz 61.
357 023 km²
2,18%

- Népesség
- teljes(2005)
- Népsűrűség 14.
82 468 000
230/km²

- Megalakulása /
egyesítése Verdun-i szerződés (843)
1871. január 18.
1949. május 23.
1990. október 3.

- Pénznem Euró²

- Időzóna UTC +1

- Nemzeti himnusz Das Lied der Deutschen

- Internet TLD .de

- Hívószám 49

- ¹A dán, szorb (vend), roma és fríz nyelvek hivatalosan elismert kisebbségi nyelvek. Az alnémet nyelvet az Európai Unió védi.

- ²1999 előtt: Német márka. Lásd még: Német euróérmék.

- Gm-terkep.png

Története

Szócikk: Németország történelme

A német nyelv és (helytelen magyar kifejezéssel) a német „nemzeti érzés” (németül: das deutsche Volk) már több mint ezer éve létezik, de az egységes német nemzetállam csak 1871-ben jött létre, amikor megszületett a Poroszország vezette Német Birodalom. Ez volt a második német Reich, a szó jelentése birodalom.

Nagy Károly.jpg szobra Frankfurtban]] Az első német Reich, más néven a Német-római Birodalom a Frank Birodalom 843-as felosztásakor jött létre (amelyet Nagy Károly alapított 800. december 25-én), és különböző formákban egészen 1806-ig létezett, amikor is a napóleoni háborúk egyik eredményeként felbomlott.

1815 és 1871 között Németország független államok tucatjaiból állt, ezekből 39 a Német Szövetség (Deutscher Bund) tagja volt. Lásd még Német Szövetség államainak listája.

A második Reich, a Német Császárság kikiáltása 1871. január 18-án, Versailles-ban történt, a franciák porosz-francia háborúban elszenvedett 1870-es veresége után. Az egyesült császárság létrejöttében jelentős szerepet játszott Otto von Bismarck, a 19. századi Németország legjelentősebb államférfija.

Franciaország a napóleoni háborúk óta, amikor legyőzte Németországot, a németek legnagyobb ellenségének számított. 1914-ben, az I. világháború kezdetén Németország behatolt Franciaországba. Kezdeti sikerek után a háború rengeteg áldozatot követelő lövészárokháborúvá alakult. A világháború 1918-ban véget ért, a német császárt lemondásra kényszerítették, majd az 1918-ban kitört forradalom leverése után a császárságból létrejött a Weimari Köztársaság.

A versailles-i békeszerződés Németországot tette felelőssé a háború kirobbantásáért. A rossz gazdasági helyzetben – amelynek részben a kemény békefeltételek, részben a gazdasági világválság volt az oka – egyre több német támogatta az antidemokratikus pártokat, jobb- és baloldaliakat egyaránt. Az 1932. júliusi és novemberi rendkívüli választásokon a nemzetiszocialisták 37,2% és 33,0%-os eredményt értek el. 1933. január 30-án Adolf Hitler lett Németország kancellárja, az 1933. március 23-án született felhatalmazási törvény pedig, gyakorlatilag megszüntetve a köztársaság alkotmányát, diktátorrá tette.

A Harmadik Birodalom (Reich) a nemzetiszocialisták birodalma volt, 1933-tól 1945-ig. 1934-ben Hitler lett Németország birodalmi elnöke is, ezzel a teljes hatalom a kezében összpontosult.

Hitler politikája, amely nyomán a Német Birodalom megtámadta a szomszédos államokat, a II. világháború 1939. szeptember 1-jén történt kitöréséhez vezetett. Németország és szövetségesei kezdetben komoly katonai sikereket értek el, és a kontinentális Európa nagy részét elfoglalták, beleértve a Szovjetunió európai területeit is. 1943. november 28-án, a teheráni konferencián a szövetséges hatalmak megegyeztek, hogy az Amerikai Egyesült Államok 1944 májusáig partra szállt Nyugat-Európában és megnyitotta az úgynevezett második frontot. Ezzel egy időben a Wehrmacht erőinek lekötése érdekében a szovjet Vörös Hadsereg is általános támadást indított a keleti fronton. Az Egyesült Államok késlekedett a partraszállással: arra csak június 6-án került sor (D-day). A Vörös hadsereg a megegyezésnek megfelelően röviddel a partraszállást követően 2,5 millió katonával és 6000 páncélossal támadást indított a Wehrmacht Központi Hadsereg csoportja (Heeresgruppe Mitte) ellen 350 000 német hadifoglyot ejtve. 1945. április 16-án a szovjet Vörös Hadsereg elérte Berlint, Königsberg utáni ismételt borzalmas bosszút állva Moszkva, Leningrád és Sztálingrád ostromáért. Az ostrom során Hitler öngyilkos lett, majd nem sokkal később, 1945. május 8-án Németország letette a fegyvert. A háború következményeként az ország jelentős területeket vesztett, 15 millió németet űztek el korábbi otthonából, és 45 évre ún. amerikai, angol, francia és szovjet zónákra osztották az országot. Számos kiváló német tudóst, orvost, művészt, színészt, zenészt, karmestert, közgazdászt, építészt és mérnököt fosztottak meg évekre a további németországi munkalehetőségektől, mára bebizonyítottan indokolatlanul.

