Gourt Home::Gourt :: Német nyelv
A német nyelv mintegy 100 millió ember anyanyelve. Összes beszélőjének száma (anyanyelvként vagy második nyelvként) 130 millió körüli. Map German World.png A német nyelv ma egyetlen hivatalos nyelv Ausztriában és Liechtensteinban. Az egyik hivatalos nyelv Németországban, Svájcban, Luxemburgban, Olaszországban, azonkívül Belgium, Dánia és Oroszország egyes területein. A felsorolt országon kívül néhány más európai országban, valamint az Egyesült Államokban is jelentős számú német anyanyelvű ember él, különösen egybefüggő területeken, Pennsylvaniában és Texasban. Sok németajkú él ezenkívül Kanadában, Brazíliában, Chilében, Argentínában, Mexikóban, Ausztráliában, Dél-Afrikában és a volt német gyarmatokon (Namíbia, Togo, Kamerun, stb).
A Kárpát-medence országainak, Csehországnak és Lengyelországnak sokmillió német anyanyelvű lakosa volt a II. világháború utáni kitelepítésekig. Magyarországon ma is a németek alkotják a legnagyobb nemzeti kisebbséget. Jelentős német nemzetiség él mindmáig Oroszországban (2002-ben mintegy 600 000 fő) és Kazahsztánban is, ahová 1941-ben száműzték őket az egykori Volga-menti német köztársaságból, mely a 18. században jött létre betelepítés révén. A német nyelvet azonban közöttük valójában már kevesen használják, mert a nyelvet beszélők többsége az utóbbi években Németországba vándorolt. (Az 90-es években 1,7 millió német származású ember költözött a FÁK országaiból Németországba.)
Nyelvjárásai
Több nyelvjárása van (némelyik annyira különbözőnek tűnik, hogy egyesek külön nyelveknek tartják őket), ezeket három nagyobb csoportra oszthatjuk:
- északi csoport
- északi alsószász (Niedersachsen - Alsó-Szászország, Schleswig-Holstein, Norddänemark - Dél-Dánia)
- vesztfáliai (Nordrhein-Westfalen - Észak-Rajna-Vesztfália északi részén)
- osztfáliai (Alsó-Szászország délkeleti vidéke, Sachsen-Anhalt - Szász-Anhalt)
- kelet-elbai (Mecklenburg-Vorpommern - Mecklenburg-Előpomeránia, Brandenburg, Északnyugat-Lengyelország, a volt königsbergi területek)
- centrális csoport
- ripuari (Észak-Rajna-Vesztfália déli részén, Belgium keleti csücskében - Ostbelgien)
- mózeli frank (Rheinland Pfalz - Rajnavidék-Pfalz északnyugati részén, Luxemburgban)
- rajnai frank (Rajnavidék-Pfalz keleti részén, Hessenben, a Bajor Szabad Állam északi részén - Frankföldön)
- keleti középnémet vagy szász (Sachsen - Szászország, Thüringien - Türingia, magyarországi és erdélyi területek)
- déli csoport
- bajor (Altbayern - Bajorország (ami nem azonos a "Bajor Szabad Állam"-mal), Österreich - Ausztria, Südtirol - Dél-Tirol)
- sváb (Schwaben (Svábföld a „Bajor Szabad Állam” területén), Baden-Württenberg határvidéke)
- alemann (Schweiz - Svájc, Vorarlberg)
Története
A német nyelv két fő nyelvjárásra osztható fel: a felnémet és az alnémet nyelvjárásokra. A felnémet nyelvjárások közé mindazok a germán nyelvjárások tartoznak, amelyekre a korai középkorban hatással volt a 2. vagy ófelnémet hangeltolódás: ilyen pl. az alemann a bajor, a keleti, a rajnai és a középső frank, ill. a középnémet nyelvjárások. A kontinentális nyugati germán nyelvjárásokat, amelyek nem vagy csak csekély mértékben vettek részt a 2. hangeltolódásban, az alnémet nyelvjárások közé soroljuk: pl. (alsószász, alsófrank)
A teutsch (német) szó a germán thioda (melléknévi alakja: thiodisk) szóból származik, amelynek jelentése nép. Ez a szó eredetileg a nem latinul beszélő nép nyelvére vonatkozott. A frank elnevezés a 9. század óta már nem volt egyértelmű, mivel a nyugati frank törzsek a későbbi Franciaországban átvették az itt letelepedett népek nyelvét, másrészt Franciaország keleti részén nem frank törzsek is letelepedtek, mint pl. alemannok, bajorok, türingiaiak és alsószászok.
