Ahogy a Microsoft BASIC népszerűsége nőtt, más gyártók átvették annak szintaxisát, hogy megőrizzék a már létező Microsoft BASIC-implementációkkal a kompatilitást. Emiatt a Microsoft BASIC valóban szabványossá vált, és a termék uralta a saját piacát.

1980 végén az IBM-nek szüksége volt egy operációs rendszerre az új otthoni számítógépükhöz, az IBM PC-hez. A Microsoft Tim Paterson Seattle Computer Products cégétől licencelte a QDOS rendszert, hogy eladhassa azt az IBM-nek az IBM PC szabványos operációs rendszereként. A Microsoft így megvásárolta a QDOS összes jogát 50 000 dollárért, és átnevezte [[MS-DOS|MS-DOS -ra]] (Microsoft Disk Operating System – lemezes operációs rendszer). Ezt IBM PC-DOS 1.0-ként adták ki a személyi számítógép 1981-es bevezetésekor. Viszont az IBM-mel való szerződéskötéskor a Microsoft megtartotta azon jogait, hogy más számítógépgyártóknak MS-DOS néven licencelhesse a szoftvert. Az 1980-as évek elején hatalmas mennyiségű IBM PC-klónt került gyártásra, és a Microsoft gyorsan reagált erre, így megalapozta vezető helyét az operációsrendszer-piacban.

A PC-hardveren futó szoftver nem volt feltétlenül jobb technikailag, mint a lecserélt alapszoftver, viszont sokkal olcsóbb volt. A Microsoft sikere a PC kirobbanására alapult.

A Microsoft ekkorra sok féle szoftverterméket gyártott, beleértve:

• a Microsoft Windows operációsrendszer-családot;
• fordítóprogramokat és értelmezőket különböző programozási nyelvekhez;
• szövegszerkesztőket, táblázatkezelőket és egyéb irodai szoftvereket.

Sok esetben a Microsoft-szoftverek első verziói hibákkal voltak teli, és versenytársaikénál jóval alsóbbrendűek voltak, de a későbbi változatok gyorsan javultak, és ámulatba ejtették a konkurenciát, hogy több funkciót kínálnak kevesebb pénzért. A legjobb példa erre talán a WordPerfect, amely az 1990-es évek elején látszólag egyedül uralkodott a PC-s szövegszerkesztők piacán, de később a második helyen találta magát.

A szoftverek használhatósága igen fontos volt a Microsoftnak, és ez is hozzásegítette őket korai sikereikhez. Ennek néhány főbb aspektusa:

• Egységes felhasználói felület: az összes Microsoft-alkalmazás ugyanazokat a menüparancsokat, billentyűkombinációkat és folyamatokat használta a hasonló feladatokhoz. Így jóval kevesebb idő volt megtanulni egy másik szoftver használatát.
• Visszafele kompatibilitás: a Microsoft biztosította, hogy a régebbi kódok és adatok az újabb rendszereken is működni fognak. Ezzel ellentétben körülbelül 1986-ig néhány kiemelkedően fontos hardver–szoftvergyártó új gépeket vezetett be új operációs rendszerrel, úgy, hogy azok csak kicsit vagy egyáltalán nem voltak kompatibilisek az előzőekkel. Gyakori Microsoft-demó volt az, hogy régi Visicalc szoftvert futtattak újabb verziójú Windowson.
• Összekapcsolhatóság: általában, de főleg a Microsoft Office esetében az egyik Microsoft-alkalmazásban létrehozott adat más Microsoft-alkalmazásokba is átmozgatható.

A Microsoft sok pénzt és erőt ölt termékeinek és szolgáltatásainak kifejlesztésébe, integrálásába, hirdetésébe és értékesítésébe. Az ezredfordulókor külön piacot a Microsoft szoftvertermékei uraltak.

Magyar vonatkozás, hogy a cég egyik fő fejlesztője már a korai időktől 2002-ig Charles Simonyi.