1949-ben két német állam jött létre. A Német Szövetségi Köztársaság (NSZK, köznyelven: Nyugat-Németország) 12 német szövetségi tartományból az angol, amerikai és francia megszállási zónák területén, és a Német Demokratikus Köztársaság, (NDK, köznyelven: Kelet-Németország) öt német szövetségi tartományból a szovjet megszállási zóna területén. A szocializmus európai bukása után, a Németországot megszállva tartó angol, francia, és szovjet csapatok kivonulása után, Németország önrendelkezési jogát visszakapta, és az 1990-ben a szovjetek által kihasított keleti országrész 1990-ben csatlakozott a Német Szövetségi Köztársasághoz.

Ma Németország az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagja, az Európai Unióban minél szorosabb politikai, védelmi és biztonsági együttműködés létrehozására törekszik.

Politika

Szócikk: Németország politikája

Németország szövetségi köztársaság, politikai rendszerének alapja az 1949-es német alkotmány (Grundgesetz). A kormányfő a parlament tagjai által választott kancellár.

A német parlament, a Bundestag (Szövetségi Gyűlés) tagjait négyévente, népszavazással választják, közvetlen és listás szavazás kombinációjával. A 16 szövetségi állam képviselői a Bundesrat-ban (Szövetségi Tanács) foglalnak helyet, amelynek – témától függően – beleszólása lehet a törvényhozás folyamatába. Egyesek szerint a Bundestag és Bundesrat nehezíti egymás munkáját és ezzel a hatékony kormányzást.

Az államfő az elnök, szerepe reprezentatív funkciókra korlátozódik.

Az igazságszolgáltatás részeként alkotmánybíróság (Bundesverfassungsgericht) működik, amely az alkotmányellenesnek ítélt rendeleteket, törvényeket megsemmisítheti.

Közigazgatás

Szócikk: Németország tartományai

Németország tizenhat tartományra tagolódik. Ezek közül tizenhárom szövetségi állam (Bundesländer, egyes száma Bundesland) és három város. ^*

Tartomány	Német elnevezés	Főváros
Baden-Württemberg	Baden-Württemberg	Stuttgart
Bajorország	Freistaat Bayern	München
Berlin	Berlin	Berlin
Brandenburg	Brandenburg	Potsdam
Bréma	Bremen	Bréma (Bremen)
Hamburg	Hamburg	Hamburg
Hessen	Hessen	Wiesbaden
Mecklenburg-Előpomeránia	Mecklenburg-Vorpommern	Schwerin
Alsó-Szászország	Niedersachsen	Hannover
Észak-Rajna–Vesztfália	Nordrhein-Westfalen	Düsseldorf
Rajna-Pfalz	Rheinland-Pfalz	Mainz
Saarland	Saarland	Saarbrücken
Szászország	Freistaat Sachsen	Drezda (Dresden)
Szász-Anhalt	Sachsen-Anhalt	Magdeburg
Schleswig-Holstein	Schleswig-Holstein	Kiel
Türingia	Freistaat Thüringen	Erfurt

Az államok további 438 kerületre oszlanak.

Földrajz

Szócikk: Németország földrajza

Németország a déli határánál fekvő Alpok hegylánctól (legmagasabb pont: Zugspitze, 2.962 m) az északi határát képező Északi-tengerig és Balti-tengerig terjed. E határok között Közép-Németország erdőkkel borított felföldjei és az észak-német mélyföld (legalacsonyabb pont: Neuendorf/Wilstermarsch, −3,54 m) terülnek el. Németországot az Európa legnagyobb folyói közé tartozó Rajna, Duna és az Elba szeli át.