A főnevek nemének eredetéről: Ez onnan ered, hogy a régi germánok a tárgyakhoz és az állatokhoz is hímnenű, nőnemű vagy semlegesnemű tulajdonságokat rendeltek. Például a macska (die Katze) mint élőlény nőnemű, de ennek kandúrja (der Kater) már hímnemű, a kutya (der Hund) mint élőlény hímnemű, de ennek szukája (die Hündin) nőnemű.
Kiejtés
Szócikk: Német kiejtés
Általában törekszik az olvasás szerinti kiejtésre.
- A szóvégi en zártan ejtendő (gehen= géhn, vagy géen)
- A szóvégi e-t nem ejtik nyíltan, hanem mindig az ún schwa hanggal, melynek fonetikus írásképe *, és kiejtésben laza ajakkal kiejtett, rövid, hangsúly nélküli "ö"-nek felel meg (dialektusonként eltérhet)
- Kettős mássalhangzók előtti magánhangzó megrövidül és e esetén mélyül, példa: Ebbe kiejtése eebe, (az első e hosszan ejtett e), eben kiejtése ébn (első é hosszú). Maga a kettős mássalhangzó rövidebb, mint magyarban lenne. (Ebbe kiejtése eebe)
- Duisburg város nevét Dűzburgnak kell ejteni (kivétel)
- Idegen szavaknál sokszor megtartják a forrásnyelv írásmódját (Genie: zseni, Journal=zsurnál, Gymnasium=gümnázium (y a görögöknél ü))
Magyartól eltérő betűk:
| német írásmód | magyar megfelelő | Kettős hangzók (diftongusok) | |
|---|---|---|---|
| sch | s | eu | aj és oj között |
| s | s,sz,z az 's' utánni hangzótól függ (pl: spiel(spíl), sehen(zéen)) | äu | aj és oj között |
| ss | sz | ie | í |
| ß | sz | ei | áj (Ausztriában ej, pl Einstein németül ájnstájn, au-ban ejnstein) |
| tsch | cs | ||
| ch | kb c és h egyszerre ejtve, mint amikor köpünk! | ||
| w | v | ||
| ä | e és é között | ||
| v | f (nagyon ritkán v) | ||
| chs | x |
Alaktan vagy Szófajtan (Die Wortarten)
A német nyelvben léteznek ragozható és nem ragozható szófajok:
- Ragozható szófajok
- a névelő (der Artikel)
- a főnév (das Substantiv)
- a névmás (das Pronomen)
- a melléknév (das Adjektiv)
- a számnév (das Numerale)
- az ige (das Verb)
- Ragozhatatlan szófajok
- határozószó (das Adverb)
- elöljárószó v. viszonyszó (die Präposition)
- kötőszó (die Konjuktion)
- az indulatszó
A ragozásnak két típusát ismerjük:
- névszóragozás - vagy deklináció (Deklination)- ide tartozik a névelők, főnevek, névmások, melléknevek és számnevek ragozása
- igeragozás - vagy konjugáció (Konjugation)
A névelő
A német nyelvben határozott és határozatlan névelőket különböztetünk meg.
- A határozott névelő (der bestimmte Artikel)
- A határozatlan névelő (der unbestimmte Artikel)
A névelők rendszere
| Egyes szám | Hímnem | Nőnem | Semelegesnem | Többes szám | Hímnem | Nőnem | Semlegesnem |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Alany eset | der | die | das | Alany eset | die | die | die |
| Birtokos eset | des | der | des | Birtokos eset | der | der | der |
| Részes eset | dem | der | dem | Részes eset | den | den | den |
| Tárgyeset | den | die | das | Tárgyeset | die | die | die |
| Singular | Hímnem | Nőnem | Semlegesnem | ||||
| Alanyeset | ein | eine | ein | ||||
| Birtokos eset | eines | einer | eines | ||||
| Részeseset | einem | einer | einem | ||||
| Tárgyeset | einen | eine | ein |
Főnevek (die Substantive)
Fontos helyesírási tudnivaló: A német nyelvben a főneveket mindig nagybetűvel írják! Example.jpg A főnévnek van neme (Genus) esete (Casus), és száma (Numerus). A főnév nyelvtani nemeA főnevekhez egyedi nyelvtani nemet rendel, névelői is ezt tükrözik, a három nem:
- hímnem (maskulin)
- nőnem (feminin)
- semlegesnem (neutral)
- hímnemű főnevek - névelője: der > der Vater
- nőnemű főnevek - névelője: die > die Mutter
- semleges nemű főnevek: das > das Kind
A nyelvben nem a főnév végződése, hanem a névelő vagy más determináns alakja jelzi a főnév nemét.