Termékek és szervezetek

2002 áprilisában a Microsoft újraszerveződött hét alapvető üzleti egységbe, melyek közül mindegyiknek saját pénzügyei vannak, és szorosabb teljesítményellenőrzés az egységeken belül. Ezek az üzleti egységek:

• Windows ügyfél (Windows ügyfél-, kiszolgáló- és beágyazott operációs rendszerek)
• Információmunkás (irodai szoftvertermékek)
• Microsoft üzleti megoldások (üzleti szolgáltatások és folyamatalkalmazások)
• Kiszolgáló és eszközök (fejlesztői eszközök és integrált kiszolgálói szoftverek)
• Mobil- és beágyazott eszközök (kézi és telefonos eszközök)
• MSN (webalapú szolgáltatások)
• Otthon és szórakoztatás (otthoni felhasználói hardver és szoftver)

Ezeken kívül van még egy Macintosh üzleti egység – a Microsoft a legnagyobb gyártó az Macintosh-ra fejlesztett szoftverek körében.

Windows ügyfél csoport

A Microsoft együtt adja az Internet Explorer webböngészőt és az Outlook Express e-mail ügyfelet a Windowszal. Az Internet Explorernek a Windowszhoz való hozzákapcsolása segített visszatartania a Netscape rivális termékét, a Netscape Communicatort, és ez szolgálta a Microsoft antitröszt ügyének magját, melyet az Egyesült Államok kormánya vett elő 1998-ban.

Információmunkás csoport

A Microsoft Apple Macintosh számítógépekre is készít Microsoft Office-t. A Mac-változatban egy Entourage nevű program van az Outlook helyett.

A Windowshoz hasonlóan az Office is monopóliumhoz közeli állapotban van sok téren. A legújabb Office-változat – mely egyben az Office Rendszer 2003 magja – az Office 2003.

Microsoft üzleti megoldások csoport

Kiszolgáló és eszközök csoport

A Windows Server a cég kiszolgálószoftver-vonala. A legújabb változat a Windows Server 2003.

A .NET kezdeményezés egy nagyon fontos marketingkezdeményezés a Microsofttól, mely számos különböző technológiát takar. A Microsoft .NET-definíciója idővel folyamatosan bővül.

Mobil- és beágyazott készülékek csoport

A Microsoft nemrég egy csapatba gyúrta a mobil csoportot és a beágyazott készülékek csoportját. A beágyazott rendszerekkel foglalkozó csoport az olyan készülékekre összpontosít, melyeknél az operációs rendszer nem feltétlenül látszik közvetlenül a végfelhasználó szempontjából (például autók esetében). A cég megvette a WebTV-t (nemrég átnevezve MSN TV-vé), mely egy televízióalapú internetes készülék.

MSN csoport

1996-ban a Microsoft és az NBC amerikai hálózat közösen létrehozta az MSNBC-t, egy kombinált, 24 órás hír-televíziócsatornát, és internetes hírszolgáltatást.

1997 végén a Microsoft megszerezte a Hotmailt, a legelső és legnépszerűbb webmail (webes e-mail) szolgáltatást. MSN Hotmail néven folytatta útját, és ez volt a platform, melyről elindították a Passportot, egy univerzális bejelentkezési szolgáltatást.

Az MSN Messenger azonnali üzenetküldő alkalmazást 1999-ben vezették be, az AOL Instant Messengerrel (AIM) való versenytársként.

Otthon és szórakoztatás csoport

A Microsoft az Xboxszal belépett a játékkonzolok piacára is 2001-ben, mely területet a Sony és a Nintendo dominált. Jelenleg csak a Sony PlayStation 2 konzolja előzi meg az Xboxot. A Microsoft saját videójátékait is fejleszti és terjeszti erre a konzolra, valamint a „külső” Xbox videojáték-kiadók is fejlesztenek (mint például az Electronic Arts és az Activision).