Az ország időjárása néha elég kiszámíthatatlan, ám szélsőséges időjárási körülmények (súlyos szárazság, tornádók, kemény fagyok stb.) ritkán fordulnak elő. Az elmúlt években volt néhány nagyobb árvíz, de hosszú távon ezek is ritkák. A földrengésveszély elhanyagolható.

Gazdaság

Szócikk: Németország gazdasága

Az Amerikai Egyesült Államok és Japán után Németországé a Föld harmadik legerősebb gazdasága, az ország belső piacára azonban jelentős teherként nehezedik a magas szociális juttatások rendszere. A munkanélküliség a szociális rendszer merevsége miatt hosszú távú problémává vált, a családtámogatási politika hiányosságai miatt az aktív kereső népesség egyre nehezebben képes a társadalombiztosítási rendszert eltartani.

A négy ún. új szövetségi állam (a volt Kelet-Németország) integrációja, gazdasági talpraállítása, a megfelelő infrastruktúra helyreállítása, a környezetvédelem feltételeinek korszerűsítése, a nyugdíjrendszer egységesítése stb. igen költséges, hosszú távú feladat Németország számára.

A közös európai pénz, az euró (német szlengben: teuro) bevezetése és az Európai Unió keleti bővítése a várakozások szerint nagy változásokat hoz a német gazdaságban a 21. században.

Demográfia

Szócikk: Németország demográfiája

Németországnak sok nagyvárosa van, de a történelmi decentralizáltság miatt egyik sem kiemelkedő a többihez képest, Berlin határeset. A lakosság így kevésbé koncentrálódik egy nagyvárosban, mint Európa legtöbb országában. A legnagyobb városok Berlin, Hamburg, München és Köln. A leginkább városiasodott területek a Ruhr-vidék és a Frankfurt régió.

Körülbelül 7,3 millió külföldi állampolgár él Németországban, vendégmunkások (Gastarbeiter) és ezek családtagjai. Ezeknek az embereknek körülbelül kétharmada több, mint 8 éve él az országban, 20 százalékuk Németországban született; ez a két feltétel külön-külön is állampolgárságot biztosít 7 év után a bevándorlási törvény (Zuwanderungsgesetz) szerint. Németország a vendégmunkások és a menekültek kedvelt célországa, bár számuk az utóbbi években némileg csökkent (2003: 50 000 fő).

A dán kisebbség, kb. 50 000 fő, a dán határ közelében él. Egy kisebb szláv népcsoport, a szorb (vend) nép Szászországban (40 000 fő) és Brandenburgban (20 000 fő) található. A fríz nyelv (amely az angol nyelvhez legközelebb álló beszélt (élő) nyelv, 12 000 ember anyanyelve, a többiek Hollandiában élnek. Észak-Németország vidéki tájain az alnémet nyelv (Plattdeutsch, Plattdüütsch) is elterjedt.

A vendégmunkások behozatala illetve a bevándorlás miatt jelentős török (1,9 millió), olasz (0,6 millió), szerb (0,6 millió), görög (0,4 millió), lengyel (0,3 millió), és horvát (0,2 millió) kisebbség jött létre (2002-es adatok). Egyre növekszik a harmadik világból betelepülők száma (indiaiak, kínaiak, afrikai feketék). Német felmérések szerint az európai betelepülők a törököknél jobban integrálódtak a társadalomba.

Szintén nagyszámú német nemzetiségű bevándorló (Aussiedler, Spätaussiedler, Abkömmling) települt 1980-1999 között az országba a volt Szovjetunió területéről (1,7 millió), Lengyelországból (0,7 millió), és Romániából (0,3 millió). Ezeknek az embereknek nemzetiségükből adódóan egy peres eljárás és 2 év németországi tartózkodás után járt a német állampolgárság és ezért nem jelennek meg a bevándorlási statisztikákban. A más nemzetiségű kisebbségektől eltérően egyenletesen elosztva települtek le (pontosabban telepítették le őket) az országban. Nagy részük beszéli korábbi hazája nyelvét is. Leszármazottaik szélsőséges politikai (főleg orosz soviniszta) nézetei komoly gondot jelentenek az országban - ezért 2005. januárjától ún. német integrációs kurzusokat indítottak, nemcsak az újonnan érkezők, hanem akár a nemetországi születésűek számára is.

