A mezőváros () településtípus a volt történelmi Magyarországon, lényegében városi kiváltságokkal rendelkező mezőgazdasági jellegű település.

A mezővárosok története

---

A 14–15. század fordulóján vált külön ez a kategória a szabad királyi városoktól. Lakói főleg mezőgazdasággal foglalkozó, szabad parasztok voltak, akik polgárosodásukért folyamatos küzdelmet folytattak a helyi földesurakkal, akik jobbágysorba akarták a lakókat taszítani. A századok során időnként (pl. Hunyadi Mátyás alatt) a mezővárosok száma növekedett. A hász-birtoknak minősülő mezővárosok a török időkben bizonyos jólétet élveztek.

Az 1767. évi úrbérrendezés megint a földbirtokosoknak kedvezett. Jellegzetes mezővárosi lakosságnak számítottak az alföldi civisek, akik átmenetet képeztek a parasztság és a polgárság között, köztük sok jómódú iparos is volt.

Az 1870-es évektől kezdve az ún. községi törvények hatására a mezővárosok nagy részéből község, kisebb részéből rendezett tanácsú város, míg egyes sikeres városokból törvényhatósági jogú város lett.

Egykori mezővárosok

---

• Abony
• Balassagyarmat
• Debrecen
• Kaposvár
• Makó
• Mezőkövesd
• Mezőtúr
• Miskolc (1911-ig)
• Nagykőrös
• Nyíregyháza
• Óbuda (ma Budapest része)
• Orosháza
• Pusztavacs
• Solt
• Szendrő
• Szentendre
• Szerencs
• Tata
• Tokaj
• Vágsellye (ma Szlovákiában)
• Világos (ma Romániában)
• Zalaegerszeg

Közigazgatás

Market town Městys Marktrecht Kamparurbeto Kauppala Vlek (nederzetting) Köping