További támogatottság érdekében a Microsoft sok külsős céget vásárol fel, mint például a Rare-t. Az ilyen „bekebelezett cégeket” a már régebben is létező Microsoft Game Studios (MGS) csoportba rakja és a játékok jogi nyilatkozatában is ez a név szerepel a fejlesztőcsoport mellett. 2005-ben a Microsoft átcsábított több japán fejlesztőt is, hogy olyan játékokat készítsenek, mint a méltán híres Final Fantasy sorozat. Ezzel akarják elérni, hogy a japán piacon is sikeres legyen az Xbox és a 2005 végén megjelent Xbox 360.

Egyéb

A Microsoft Bob Windows 3.1-re készült programkezelő kiegészítő rövid életű volt, és igen nevetséges.

Az 1980-as évek elején számos céggel együttműködve a Microsoft létrehozta az MSX nevű otthoni számítógépes rendszert. Igen népszerűvé vált Japánban és Európában, de az IBM PC dominanciája egyre csak nőtt, így az MSX-nek és a hozzá hasonló rendszereknek vége lett.

A Microsoft elindította az új generációs biztonságos számítástechnikai alapot (megbízható számítástechnika), a számítógépes biztonsághiány megoldásaként.

A Microsoft számos oktatási kezdeményezést is létrehozott, melyek többválaszos vizsgákon alapulnak. Ezzel céljuk az volt, hogy olyan szakemberek is legyenek, akik főleg a Microsoft termékekben vannak otthon. Ezek közül a legismertebb az MCSE („Microsoft Certified Systems Engineer” – Microsoft okleveles rendszermérnök) elismerés. Másik népszerű oklevél a Microsoft okleveles megoldásfejlesztő, röviden MCSD.NET. Ez utóbbi fejlesztői kvalifikáció, melyet olyan fejlesztőknek ítélnek oda, akik sikeresen be tudják mutatni képességeiket a Microsoft fejlesztőeszközein és architektúráin.

A Microsoft ezen kívül számos számítástechnikával kapcsolatos hardverterméket is gyárt, többek közt egereket, billentyűzeteket, botkormányokat és játékpadokat.

Üzleti kultúra

A szoftverfejlesztő

A Microsoft üzleti kultúráját gyakran fejlesztő-központú kultúrának írják le. Pénzt és időt nem kímélve igyekeznek olyan az egyetemről kikerülő fiatalokat toborozni, akik megfelelnek a nagyon szigorú követelményeknek. Később hasonló erőfeszítéseket tesznek, hogy ezen emberket a cégen belül tartsák. Pl. amíg sok szoftver-cég a kezdő programozóit beülteti egy kisebb boxba egy nagyobb iroda-teremben, addig a Microsoft saját irodát ad, vagy legfeljebb egy másik fejlesztővel kell megosztani az irodáját a fejlesztőknek. Sőt, a döntéshozók minden szinten szintén fejlesztők, vagy legalábbis azok voltak.

Ennek megfelelően a Microsoftnál a szoftver-fejlesztők a cég sztárjai, ugyanúgy, ahogy a kereskedőket a cég sztárjainak tekintik az IBM-nél.

"Mindenki egye a maga főztjét"

A kifejezés (angolul: "eating our own dog food") azt az irányelvet írja le, hogy a Microsoftnál Microsoft termékeket használnak. Elég nehéz engedélyt szerezni a konkurencia szoftvereinek használatára, legyen szó a menedzsmentről, üzemeltetőkről, vagy akár a szoftver fejlesztőkről.

Ennek az irányelvnek az egyik hatása, hogy a fejlesztőknek olyan termékeket kell kifejleszteniük, amelyek a pillanatnyi igényeiknek felel meg, függetlenül az általános piac várható igényeitől.

Óvatosság hosszú távon

A Microsoft hosszútávú stratégiai óvatosságra neveli a menedzsereit, akiktől elvárják, hogy készen álljanak bármilyen a konkurensektől jövő kihívására. Ebből a nézőpontból, a világ legnagyobb szoftver cégének lenni nem magától értetődő, önmagában nem garancia a sikerre a jövőben; példának okáért a jövő versenytársai jöhetnek más iparágakból, vagy a hardware gyártól megpróbálhatnak kitörni a Microsofttól való függőségükből, esetleg a vásárlók úgy döntethetnek, hogy nem cserélik le a szoftvereiket olyan gyakran. A Microsoft éberséget és az új piacokon való dinamikus terjeszkedés fenntartását követeli meg a menedzsereitől.