Németország előkelő helyen áll a világranglistán az oktatás, a technológiai fejlesztés és a gazdasági teljesítmény terén. A II. világháború vége óta az egyetemisták száma több mint háromszorosára nőtt, az ország kereskedelmi és műszaki iskolái a világ legjobbjai között vannak. Ennek ellenére több európai országban nagyobb az egyetemisták aránya.

A német nép kultúrája

Szócikk: Németország kultúrája

A német területeket gyakran „a költők és gondolkodók földje”-ként (das Land der Dichter und Denker) emlegetik. A világ kulturális örökségéhez a német nép jelentős mértékben hozzájárult. A németek között számos híres zeneszerző, mint Beethoven, Bach, Brahms, Schumann és Wagner; költő, mint Goethe, Schiller és Heine; filozófus, mint Kant, Hegel, Marx és Nietzsche; teológus, mint Luther; író, mint Thomas Mann, Hesse és Grass; tudós, mint Werner Heisenberg, Einstein, Born és Planck van. A képzőművészet terén említést érdemel többek közt Albrecht Dürer reneszánsz, Max Ernst szürrealista, Franz Marc expresszionista, Joseph Beuys konceptuális, vagy Georg Baselitz neoexpresszionista művész. Az első működőképes, elektromechanikus, programvezérelt számítógépet Konrad Zuse építette 1941-ben (ld. Z3 számítógép). A német kultúrában kiemelkedő szerepe volt Mozartnak, Kafkának és Kopernikusznak is.

A leghíresebb német építészek: Dankmar Adler, Egon Eiermann, Walter Gropius, Helmut Jahn, Wassili Luckhardt, Ludwig Mies van der Rohe, Herman von Muthesius, Christoph Mäckler, Johann Neumann, Frei Otto, Nikolaus Pevsner, Hans Poelzig, Hans Scharoun, Karl Schinkel, Alex Schultes, Otto Steidle, Bruno Taut, Heinrich Tessenow, Konrad Wachsmann - valamint Albert Speer.

A német nyelv (és nyelvjárásai) jelentette az érintkezési nyelvet (lingua franca) Közép-, Kelet- és Észak-Európában, és ma is a legnépszerűbb idegen nyelvek egyike.

Napjaink Németországában virágzik a kulturális élet, mely specializálódott: a régi-új főváros, Berlin a szabados, míg München visszafogottabb művészetéről híres. Düsseldorf a divat fővárosa, Regensburg a katolikus egyházzenéé stb. Németország operaházairól világszerte ismert.

Ünnepnapok

Az ünnepnapokat a nemzeti ünnepek kivételével a szövetségi államok határozzák meg.

-	Dátum	Magyar név	Német név	Megjegyzés	-	Január 1.	Újév	Neujahr		-	Január 6.	Vízkereszt	Hl. Drei Könige	Bajorországban, Baden-Württembergben, Szász-Anhaltban	-	-	Nagypéntek	Karfreitag	dátum változó	-	-	Húsvéthétfő	Ostermontag	dátum változó	-	Május 1.	A munka ünnepe	Tag der Arbeit		-	-	Áldozócsütörtök	Christi Himmelfahrt	dátum változó	-	-	Pünkösdhétfő	Pfingstmontag	dátum változó	-	-	Úrnapja	Fronleichnam	Bajorországban, Baden-Württembergben, Hessenben, Észak-Rajna–Vesztfáliában, Rajna-vidék-Pfalzban, a Saar-vidéken, valamint Szászország és Türingia egyes közösségeiben, dátum változó	-	Augusztus 8.	Békefesztivál	Friedenfest	csak Augsburg városában	-	Augusztus 15.	Nagyboldogasszony napja	Mariä Himmelfahrt	a Saar-vidéken és Bajorország katolikusok lakta területein	-	Október 3.	A német egység napja	Tag der Deutschen Einheit	1953 óta létező ünnep, 1953-tól 1990-ig június 17-én tartották az 1953-as keletnémet munkásfelkelés emlékére Nyugat-Németországban, az egyesítés után az egységes Németország ünnepe lett	-	Október 31.	A reformáció napja	Reformationstag	Szászországban, Szász-Anhaltban, Türingiában, Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Brandenburgban	-	November 1.	Mindenszentek	Allerheiligen	Az 1990-es, függetlenségről tartott népszavazás eredményhirdetésének emléknapja	-	-	A vezeklés napja	Buß- und Bettag	Szászországban, 1994-ig az egész országban, dátum változó	-	December 25. és 26.	Karácsony	Weihnachtsfeiertag	.