A főnevek nemének meghatározására általános erejű szabály nincs, de útbaigazíthat: a jelentés vagy a végződés. Ha e két szempont egymásnak ellentmond, úgy a végződés dönti el a nemet.
A főnevek nemének fontos szabályai:
- hímnemű főnevek jelentésük szerint
- hímnemű főnevek végződésük szerint
- nőnemű főnevek jelentésük szerint
- nőnemű főnevek végződésük szerint
- semleges nemű főnevek jelentésük szerint
- semleges nemű főnevek végződésük szerint
A főnév száma
- a főnév állhat egyes számban és többes számban.
- a német nyelvben a többes szám jelzése többféleképpen történhet:
- alaki különbség nélkül: der Maler - die Maler
- tőhangváltás jelzi a különbséget: die Mutter - die Mütter
- - e, - er, - n, - en, - s ragok jelzik a különbséget: das Auto - die Autos
- Umlaut és - e, vagy - er végződés együtt jelzi a különbséget: der Baum - die Bäume
- A többes szám képzése idegen szavak esetén sokszor az eredeti nyelv többesszámát követi Towarisch - Towarischi, Cherum-Cherubim), ami a ragozási osztályok számát jelentősen megnöveli.
A többes számú főnevek magyartól eltérő használata
- Többes szám esetén akkor is a többesszámú formát használja, ha a mondat értelme egyébként is kifejezné a többes számot (pl. zehn Jungen: tíz fiú). Ezt a többi ún. indoeurópai nyelv (germán, szláv, latin) is így csinálja.
A főnév esete, ragozása (Deklination des Substantivs)
A németben a főnevek esetragjai csak kevés esetben maradtak meg, így a főnév mondatbeli szerepére a névelő vagy más determináns utal. A főnév esetei:
- Alany eset (Nominativ)
- Tárgy eset (Akkusativ)
- Birtokos eset (Genitiv)
- Részes eset (Dativ)
A hímnemű főnevek ragozása
- erős ragozású hn. főnevek: > der Maler, - s, -
- gyenge ragozású hn. főnevek: > der Junge, - n, - n
- vegyes ragozású hn. főnevek: > der Professor, - s, - en
A semleges nemű főnevek ragozása
- erős ragozású sn. főnevek: > das Auto, - s, - s
- vegyes ragozású sn. főnevek : > das Auge, - s, - n
A nőnemű főnevek ragozása
- A főnevek ragozása ebben a csoportban egyszerűbb, kevesebb az alakváltozat, egyes számban esetragok nincsenek.
Névmások (die Pronomen)
Személyes névmások(das Personalpronomen)
- alanyesete (Nominativ): ich - én, du - te, er, sie, es - ő, wir - mi, ihr - ti, sie, Sie - (ön) ők
- tárgyesete (Akkusativ): mich - engem, dich-téged, ihn, sie, es - őt, uns - minket, euch-titeket, sie/Sie- őket
- részesesete (Dativ): mir- nekem, dir-neked, ihm, ihr, ihm - neki, uns-nekünk, euch- nektek, ihnen- nekik
Birtokos névmások (das Possesivpronomen)
- jelzőként álló birtokos névmás
- önálló birtokos névmás
Kölcsönös névmás (das Reziprokpronomen)
Mutató névmás (das Demonstrativpronomen)
Kérdőnévmás (das Fragepronomen)
- ki, mi - wer, was
- melyik - welcher, welche, welches
Vonatkozó névmás (das Relativpronomen)
- aki, amely - der, die, das
Határozatlan névmás (das Indefinitpronomen)
- az ember, valaki értelemben - man
- mindenki - jedermann
- valaki / senki - jemand / niemand
- valami / semmi - etwas / nichts
- mind, mindegyik, mindenki, mindnyájan - all.../ jeder, jede, jedes / aller, alle, alles /alle
- az egyik, a másik - der, die, das eine / der, die, das andere
A névmási határozók (das Pronominaladverb)
- erre, arra - mire? = daran / hieran - woran?...
