article

MKBT_c%C3%ADmer.PNG Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat, MKBT, a magyar barlangkutatás 1910 -ben alakult szervezete. Célja a magyarországi barlangok feltárása, nyilvántartásba vétele és sokoldalú dokumentálása.

  • mai formájában profilbővítéssel, 1958 -ban alakult újjá
  • 1970 óta a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének (MTESZ) tagja
  • 1998 óta kiemelten közhasznú társaság.
  • tagjainak száma csaknem 1000 fő.

Megalakulása


  • A Magyarhoni Földtani Társulat választmánya 1909 november 5 -i ülésén elhatározta, hogy „barlangkutató bizottságot alakít, s e bizottság számára a kormány támogatását igyekszik megnyerni". A választmány 1910 január 5 -i ülésén „dr. Lóczy Lajos azt az indítványt tette, hogy a Társulat mindazon tagjai, akik a barlangok iránt különösen érdeklődnek, a Társulat kebelében bizottsággá tömörüljenek, dolgozzanak ki egy munkatervezetet, és egyesült erővel lássanak hozzá a hazai barlangok szakszerű kutatásához".
  • 1910 január 28 -án sor kerülhetett a Magyarhoni Földtani Társulat Barlangkutató Bizottságának megalakuló értekezletére.

  • Az elnök felkérésére Kadic ismertette a Bizottság kifejtendő tevékenységére vonatkozó javaslatait. A legsürgősebb teendők közt barlangbibliográfia, barlangkatalógus (kataszter) és térkép összeállítását, szak- és ismertető cikkek, különlenyomatok és diapozitívek széles körű terjesztését, egy Buda környéki barlang mintaszerű átkutatását és az Aggteleki-barlang rendszeres kutatásának megkezdését sorolta fel.
  • A Magyarhoni Földtani Társulat Választmánya 1910 február 3 -i ülésén a Barlangkutató Bizottság jelentését némi változtatással tudomásul vette és 400 korona segélyt szavazott meg a Bizottságnak.
  • 1910 február 10 -én tartotta közgyűlését a Magyarhoni Földtani Társulat, ahol határozattá emelte a Társulat kebelén belül Barlangkutató Bizottság megalakítását.

Fejlődése 1914-ig


Barlangkutat%C3%A1s_c%C3%ADmlap.jpg

Fejlődése 1914-1945


Az első világháború egyre inkább lefékezte a barlangkutató tevékenységet. A vesztett háborút követő gazdasági nehézségek éveiben a Barlangkutatás megjelenése is szünetel egy ideig. A Szakosztály több aktív, vezető tagja a Tanácsköztársaság idején kiállt a szocializmus ügye mellett, és szerepet vállalt a tanácshatalom szerveiben; ezeknek a Horthy-fasizmus időszakában kényszerű visszahúzódása is csökkentette a Szakosztály munkájának háború utáni fellendülését.
  • Közben újabb turista barlangkutató szakosztályok és csoportok szerveződtek, többek között a Pannónia Turista Egyesületben, a Budapesti Egyetemi Turista Egyesületben (BETE) és a Természetbarátok Turista Egyesületében (TTE).
  • 1926 február 20 -án megalakul az önálló Magyar Barlangkutató Társulat.

  • A társulat folytatta tudományos évkönyv jellegű kétnyelvű Barlangkutatás kiadását, és mellette beindította egy negyedéves, népszerűbb folyóirat, a Barlangvilág megjelenését.
  • 1927 -ben már Magyarországon szervezik meg nagy sikerrel a magyar - osztrák - német barlangkutató szakemberek nemzetközi találkozóját és konferenciáját. A következő években jelentős barlangfeltárási sikerek születnek, és figyelemre méltó tudományos eredmények fémjelzik a magyar szpeleológiát
  • A második világháború idején visszaesik a magyar barlangkutatás, a feltáró- és a tudományos munka egyaránt.