Vallás

Németország alkotmánya biztosítja a vallásszabadságot, valamint kimondja, hogy nem szabad senkit hátrányosan megkülönböztetni hite vagy vallása miatt. Ettől függetlenül a nagyobb vallások kedvezményekben részesülnek, például hittant oktathatnak az iskolákban, és az egyházak részesülnek az adóbevételekből is.

A legelterjedtebb vallás a kereszténység. A népesség kétharmada keresztény vallású, a keresztények fele (a teljes népesség 33 százaléka, főként a délen és nyugaton élők) katolikus, fele (szintén a teljes népesség 33 százaléka, főként északon és keleten) protestáns. A legtöbb protestáns a Német Evangélikus Egyház tagja. Független gyülekezetek is léteznek minden nagy és sok kisebb városban is, de ezek többnyire kicsik.

A római katolicizmus volt a domináns vallás a 15. századig, de a reformáció néven ismert vallási mozgalom drasztikus változásokat hozott. 1517-ben Luther Márton szembeszállt ezzel a vallással, mert a hit elüzletiesedését látta benne. Ezzel megváltoztatta Európa és a világ történelmét, és megalapította a protestantizmust, Németország legnagyobb mai vallási irányzatát.

A II. világháború előtt a lakosság körülbelül kétharmada volt protestáns és egyharmada katolikus, a protestánsok főleg az észak-északkeleti területeken éltek. A háború után kettéosztott ország nyugati felében a katolikusok voltak enyhe többségben.

A korábbi Kelet-Németország kevésbé vallásos, elképzelhető, hogy a negyven éves kommunista uralom miatt. Egy tanulmány szerint a lakosságnak csupán 5 százaléka jár hetente templomba, szemben a nyugati országrész 14 százalékával – ez az érték az egyik legalacsonyabb a világon. Az egyházi esküvők, temetések, keresztelők száma szintén alacsonyabb, mint a nyugati országrészben.

A németek 30 százaléka nem kötődik egyetlen valláshoz sem (keleten ez a számadat magasabb).

Körülbelül 3 millió muszlim (legtöbbjük török származású) él Németországban. A görögkeleti (ortodox) keresztények létszáma néhány százezer, az Új Apostoli Egyház 400 ezer hívet számlál, a zsidó vallásúak pedig a hivatalos statisztika szerint 160 ezren vannak.

Németország, különösképpen Berlin zsidó lakossága növekszik a leggyorsabban a világon. Százezres nagyságrendű számú, a korábbi szocialista blokkból származó zsidó telepedett le Németországban a berlini fal leomlása óta, többségük valamelyik volt szovjet tagköztársaságból érkezett. Ennek oka, hogy a német bevándorlási törvények rendkívül megkönnyítik a FÁK és a balti államokban élő zsidó származású személyek bevándorlását, valamint hogy a mai németek a politikai helyzet következtében jobban elfogadják a zsidókat, mint a volt Szovjetunió által dominált területek lakói. A nemzetiszocialisták hatalomra kerülését megelőzően körülbelül 600 ezer zsidó élt Németországban, akik nagyrészt – a magyarországiakhoz hasonlóan – Galíciából vándoroltak be Németországba a 18.–19.–20. század folyamán.

Az 1990-es évek közepén a szcientológia kisebbfajta pánikot okozott Németországban. Az egyház a hiedelmek szerint a társadalom legfelsőbb köreibe való beszivárgásra törekedett. A sajtó, de maguk a szcientológus csoportok is eltúlozták mind követőik számát, mind azok befolyását. 2004-re a téma kikerült a köztudatból. A német belföldi hírszerzés szerint a szcientológusok száma 10 ezerre tehető.

Egyéb témák

Külső hivatkozások

Deutschland.de – Hivatalos német portál
Statistikportal.de – Hivatalos statisztikai adatok
Bundesregierung Deutschland – A német szövetségi kormány honlapja
Bundespräsident – A német elnök honlapja
Bundestag – A német parlament honlapja
Németország térkép – Németország általános térképe
Germany - Németország Speciális portál