A melléknév (das Adjektiv)
A melléknév a mondatban lehet:
- jelző
- összetett állítmány névszói része
- módhatározó.
A jelzőként álló melléknevek ragozása (die Deklination der Adjektive)
A melléknév ragozása függ attól, hogy a jelzős szerkezet előtt áll-e determináns és az hány alakú.
A melléknév ragozásában megkülönböztetünk:
- erős vagy névelőpótló ragozást (amikor a jelző előtt nem áll olyan kísérő, mely egyértelműen jelzi a főnév nemét, számát, esetét - azaz nem áll előtte semmi) pl. "schönen Tag!", kérdőszava: was für...? - milyen ...?
- gyenge vagy névelőkísérő ragozást (amikor a jelző előtt álló névelő vagy névmás végződése egyértelműen jelzi a főnév nemét, számát, esetét - lehet határozott névelő vagy háromalakú determináns) pl. "das schöne Haus", kérdőszava: welcher.../welche../welches..? - Melyik..? A milyen?
- vegyes ragozást (amikor a jelző előtt kétalakú determináns áll, azaz határozatlan névelő (ein és kein) vagy, birtokos névmás (mein, dein...) pl. "ein schönes Haus", kérdése: was für ein...? was für eine...?- milyen?
Két csoport a ragozás alól mentesül:
- a ragozhatatlan melléknevek
- idegen eredetű, pl. színjelölő melléknevek > ein lila Kleid
- helynevek - er képzős melléknévi változata > die Leipziger Messe
- - lei képzős melléknevek, ill. határozatlan számnevek (allerlei, mancherlei, vielerlei) > wir haben vielerlei Möglichkeiten.
- nem ragozott melléknevek
- halb (fél), ganz (egész) mn. névelő nélkül álló helynevek előtt > in ganz Österreich
A főnévvé vált melléknevek
A melléknevek fokozása (die Komparation der Adjektive)
A melléknév fokozásának három fokát különíthetjük el:
- alapfok (der Positiv)
- középfok (der Komparativ)
- felsőfok (der Superlativ).
Jelzőként álló melléknév fokozása
A mellékneveket szabály szerint az alábbiak szerint fokozzuk:
- alapfok: jele -
- középfok: melléknév + er > billiger (olcsóbb), lustiger (vidámabb), interessanter (érdekesebb), stb.
- felsőfok: (am +) melléknév + ste + deklináció szerinti végződés: (szerkezettől függően az am helyett határozatlan névelő áll): am billigsten (legolcsóbb), am interessantesten (legérdekesebb), etc.
Összetett állítmány névszói részeként álló melléknév fokozása
A módhatározóként álló melléknév fokozása
Melléknévfokozás Umlaut-tal ill. Umlauttal és anélkül is fokozható melléknevek
- hoch, höher, am höchsten
- alt, älter, am ältesten (külön csoportot alkotnak az umlauttal képzett melléknév-fokok), stb.
Rendhagyó fokozású melléknevek
Természetesen kivételek is vannak:
- más tőből képzik a felsőfokot ill. középfokot:
- gut, besser, am besten
- viel, mehr, am meisten
- kétféle alakjuk van közép ill. felsőfokban:
- wenig > weniger > am wenigsten vagy wenig > minder > am mindesten
Számnevek
1. TőszámnevekA német az első tizenkét számjegy egyedi nevében őrzi a tizenkettes számrendszert: eins, zwei, drei, vier, fünf, sechs, sieben, acht, neun, zehn, elf, zwölf
Tizesek: 13-tól felfelé az egyesek (lást fent) mögé -zehn kerül (egybeírva): dreizehn, vierzehn, fünfzehn, sechzehn (!), siebzehn (!), achtzehn, neunzehn.
Huszasoktól százig:
- a tízzel oszthatók: zwanzig (20), dreizig (30), vierzig (40), fünfzig (50), sechzig (60), siebzig (70), achtzig (80), neunzig (90)
- tízzel nem oszthatók szerkezete: egyesek + und + tizesek (egybeírva): einundzwanzig (21), zweiunddreizig (32), dreiundvierzig (43), etc.