Monopoly and legal issues

Microsoft Windows has an effective monopoly in the desktop operating systems market; this was established in the "findings of fact" during the antitrust case. Almost every PC sold has a copy of Microsoft Windows pre-installed.

In the 1990s, Microsoft adopted exclusionary licensing under which PC manufacturers were required to pay for an MS-DOS license even when the system shipped with an alternative operating system. It also used predatory tactics to price its competitors out of the market, and erected technical barriers to make it appear that competing products did not work on its operating system. ^* An investigation by the United States Department of Justice on August 21, 1993 determined this behavior to be illegal; in a consent decree issued on July 15, 1994, Microsoft agreed to a deal in which, among other things, it would not "tie" other Microsoft products into its operating system.

After bundling the Internet Explorer web browser into its Windows operating system in the late 1990s and acquiring a dominant share in the web browser market, an antitrust case was brought against Microsoft, and the company was convicted by a United States federal court for violating its earlier consent decree and abusing its monopoly in the desktop operating systems market. However, the proposed remedy (dividing Microsoft into two companies) was overturned on appeal, and Microsoft has since reached a settlement with the Department of Justice and some of the states which brought suit against it. Meanwhile, several class-action lawsuits filed after the conviction are still pending.

In early 2002, Microsoft proposed a settlement to end the private lawsuits against it by donating $1 billion in money, software, services, and training, including Windows licenses and refurbished PCs, to about 12,500 underprivileged public schools. This would have been a windfall for Microsoft, not only in educating schoolchildren on Microsoft solutions but also in collecting additional license and service fees if the schools ever wanted to upgrade; but after protests from Apple Computer, which feared further loss of its educational market share, a federal judge rejected the proposed settlement. ^*

In 2003-2004, the European Commission investigated the bundling of media player software into Windows, a practice which rivals complained was destroying the market for their own products. Negotiations between Microsoft and the Commission broke down in March 2004, and the company was subsequently handed down a record fine of €497 million ($613 million) for its breaches of EU competition law. The ruling is subject to appeal in the European courts. Separate investigations into alleged abuses of the server market were also ongoing at the same time.

In March 2004, during a consumer class-action lawsuit in Minnesota, internal documents subpoenaed from Microsoft revealed that the company had violated nondisclosure agreements seven years earlier in obtaining business plans from Go Corporation, using them to develop and announce a competing product named PenWindows, and convincing Intel to reduce its investment in Go. (After Go was purchased by AT&T and Go's tablet-based computing efforts were shelved, PenWindows development was dropped.) [http://slashdot.org/article.pl?sid=04/03/25/0429224&tid=109

In May 2004, after a California court penalized Microsoft $258 million for having overcharged its customers in that state, Microsoft warned that the court's decision would result in higher charges to consumers to pay for the penalty. A Microsoft attorney said, "Somebody ends up paying for this. These large fee awards get passed on to consumers." ^*

In July 2004, Japan's Fair Trade Commission warned Microsoft to remove a provision from its licensing contracts whereby PC makers would not be allowed to file patent infringement suits if future versions of Windows add features similar to their own technology. Microsoft plans to appeal the warning.

Microsoft has also fought legal battles against:

• Caldera, which accused Microsoft of having modified Windows 3.1 so that it would not run on DR DOS 6 although there was no technical reason for it not to work ^*
• WordPerfect
• Stac Electronics, which accused Microsoft of stealing its data compression code and using it in MS-DOS 6 ^*
• Spyglass, which licensed its browser to Microsoft in return for a percentage of each sale; Microsoft turned the browser into Internet Explorer and gave it away for free; Spyglass sued for deception
• Netscape Communications Corporation
• Sun Microsystems, which held Microsoft in violation of contract for including a modified version of Java in Microsoft Windows; Microsoft responded by abandoning Java and switching entirely to ActiveX
• Sendo, which accused Microsoft of terminating their partnership so it could steal Sendo's technology to use in Windows Smartphone 2002 ^*
• Be Incorporated, which accused Microsoft of exclusionary and anticompetitive behavior intended to drive Be out of the market ^* (Be even offered to license its BeOS operating system for free to any PC vendors who would ship it preinstalled, but the vendors declined due to fears of pricing retaliation from Microsoft: by raising the price of Microsoft Windows for one particular PC vendor, Microsoft could price that vendor's PCs out of the market)
• Opera, which accused Microsoft of intentionally making its MSN service incompatible with the Opera browser on several occasions
• Apple Computer, which accused Microsoft of stealing QuickTime code and using it in Windows Media Player

