A megtérés a zsidóságban és a kereszténységben használatos szó. A szó a régebbi magyar nyelvben egyszerűen „visszatérést” jelentett; az újszövetségi görög nyelvben előforduló eredetije a „metanoia” (=a gondolkozásmód megváltoztatása).

A Biblia szerint Ádám bűnesete miatt minden ember romlott természettel születik, aminek következménye a bűnös életmód. A bűn gyökere a hitetlenség, az Isten Igéjétől és törvényétõl való elfordulás.

A bibliai megtérés mozzanatai:

• a bűnbánat, amely belső akarati döntésre épül, és Isten szerinti megszomorodás a bűn miatt,

• a megalázkodás Isten előtt, amelyben a megtérő elismeri bűnösségét,

• Jézus Krisztus engesztelő áldoztának személyes elfogadása és az ő nevének segítségül hívása,

• a bűnök őszinte, töredelmes szívű megvallása,

• elszakadás a bűnös cselekedetektűl és életmódtól, ezek elhagyása, és odaszánás Jézus Krisztus követésére.

A megtérés gyümölcse a megigazulás, ami azt jelenti, hogy Isten Jézus Krisztus igazságát a megtértnek tulajdonítja, aki felszabadul a végsõ kárhoztató ítélet, a bűn és a bűntudat érzése alól, és hiszi, hogy Jézus Krisztus által örök életet nyert.

Keresztény vallásgyakorlat

Repentance | Buße (Christentum) | Katumus | Repentance