Száztól:
- 100 = hundert, 1 000= tausend, 10 000= zehntausend, 1 000 000 =einemillion
- ezek mögé kerülnek a százasnál alacsonyabb számok: einhundertzweiunddreizig (132), vierhundertfünfundzwanzigtausendachthundertneununddreizig (425 839)
A számokat betűvel kiírva 2 millióig egybeírjuk. Szövegben általában 12-ig írják ki betűvel a számokat (kivéve ha külön hangsúly van a szám értékén), 12 felett számjeggyel.
2. Sorszámnevek
3. Törtszámnevek
Igék (das Verb)
Jelentésük alapján léteznek:
- önálló igék (e Vollverben)
- tárgyas igék
- tárgyatlan igék
- sich - es igék v. visszaható igék
- személytelen igék
- segédigék (e Hilfsverben)
- módbeli segédigék (e Modalverben): számuk 6, szerepük: módosítják az alapige jelentését. können - tud, képes valamire, 'wollen - akar v.mit tenni, sollen - kell v.mit tenni (belső kényszer), mögen - szeret v.mit tenni, müssen - kell v.mit tenni (külső kényszer), dürfen'' - szabad v.mit tenni
- időbeli segédigék (e temporalen Hilfsverben), ezek az összetett igeidők képzésében játszanak szerepet: sein, haben, werden.
Az igeragozás rendszere (System der Konjugation)
- cselekvő ragozás (das Aktiv) és szenvedő ragozás (das Passiv)
- igemódok rendszere:
- kijelentő mód (Indikativ)
- kötőmód (Konjunktiv)
- felszólító mód (Imperativ)
- igeidők rendszere
- kijelentő módban: jelen (1) - Prásens, múlt (3)- Práteritum, Perfekt, Plusquamperfekt, jövő (2) - Futur I., Futur II.
- kötőmódban: ugyanez
- felszólító módban: csak jelen (Prásens)
Az igekötők
Az igekötők használata hasonló a magyar igekötőhasználathoz. Eltérő a magyartól, hogy vannak elváló és nem elváló igekötők is.
Az igekötős igék csoportjai:
- elváló igekötős igék
- el nem váló igekötős igék
Igék csoportjai
- Nem rendhagyó igék (regelmássige Verben) és Rendhagyó igék (unregelmássige Verben)
A sein (lenni) létige ragozása kijelentő mód, jelen időben: ich bin, du bist, er/sie/es ist; wir sind, ihr seid, sie/Sie sind
A haben (birtokolni) ige ragozása kijelentő mód jelen időben (az utána következő mondatrészt tárgyesetbe kerül!): ich habe; du hast; er/sie/es hat; wir haben; ihr habt; sie/Sie haben. Pl.: Ich habe einen Hund - Van egy kutyám (szószerint: Én bírok egy kutyát), (der Hund → den Hund) → (ein Hund → einen Hund)
A Cselekvő igeragozás (das Aktiv)
Igemódok'''
- 1. Kijelentő mód
- Jelen idő - (Prásens)
- személyragjai: Egyes szám: -e, -st, - t, Többes szám:- en/-n, -t, -en > ich lerne, du lernst, er/sie/es lernt, wir lernen, ihr lernt, sie lernen
- tőhangváltós igék
- Múlt idő - három múlt időt használ:
- Elbeszélő múlt (Práteritum/Imperfekt) - szerkezetét tekintve egyszerű alak
- (Perfekt) - szerkezetét tekintve összetett alak
- Régmúlt (Plusquamperfekt) - szerkezetét tekintve összetett alak, előidejűség kifejezésére használják.
Összefoglaló példa: Maria ging heim= Mária hazament. Was hat er gesagt? Mit mondott? Er sah, daß Peter schon gegangen war= Látta, hogy Péter már elment.
- Jövő idő (Futur)
- 2. Felszólító mód
- 3. Kötőmód
3. 1.) (Konjunktiv II.)- feltételes módnak felel meg Igeidők feltételes módban: Feltételes jelen (Konjunktiv Práteritum) és Feltételes múlt (Konjunktiv Plusquamperfekt)
3. 2.) (Konjunktiv I.) - függőbeszédnek felel meg Múltidejű alakból képzik. Ha a szótő hangsúlyos szótagjában -o, -a, -u a mássalhangzó, akkor umlaut kerül rá. Ragozása megegyezik az általános személyragokkal, kivétel egyes szám 3. személy, ahol az ige -e végződést kap, pl. es lebe!
