Mauritius egy kicsiny szigetállam az Indiai-óceánban, Madagaszkártól 900 km-re keletre, a 19°50' és 20°32' déli szélességi és az 57°18' és 57°46' keleti hosszúsági fokok között fekszik.

Két nagyobb és több apró szigetből áll. A teljes összterületből (2 040 km²) maga Mauritius, a fősziget 1 865 km², a tőle még 560 km-re fekvő Rodrigues-szigetek 108 km².

Mindkét sziget a Mascarenhas-szigetcsoport része, a közigazgatásilag Franciaországhoz tartozó Réunionnal együtt.

Történelem

A 10. században arab hajósok többször is kikötöttek a parton. A szigetnek a Dina Robin nevet adták.

Portugál idők (1505-1598)

1512-ben brit tengerészek találtak a szigetre.

Holland idők (1598-1710)

1638-ban megérkeztek az első holland telepesek, akik 1639-ben cukornád termesztésbe kezdtek.

1658-ban elhagyták a szigetet, majd 1664-ben újabb kísérletet tettek.

1710-ben - miután kiirtották az ébenfát és a dodót - végleg elhagyták a szigetet.

Cukornádat, jávai szarvast, kókuszpálmát, szarvasmarhát, sertést, baromfit és kóborkutyákat hagytak csupán maguk után.

Francia idők (1715-1810)

1719-ben XV. Lajos az Indiai Társaságnak adta a szigetet.

1721-ben letelepedtek az első franciák.

1735-ben megkezdte munkáját a sziget első kormányzója. Fejlesztette Port Louist, amelynek köszönhetően fő kikötővé és adminisztrációs központtá lépett elő.

1745-ben elkészült az első cukornádmalom, amelynek segítségével már nemcsak alkoholt, hanem cukrot is készítettek a cukornádból.

1764-ben az Indiai Társaság csődbe ment, a szigetet visszavásárolta tőlük XV. Lajos.

1767-ben megérkezett a franciák első kormányzója.

1790-ben a telepesek üdvözölték a nagy francia forradalmat.

1792-ben a kormány elrendelte a rabszolgaság eltörlését.

1803-tól Charles Decaen megkezdte a katonai kormányzást. A rabszolgák szabadon élhettek és Decaen támogatta a nem keresztény vallások gyakorlását.

Brit idők (1910-1968)

1832 óta a nem hivatalos nyelv az angol, de a francia - fenti okból eredően - még mindig elterjedtebb.

1835-ben végleg eltörölték a rabszolgaságot.

1864 és 1929 között ipari forradalom ment végre Mauritiuson is. Megépítették az első vasútat, megérkeztek az első autók, bevezették a telefont és az elektromosságot.

1934-ben megjelent a sziget első saját pénze a rúpia.

1936-ban megalakult az első párt, a Munkáspárt.

1937-ben kitört az első sztrájk, amikor mezőgazdasági munkások harcoltak a földesurak ellen. A rendet a katonaság állította helyre.

1941-ben megépült a Plaisance repülőtér a RAF (Királyi Légierő) számára. 1947-ben landolt a szigeten az első utasszállító gép, amely 3 nap alatt ért oda Franciaországból.

1948-ban a Munkáspárt megnyerte az első választást.

1959-ben Sir Seewoosagar Ramgoolam - a Munkáspárttal szövetségben - megnyerte a választást. 1963-ban ismét megnyerte a választást, de akkor már a Munkáspárt vezetőjeként.

1967-ben a szigetlakók a Munkáspárt által támogatott függetlenségre szavaztak.

Függetlenség

1992-ben Mauritius államformája köztársaság lett. A kormányzó köztársasági elnök lett.

Földrajz

Mauritiust nagyrészt egy központi fennsík alkot, amely fokozatosan emelkedik délnyugat felé, ahol 828 m-en a Piton de la Petite Rivière Noire csúcson éri el a legnagyobb magasságot. Mauritiuson nincs aktív tűzhányó, viszont Réunionon igen.

A fennsíkot a Moka, a Corps de Garde, a Pieter Both és még néhány csúcs a Piton du Milien, valamint a Motte a Thérese veszik körül.

Éghajlat

A központi fennsík éghajlata eltér a sziget többi területén lévő éghajlattól: télen 12 °C és 22 °C között, nyáron 18 °C és 30 °C között van. A levegő párás és szinte folyton esik az eső.

Élővilág

Növényzet

Állatvilág

A Gerald Durrell zoológus és író által 1963-ban alapított JWPT (Jersey Wildlife Preservation Trust) tagjai fogságban szaporítják a veszélyeztetett állatokat, felnevelik, majd szabadon engedik őket.

A tengerben óriásteknősök, dugony és halak élnek, a szárazföldön madarak és gyümölcsevő denevérek. A gyümölcsevő denevérek a Black River rezervátumban élnek.

emlősök

A szigeteken élő szarvasokat Jáváról hozták a telepesek 1639-ben. A makákó Malajziából került ide; 1528-ban a portugálok hozták. A cukornád-ültetvényeken táplálkozó teurec (sörtés sün) Madagaszkárról érkezett a 19. század vége felé. Az indiai mongúzt 1900-ban hozták a cukornád miatt (a dézsmáló patkányok megfékezésére). A vaddisznók szintén a portugálok segítségével érkeztek a szigetre és ugyancsak a cukornád-ültetvényeken lakik jól. Indiai nyúl, kecske és kutya él még a szigeten.

hüllők

Az Indiából érkezett agáma és az indiai couleuvre kígyó fordul elő a szigeten.

madarak

Az őshonos madarak közül a visszhang ararapapagály, a rózsaszín galamb, a mauritiusi vércse és a légykapó paradicsommadár, a nem őshonos madarak közül a vörösszakállú bulbul, a házivarjú, a Malajziából érkezett pöttyös- és zebragalamb, valamint a gyűrűsnyakú ararapapagáj élnek a szigeten.

