A Mura (németül: Mur) közép-európai folyó a Dráva leghosszabb mellékfolyója, amelyen négy ország (Ausztria, Szlovénia, Horvátország és Magyarország) osztozik kisebb-nagyobb mértékben .

Az 1898 m magasan eredő folyó a Magas-Tauern-ban, Salzburg tartományban, majd Stájerország-ban egy éles kanyar után délre a szlovén határ felé veszi az irányt. Itt kelet-délkeletnek fordul és Légrádnál ömlik a Drávába. Teljes hossza 454 km.

A Mura alsó folyásán "megrögzött" határfolyó. Az utolsó 130 km-ből, mintegy 100 km hosszan képez határt államok között (kb. 35 km szlovén-osztrák határ, 20 km horvát-szlovén, és kb. 45 km magyar-horvát határ) .

A folyó az 1980-as évek végéig az egyik legszennyezettebb volt egész Európában. Főleg az osztrák részen szennyezték, papírgyárak és a nehézipar. A helyzet azóta sokat változott. A folyóba visszatért a pénzes pér, amely nem éppen a tűrőképességéről nevezetes.

A Murán tavasszal és nyáron magas a vízállás mivel az Alpok-ban ekkortájt olvad el a hó. Ezt kihasználandó 31 vízierőmű épült rajta, ebből 30 Ausztriában, egy pedig Szlovéniában .

Jellegzetessége az úszó vízimalom. Valaha 92 is volt a folyón, mára csak mutatóba maradt. A Muráról két tájegység is el lett nevezve -a Murántúl a mai Szlovéniában, és a Muraköz a mai Horvátországban a Dráva és a Mura között. Trianonig mindkettő Magyarország része volt, együttes nevük Muravidék.

Jelentősebb mellékfolyói a Murica, Lendva balról, jobbról pedig a Ščavnica és a Trnava, melyet szabályozáskor, a horvátok átirányítottak a Drávából a Murába.

Jelentősebb városok a Mura mentén : Murau, Judenburg, Graz,Mureck, Gornja Radgona, Radenci és Muraszerdahely.

Ausztria folyói Szlovénia folyói Horvátország folyói Magyarország folyói

Mura Mur (stêr) Mur (Fluss) Muro (rivero) Mura Mur (fiume) Mur (rivier) Mura Мура Mura