Montenegró

Montenegró (szerbül: Crna Gora/Црна Гора) egy kis ország a Balkán-félszigeten. Északon Bosznia és Hercegovina, keleten Szerbia (ezen belül pedig Koszovó Autonóm Tartomány és maga Szerbia), délen Albánia és az Adriai-tenger, nyugaton pedig Bosznia és Hercegovina határolja.

A Crna Gora megnevezés lefordítva „fekete hegy”-et jelent, vagyis „a fekete hegyek országa”. Európa nagy részén egyszerűen Montenegrónak hívják, ami ugyanezt jelenti.

Bár gyakorlatilag független ország, 2006. május 21-én, az EU-val három évvel korábban aláírt átmeneti egyezmény menetrendjének megfelelően népszavazást rendeztek arról, hogy Montenegró továbbra is része legyen-e Szerbia és Montenegró államszövetségnek, vagy függetlenedjen tőle. Az Európai Unió 55 százalékos küszöbhöz kötötte a montenegrói függetlenség lehetőségét. A referendum eredménye alapján a montenegrói lakosok 55,5%-a szavazott a Szerbiától való függetlenségre. A különválás hivatalosan 2006. június 3-án lépett életbe, az Európai Unió Külügyminiszteri Tanácsa pedig 2006. június 12-én ismerte el.

Milo Đukanović montenegrói kormányfő hívei az előzetes eredmények hallatára azonnal az utcákra vonultak, és a nemzeti zászlót lobogtatva ünnepeltek. A kormányfő célul tűzte ki az ország EU-csatlakozását Bulgáriát, Romániát es Horvátországot követve, viszont Szerbiát, Macedóniát és Albániát megelőzve. Az ellenzéki blokk politikusai már előre bejelentették, hogy a végeredmény megállapítása után kérni fogják a szavazatok újraszámlálását.

Történelem

A szláv törzsek a helyi romanizált illír lakosság maradékaival keveredve az ország területén létrehoztak egy független fejedelemséget Duklja néven a 10. században, amit 1077-ben VII. Gergely pápa független állammá nyilvánított. Duklját később a Bizánci Császárság elfoglalta, és a területen több megyét hozott létre; ezek a megyék együtt alkották a Zeta nevű provinciát. Később az Oszmán Birodalom elfoglalta a terület nagy részét.

1910-ben Nikola herceg lett az ország királya. 1918-ban a király elvesztette hatalmát, amikor az Osztrák-Magyar Monarchia elfoglalta az ország területét. Az állam első világháború végén, 1919 karácsonyán a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság tagja lett.

Az ország 1920 előtt Montenegrói Fejedelemség néven létezett, független országként.

A későbbi Jugoszláviát elfoglalta először az olasz hadsereg, később a német hadsereg, és feldarabolta az országot. A második világháború végén újra egyesítették a területeket és Joszip Broz Tito horvát kommunista vezetésével kikiáltották a Jugoszláv Szocialista Köztársaságot.

2006. május 21-én a montenegrói nép megszavazta függetlenségét, ami június 3-án lépett hatályba. Montenegró a világ 194. és egyben legfiatalabb állama.

Természetföldrajz

Montenegró nagyobb városai:

Podgorica (163 473 lakos)
Nikšić (58 212 lakos)
Pljevlja (21 337 lakos)

Etnikai összetétel

montenegrói: 267 229 fő (43%)
szerb 198 414 (31%)
bosnyák 48 184 (7,77%)

Szimbólumok

A nemzeti Parlament 2004. július 12-én fogadta el az új zászlót, nemzeti napot és himnuszt, ami az aktuális államszövetségtől való függetlenedési folyamatnak az újabb lépését jelentette.

Montenegró aktuális zászlaja hasonlít a monarchia idején használt zászlóra: a piros háttérrel és aranyozott szegéllyel rendelkező lobogó közepén I. Miklós király aranyozott címere található meg (a király nevének kezdőbetűi nem szerepelnek rajta).

A nemzeti ünnepet július 13-án ünneplik a montenegróiak, arra az 1878-as eseményre utalva, amikor Montenegrót a világ 27. független országának nyilvánították, továbbá az 1941. július 13-i népi felkelésre a tengelyhatalmak országai ellen.

Kormányzat és politika

Kultúra és történelem

Turizmus