article

Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a „Két folyó háza”) egy közel-keleti terület. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság, mely a Tigris és az Eufrátesz folyók között fekszik, mely felöleli a mai Irak, Törökország és Szíria egy részét. Még általánosabb meghatározásban az ezen folyók által teljes egészében elhatárolt terület, melyet nyugatról a Szír-sivatag, délről az Arab-sivatag, délkeletről a Perzsa-öböl, keletről a Zagrosz-hegység és északról a Kaukázus határol. Mezopotámia bölcsője volt a világ és legrégibb civilizációi egyikének.

A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer írás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (óeurópai felirat, Naqada *).

Városállamok és a birodalom fénykora

Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban felsoroltak csupán feltételezések.

  • Mezopotámia a legrégibb jelentős ókori civilizációk közül számosnak adott otthont, így a sumereknek, akkádoknak, perzsáknak, babilóniaiaknak és asszíroknak.
  • A sumerek az első név szerint ismert mezopotámiai embercsoport, habár a tudósok vitatkoznak, hogy mikor érkezhettek oda. A termékeny félholdon számos különböző kultúra telepedett meg az utolsó jégkorszak (kb. Kr. e. 10 000 és körülbelül Kr. e. 5000 között. Ekkorra tehető az ubaidi-kultúra és a szarmata-kultúra, a mai iráni határ közelében. Általánosságba véve a teljes társadalom kifejlődése 6000-re tehető; akkorra Jerikó már öntözőrendszerrel ellátott nyüzsgő város volt. Nehéz meghatározni, hogy honnan jöhettek a sumérok, mivel a sumér nyelv nem hasonlít semmilyen ma ismert nyelvre. Mitológiájuk számos esetben utal a környező területre, de kisebb jelek mutatnak őshazájukra is. A sumer nyelv 3200-2900-ig terjedő korszaktól megváltozott.
  • A Kr. e. harmadik évezred negyedik évszázadának közepén, különböző városállamok alakultak, melyek nagy hatalommal rendelkeztek. Eridu, Uruk, Ur, Lagas és Girszu voltak a legfontosabb társadalmi központok. Különösen a negyedik évezredben, Uruk volt a térség egyik legfontosabb városa. Ez volt az a korszak, amikor Uruk és még néhány városközpont ténylegesen elkezdte kikísérletezni az írást, feltalálták a kereket és ráálltak a vaseszközök megmunkálására és a kőmunkára. A mitológia szerint Uruk adott otthont az egyik leghíresebb mezopotámiai hősnek, Gilgamesnek.
  • A harmadik évezredre ezek a városok fokozatosan kiteljesedtek. Használták az öntözést és más élelemforrást biztosító gazdálkodási módszereket, és a felesleges élelmet eltárolták. Az uralkodók és politikai szervezetek által kezdeményezett óriási építkezési munkálatok folytak.
  • A Kr. e. 24. században Sarrukín alapította az agadei vagy akkád dinasztiát Mezopotámiában. Ez volt az első idő, amikor egy meglévő területre központosították a hatalmat. Az akkád egy sémi nép volt; az akkád nyelvről szóló írásos bizonyítékok kb. 2300-ból származnak. A sumer írást adminisztratív és irodalmi célokra használták, míg az akkádnál a tudomány volt előtérben. Ez a dinasztia a Kr. e. 2193-as guti hódításig uralta a területet, és uralkodói között olyan nagy királyok is voltak, mint például a magát elsőként istenné nyilvánító Narám-Szín.
  • Miután az utóbbi dinasztia uralma véget ért, különböző városállamok versengtek a hatalomért. Ugyanabban az időben a gutiknak hívott népcsoport áramlott le a Zagrosz-hegységből és vette át a hatalmat egy rövid időre.
  • A térség végül Ur városállam hatalmába került, amikor megalapították a harmadik uri dinasztiát. Az ipari fejlődés soha nem látott szintre emelkedett a térségben. Híres uri uralkodók például Utuhegal, Ur-Nammu és Sulgi, aki létrehozta az egyik legősibb ismert törvénykönyvet (a későbbi törvényalkotó, Hammurapi még híresebb).