A német helyesírás (die Ortographie)
A német helyesírás reformja
Az 1960-as évektől egy bizottság saját érvei szerint összhangba akarta hozni a német nyelvű országok helyesírását. Az eredmény, melyet az 1990-es évek végén hoztak nyilvánosságra az lett, hogy tudatosan különbségeket hagytak meg (Geschoss és Geschoß Ausztriában), emellett igen sok összetett igét angol mintára különírandóvá tettek, amivel kritikusok szerint ezeket az önálló jelentéssel bíró szavakat gyakorlatilag megsemmisítették, ezzel szegényítve a nyelvet. (pl. alleinstehend, allein stehend = egyedülálló vagy egyedül álló).
A helyesírásról a viták a mai napig folynak, így egyelőre a ß használatával kapcsolatos reformokat érdemes bemutatni:
rövid magánhangzó után mindig -ss, pl: muss, Schluss, Fluss, etc.
hosszú mgh. és diftongus (kettőshangzó) után ß: Bußgeld, Spaß, äußerst,
Svájcban a ß-t nem használják.
Szótárak
- Német-német
- Wahrig- 460 ezer szó, nagyon alapos, jó nyelvtani összefoglaló.
- Mackensen- 300 ezer szó, nagyon jó fõnévi rész.
- Duden- 120 ezer szó, sajnos elég sok elavult (régies) szót tartalmaz; a leginkább ajánlható: Duden Universalwörterbuch. Mannheim/Wien/Zürich: Dudenverlag
- Magyar-német, német-magyar
- Halász Előd, 260 ezer szó, kb. 20-30% fantomszó, azaz nem létezõ szavak mindkét irányban. Német részben sok nem használt (régies) szó, mivel a Dudenen alapul.
- Halász Előd/Földes Csaba/Uzonyi Pál: Magyar-német nagyszótár. Budapest: Akadémiai Kiadó 1998
- Halász Előd/Földes Csaba/Uzonyi Pál: Német-magyar nagyszótár. Budapest: Akadémiai Kiadó 1998
- Kelemen Béla: Magyar-német nagyszótár. Német-magyar nagyszótár. Ungarisch-deutsches Grosswörterbuch. Deutsch-ungarisches Grosswörterbuch. Reprint d. in Budapest 1929 (Athenaeum) erschienenen Ausgabe. Bp., Könyvmives Könyvkiadó, 2003. ISBN 9639262110. Geb., 978/949 S. (Dt-Ung.: ISBN 9639262102)
Külső hivatkozások
- German 101 German for beginners and travelers
- A helyesírási bizottság honlapja
- A Duden anyaga
- Kritikus vélemények németül
- Német fonetikai táblázat (Sampa)
- Tanulmányok, cikkek a német nyelv(észet)ről
- Gyakorlóprogram a német igékhez
Germán nyelvek | Természetes nyelvek | Németek
German language Duits (taal) Deutsche Sprache Þēodisc sprǣc لغة ألمانية Alemán Нямецкая мова Alamaneg Njemački jezik Alemany Němčina Нимĕç чĕлхи Almaeneg Tysk (sprog) Deutsche Sprache Γερμανική γλώσσα Germana lingvo Idioma alemán Saksa keel Alemaniera زبان آلمانی Saksan kieli Týskt mál Allemand Lenghe todescje Gearmáinis Gearmailtis Lingua alemá גרמנית जर्मन भाषा Njemački jezik Գերմաներեն Lingua german Bahasa Jerman Pagsasao nga Aleman Germaniana linguo Þýska Lingua tedesca ドイツ語 독일어 Almaynek Lingua Theodisca Däitsch Duits Lialémani Vokiečių kalba Vācu valoda Германски јазик Bahasa Jerman Düütsche Spraak Duuts Duits Tysk språk Tysk språk Alemand Modern Hochdeitsch Język niemiecki Língua alemã Lingua tudestga Limba germană Немецкий язык Lingua tudisca Duiskkagiella German language Nemčina Nemščina Gjuha Gjermane Немачки језик Tyska ภาษาเยอรมัน Wikang Aleman Almanca Alman tele نېمىس تىلى Tiếng Đức 德语
"Német nyelv"