A Kígyók-szigetén tengerimadár-kolónia él: kormos és küszvágó csérek, kékpofájú szulák.

A Kerek-szigeteken ékfarkú vészmadár, trinidadi viharmadár és vörösfarkú trópusi madár fészkel.

Közigazgatás

• Black River
• Flacq
• Grand Port
• Moka
• Pamplemousses
• Plaines Wilhelm
• Port Louis
• Riviere du Rempart
• Savanne

Fontosabb városai:

• Port Louis
• Beau Bassin-Rosehill
• Vascoas-Phoenix
• Curepipe
• Quatre Bornes

Politika

Gazdaság

Kultúra, népesség

A lakosság 68%-a indiai, 27%-a kreol, 3%-a kínai és 2%-a francia. A lakosság összetételéből adódóan a miniszterelnök mindig indiai.

Az üzleti életben együtt dolgoznak a különböző származású emberek, de hétvégére mindenki visszavonul saját, hagyományos világába.

A népesség sokszínűségéből adódóan a kultúra és a vallás is sokszínű. Láthatóak templomok, mecsetek, kínai pagodák, de buddhista sztúpa is.

A sokszínűség a zenében és a konyhaművészetben is megmutatkozik.

Látnivalók

Északi rész

Itt található a főváros, Port Louis is, ahol sok vallási épület - katedrális, templomok, pagodák és mecsetek - tekinthető meg. Főtere a Place des Armes.

Déli rész

Látnivalók:

• Mahébourg városa, amely 15 percre van autóval a Nemzetközi repülőtértől: a francia időszakban ez a város volt a sziget székhelye
• Naval Múzeum (Tengerészeti Múzeum)
• La Vanille Crocodile Park: krokodilok és hüllők tekinthetők meg az 1985 előtt még vanília-ültetvényként használt területen
• Sonillac halászfalu: Telfair Garden és Rochester Falls vízesés

Nyugati rész

• Flic en Flac: a leghosszabb partszakaszok egyike
• Tamarin Beach
• Casuela Bird Park: 8 hektáros madárrezervátum körülötte cukornádföldekkel
• Martello-tornyok: 5 torony, amelyet az angolok építettek 1810 és 1846 között védelmi célból a francia flotta ellen
• Riviere Noire Centre de Peche horgászparadicsom
• Chamarel-vízesés (83 m magas)
• Coloured Earth - Színes-földek
• Le Morne-félsziget
• Brabaut-hegy (a Le Morne-félsziget része): a 17. és a 18. században ide menekültek a szököt rabszolgák. Amikor a hegyről meglátták a katonákat, a tengerbe vetették magukat.

Keleti rész

Fontosabb helyek:

• Ile aux Cerfs, a Szarvasok-szigete
• Grande Riviere Sud-est (Nagy-Délkeleti-folyó)
• Pointe-du-Diable
• Cente de Flacq (Belle Mare strand és Fuel Sugar Estete cukorgyár)
• Trou d'Eau Douce Bay kikötő
• Lion-hegy (Oroszlán-hegy)
• Domain de Chasseur (Vadász háza)
• Domain de Ylang Ylang (Ylang Ylang ültetvény)
• Frederick Hendrick-erőd (a hollandok építették 1638-ban)
• Le Val Nature Park (2800 hektáros rezervátum)

Központi rész

Jelentősebb városok:

• Curepipe
• Rose Hill
• Bean Bassin
• Quattre Bornes

Látnivalók Curepipen:

• Trou aux Cerfs vulkán, amely már rég kialudt (krátere 300 m átmérőjű és 85 m mély)
• Tamarin-vízesések

Látnivalók Rose Hill és Bean Bassin városában:

• La Plaza Színház
• Max Boullé Galéria
• Balfour Garden

Látnivalók Quattre Bornes-ban:

• Ganga Talao (Gangesz-tó)
• Black River Gorges Nemzeti Park

Ünnepnapok

• Spring fesztivál - kínai újév (januárban vagy februárban)
• Cavadee (hindu) - tamilok ünnepe (januárban vagy februárban)
• Maha Shivaratree (hindu) (februárban)
• Holi (hindu) (februárban vagy márciusban)
• Ougadi - telegu újév (márciusban)
• Divali (hindu)
• Il-El-Fitr (Ramadán vége)

Érdekességek

Mauritius a világon a negyedik ország Anglia, Svájc és Brazília után, mely bélyeget nyomatott.

Források

Külső hivatkozások

Cikkek

• Cikk a dodóról

Képek

• Képek Mauritiusról
• Képek

Egyéb

• Startlap linkgyűjtemény

Afrika országai

Mauritius Mauritius Maurizio موريشيوس Мавриций Mauricijus Maurici Mauricius Mauritius Mauritius Mauritius Μαυρίκιος (Δημοκρατία) Maŭricio República de Mauricio Mauritius موریس Mauritius Maurice (pays) Mauricio - Maurice מאוריציוס मॉरिशस Mauricijus Mauritius Mauris Máritíus Mauritius モーリシャス 모리셔스 Ynys Morrys Mauricijus Maurīcija Маврициус Mauritius Mauritius Mauritius (eiland) Mauritius Mauritius Maurici Mauritius Maurício Mauriţius Маврикий मारिशस Mauricijus Mauritius Maurícius Mauritius Mauritius Маурицијус Mauritius Morisi Mauritius Mauritius ماۋرىتيىچۇس Маврикій Mauritius 毛里求斯 Mauritius