  • A hurrik egy ismeretlen származású, indoárja hatásokat hordozó nép volt, akik Észak-Mezopotámiát és Anatólia délkeleti részét Kr. e. 1600 körül népesítették be és Kr. e. 1450 körül létrehoztak egy kisebb birodalmat, Mitannit kelet, észak és nyugat felé terjeszkedve, és egy időre adófizetésre kényszerítették a nyugati királyságokat, még a távoli Kaftit is (minószi Kréta) és nagy fenyegetést jelentettek az egyiptomi fáraó számára.
  • Kr. e. 1300 körül a hettiták és az asszírok felbomlasztották, majd elfoglalták Mitannit. A hettiták egy nyugat-indoeurópai népcsoport (a „kentum” nyelvcsaládból), akik Kis-Ázsia nagyrészét leigázták fővárosukból Hattusas-ból (a mai Törökország) és még Egyiptomot is bevették.
  • Mindeközben a kassuk (kassziták) erős birodalmat alapítottak, Sangar-t, Dél-Mezopotámiában, melynek fővárosa Babilon lett és nem volt határos Mitannival vagy a hettitákkal. Ám az elámiak legyőzték és bevették azt.
  • Káldeai Újbabiloni Birodalom Kr. e. 600 körül.

Későbbi történelme

  • A régiónak nem volt nagy jelentősége egészen addig, amíg az Akhaimenidák bele nem olvasztották a Perzsa Birodalomba és két alkirályságra oszlott, délen volt Babilónia és északon Athura (Asszíriából). Ezidő alatt Perzsia a világ legnagyobb hatalma lett. A perzsák, akik kiváltak Babilonból és az iráni fennsíkon telepedtek le, mára visszavették ősi földjeiket, és uradalmuk alatt virágzott a matematika és asztronómia; ez később a görögökre lett nagyon jellemző.
  • Miután a hellenisztikus macedónok Nagy Sándor vezetésével egész Perzsiát meghódították, a satrapiák alkotta fő diadokhórosz lett a Szeleukid Birodalom egészen addig, míg a terjeszkedő nagy Armenia be nem kebelezte kr.e. 42-ben.
  • Mezopotámia nagyrésze a perzsa Parthus Birodalom része lett. A Parthus Biriodalom fővárosa Ctesiphon volt.
Azonban az északnyugati rész római fennhatóság alá került. A tetrarchia időszaka alatt a terület két provinciára oszlott, Osrhoene-ára (Edessa környékén; nagyjából a mai Törökország és Szíria közötti határ területén) és Mezopotámiára (északkeletre).
  • A szasszanidák vezette Perzsa Birodalom idején, mely sokkal nagyobb volt, a mezopotámiai részt Del-e Iranshahr-nak, azaz „Irán szívének” hívták és fővárosa Ctesiphon volt (szemben az ókori Szeleukeiával, mely a Tigris mentén helyezkedett el), Perzsia fővárosa Mezopotámia területére esett.
  • Miután a korai kalifák az egész Perzsa Birodalmat egyesítették és még tovább növelték, Mezopotámia újra egyesült, ám két provinciaként kormányozták: Észak-Mezopotámia (Moszullal) és Dél-Irak(Bagdaddal, mely várost a Perzsák építették, majd később a kalifák fővárosa lett).

Linkek

Ezek a civilizációk hozták létre a korai építményeket és kultúrákat, melyek elsőként végeztek gazdálkodást.

A régió korábbi városai:

Olvasmányok

Ókor | Ázsia történelme

Mesopotamia بلاد ما بين النهرين Mesopotamia Месопотамия Mezopotamija Mesopotàmia Mezopotámie Mesopotamien Mesopotamien Μεσοποταμία Mezopotamio Mesopotamia Mesopotaamia بین‌النهرین Mesopotamia Mésopotamie Mesopotamia ארם נהריים Mezopotamija Mesopotamia Mesópótamía Mesopotamia メソポタミア 메소포타미아 Mezopotamya Mesopotamija Divupe Mesopotamië Mesopotamia Mezopotamia Mesopotâmia Междуречье Mezopotámia Mezopotamija Месопотамија Mesopotamien เมโสโปเตเมีย Mesopotamya Mezopotamya Межиріччя Lưỡng Hà 美索不达米亚

 

This article is licensed under the GNU Free Documentation License. It uses material from the "Mezopotámia".

Home Page • arts • business • computers • games • health • hospitals • home • kids & teens • news • physicians • recreation• reference • regional • science • shopping • society • sports • world