Linux és nyílt forrás

In recent years Linux has become an increasingly popular server operating system, particularly for the low-margin, price-sensitive hosting market, and it has begin to make inroads to the desktop market. Wal-Mart now sells a cheap consumer PC running Linspire (formerly known as Lindows, renamed after a trademark challenge from Microsoft), which is a version of Linux made to look and work like Microsoft Windows. Recently, several governmental users have announced the conversion of their desktop computers from Windows to Linux, including the country of Brazil; the city of Munich, Germany; and France's Ministry of Equipment and Transport.

Microsoft CEO Steve Ballmer has stated that Linux is a "tough competitive force... It's non-traditional, it's free and it's cheap. We have to educate people why what they pay for offerings is more than offset by the value we deliver. We used to be the cheap guys. We were cheaper than Novell, cheaper than Oracle. We can't do that with this one." (Reported in CRN.com, June 17, 2002)

Microsoft has been using various channels on the Internet and in popular media to fight the open source movement, claiming (with the help of think-tank organizations funded by Microsoft) that the GPL is a "viral license" that threatens intellectual property and that open source software is less secure, more expensive, and more attractive to terrorists than proprietary software. Supporters of open source assert that Microsoft's tactics amount to a campaign of FUD ("Fear, Uncertainty, and Doubt"). ^*.

Microsoft has also facilitated a legal attack on Linux companies through its funding of The SCO Group ^*. SCO, which is currently suing IBM and other defendants, claims that IBM devalued the SCO operating system by taking SCO proprietary code and releasing it as part of Linux.

Meanwhile, Microsoft has placed two projects under an open source license: the Windows Installer XML (WiX) toolset, and the Windows Template Library (WTL).

Kritika

A Microsoftot számos kritika érte, különösen az 1980-as évek óta. A legtöbb vitát kiváltó területek a következők:

• Kezelhetőség: kritikusai szerint a Microsoft terémkeinek felhasználói felülete sokszor túl komplikált, aminek következményeképp egy újabb rétegre, az interaktív "varázslókra" van szükség a megfelelő működéshez.
• Biztonság: a Microsoft termékei az általános vélekedés szerint fokozottan sérülékenyek a számítógépes vírusokkal és a rosszindulatű támadókkal szemben.
• Üzleti gyakorlat: sokak szerint a Microsoft tisztességtelen és a versenyt gátló üzleti stratégiákat alkalmaz. Ezt trösztellenes vizsgálatok tényekkel is alátámasztották, és a Microsoft számos pert veszített versenytársaival szemben programkódok illetéktelen felhasználása, tisztességtelen árazás és licencelés, vagy a Microsoft operációs rendszereinek szándékos inkompatibilissé tétele miatt az ő termékeikkel szemben.
• Felhasználási költségek (TCO): a Microsoft termékei bírálói szerint drágábbak, és nagyobb költséget jelent használatuk és fenntartásuk, mint versenytársaié. Habár a személyi számítógépek ára csökkent, a Microsoft Windows-é nem.

A jövő

A következő verzió a Windows operációs rendszerből, eredetileg a Longhorn, ma már a Vista kódnevet viseli, ez lesz az operációs rendszer fejlődésének továbblépése, a Windows XP-n és a Windows Server 2003-on. Tervezett újdonságok között szerepel a beszéd felismerés, egy továbbfejlesztett felhasználói felület, és egy adatbázis orientált fájlrendszer. A Longhornt eredetileg 2003-ban szerették volna megjelentetni, de ezt a jelenlegi tervezet szerint már 2006 októberére módosították.

A Microsfot dolgozik azon, hogy növelje befolyását a jelenleg elterjedt sikeres operációs rendszerének segítségével. Ezt úgy teszi, hogy új irányokba is terjeszkedik abban, mint a media player, szerver programok, kéziszámítógép eszközök, és videó játékok, ezenfelül még az utobbi időben több kevesebb sikerrel próbálkozott kereső szoftverekkel is. A Microsoft most úgy próbálja az otthoni személyi számítógépet a felhasználók számára beállítani, mint egy Windows XP Media Központ Kiszerelést, mint az otthoni szórakozás központját.

Ez lassan már úgy néz ki, mint a szoftverek használatának periodikus licensz modellje. A Microsft jelenlegi bevétele függ a folyamatost frissítést vásárló felhasználóktól, de ez mindinkább bonyolultabbá vállik, ahogy minél több felhasználó a régebbi szoftvercsomagot használja. Az előfizetési rendszerben a felhasználóknak éves díjat kell fizetniük a Microsfot szoftvereinek használatáért.

Az alapoktól a mai Microsoft vezetőség megjegyzi, ezek a kísérletek megjelennek a mai élénkülő piacon, helyzetük függ a termékük minőségétől és javítócsomagjaitól, hogy mindezeket magas színvonalon és mindinkább alacsony áron szolgáltassa. Steve Ballmer jegyezte meg 2002-ben azt, "Mi éppen tanuljuk azt, hogy hogy mondjuk 'Lehet egy termékünknek magas ára, de nézd meg a hozzáadott szolgáltatás értékét és hasonlítsd össze, hogy mennyivel vezet az egy olcsóbb árkategóriaival szemben és rájössz, miért éri meg a magasabb ár'" (Megjelent 'VARbusiness', 2002, Július 15-én).

A befektetők aggodalma között nem lesz nehéz életben tartani a célul kitűzött növekedési nagyságot. A Microsoft 2004 Júlusában kijelntette 30 milliárd dollár (6300 milliárd forint)-os nyereséget szeretne elkönyvelni az elkövetkezendő 4 év alatt. E mellett még bejelentették, hogy egy speciálisan még 32 milliárd dolláral (6720 milliárd forint) szeretnék növelni a Microsoft részvényeseinek értékét, és így a történelemben még soha nem látott módon, a legnagyobb alaptőkével rendelkezne a cég.

Lásd még

• History of Microsoft Windows
• Microsoft Developer Network
• SCO v. IBM
• List of assets owned by Microsoft Corporation

Külső hivatkozások

• Microsoft hivatalos weboldala: http://www.microsoft.com/
• Microsoft saját hálozata (MSN): http://www.msn.com/
• Microsoft Xbox konzol: http://www.xbox.com/
• Microsoft Encarta enciclopédia: http://encarta.msn.com/
• Microsoft Befektetői aránya: http://www.microsoft.com/msft/
• Közgazdasági háttérinformációk a Microsoftról-EN

Informatikai cégek

Microsoft Microsoft مايكروسوفت Microsoft Майкрософт Microsoft Microsoft Microsoft Microsoft Microsoft Microsoft Mikrosofto Microsoft Microsoft Microsoft مایکروسافت Microsoft Microsoft Microsoft Corporation מיקרוסופט माईक्रोसॉफ्ट Microsoft Microsoft Corporation Microsoft Microsoft Microsoft マイクロソフト maikrosaft 마이크로소프트 Microsoft Microsoft Microsoft Microsoft Microsoft Microsoft Microsoft Corporation Microsoft Microsoft Microsoft Microsoft Microsoft Corporation Microsoft Microsoft Микрософт Microsoft மைக்ரோசாப்ட் మైక్రో సాఫ్ట్ ไมโครซอฟท์ Microsoft Microsoft Microsoft Microsoft Microsoft מייקראסאפט 微软 Microsoft