Fejlődése 1945-1958


  • A háború után feloszlatták a felszabadulás előtti szervezeteket, egyesületeket, társaságokat, köztük a Magyar Barlangkutató Társulatot is. Újjászervezésére csak több, mint egy évtizeddel később került sor.
  • Közben sorra újjászerveződnek a turista barlangkutatók csoportjai, és újabb feltárási sikereket érnek el a BETE (ma BEAC), a TTE (ma Meteor) és más barlangkutató csoportok.
  • A Társulat hiányában a magyar szpeleológia szakmai-tudományos eredményeinek összefogására régi anyaegyesületünkben, a Magyarhoni Földtani Társulatban, 1952 -ben újra megszervezik a Barlangkutató Szakosztályt, mint a Magyar Barlangkutató Társulat jogutódját. Még ugyanez év végén Karsztkutató Bizottság alakul a Magyar Földrajzi Társaság keretében.
  • 1955 -ben a két szervezet Karszt- és Barlangkutató Szakosztály néven egyesül, és tevékenységét a Földrajzi Társaság keretében folytatja. Ugyanez évben Központi Karszthidrológiai és Barlangkutató Bizottság alakul a Magyar Hidrológiai Társaság keretében is.
  • Az 50-es évek jelentős feltáró kutatási és szakmai-tudományos eredményei nyomán több irányból is fölmerül az igény a magyar karszt- és barlangkutatók egységes és önálló egyesületének újjászervezésére.

Újjáalakulásától napjainkig


Karszt_%C3%A9s_Barlang_c%C3%ADmlap.jpg
  • 1958. december 16-án alakult újjá Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat néven a fenti szervezetek egyesülése révén a magyar szpeleológusok szakmai tudományos szervezete a Nehézipari Minisztérium felügyelete alatt. Elnökévé dr. Dudich Endre akadémikus egyetemi tanárt választotta.
  • Az újjászervezett társulat, amint neve is jelzi, nem korlátozza szakmai tevékenységét a barlangokra, hanem kiterjeszti azt a karsztok minden vonatkozású kutatására is.
  • Az újjászervezett Társulat a Magyarhoni Földtani Társulat kebelében 1910-ben megalakult Barlangkutató Bizottság, majd az annak munkáját 1913-ban folytató Barlangkutató Szakosztály, valamint az 1926-ban alakult Magyar Barlangkutató Társulat szakmai jogutódjának tekinti, és ennek megfelelően vállalta az MBT két folyóiratának folytatását is: az évkönyv jellegű több nyelvű Barlangkutatás utódaként beindították a Karszt- és Barlangkutatás című évkönyveink sorozatát, a népszerű Barlangvilág helyett az évenként két számban megjelenő, dúsan illusztrált Karszt és Barlang című folyóiratot.
  • Az újjászervezett Társulat keretében újból sorra kerültek az újabb eredményeket közzétevő és megvitató szakülések, megszerveződtek a szakbizottságok, majd a szakosztályok, kapcsolat épült ki a hatóságokkal, a turistaszervezetekkel, a külföldi szpeleológus szervezetekkel, részt vettünk a Nemzetközi Szpeleológiai Unió megalakításában, megszerveztük a magyar Barlangi Mentőszolgálatot, részt vettek számos külföldi barlangtani konferencián, és Magyarországon is sikerrel szerveztek ilyeneket.
  • 1967-ben váratlanul válságos helyzetbe került a Társulat. A Nehéz Ipari Minisztérium hivatalosan jelezte, hogy nem vállalja tovább társadalmi szervezetek felügyeletét. A Társulat pezsgő tevékenységét így átmenetileg korlátozni kellett, rendezvényeik, szaküléseik egy ideig szüneteltek.
  • A folytonosságot kiadványaik megjelenése biztosította, míg hosszas tárgyalások után a MTESZ (a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége) 1970. február 26-án tartott közgyűlésén teljes jogú tagegyesületként felvette társulatunkat a maga keretébe, azzal a korlátozással, hogy a Társulat operatív tevékenységgel nem foglalkozhat.
  • A Társulat fennmaradásában és helyzetének rendezésében a legáldozatosabb munkát dr. Papp Ferenc professzor, a Társulat akkori társelnöke végezte.
  • 1972-ben az első nemzetközi Barlangterápiai Szimpóziumot, Magyarországon tartoták.
  • Ezt további sikeres, változatos tematikájú nemzetközi konferenciák követték. Ezek elismeréseként Társulatunk rendezte meg a 10. Nemzetközi Barlangtani Világkongreszust 1989-ben, ami rendkívül pozitív nemzetközi visszhangot váltott ki.
  • Az ezt követő rendezvények sorában említésre méltó az Idegenforgalmi Barlangok Nemzetközi Találkozóját (1996), a „Barlangok a városok alatt”” (1998) konferenciát, amelynek Budapest, a barlangok és termálfürdők városa adott otthont, valamint a 2000-ben, témáját illetően a világon elsőként megrendezett Barlangvilágítás cimű konferencia.
  • 1998 óta kiemelten közhasznú társaság

Tevékenységük és feladataik


Hazánkban, a világon szinte egyedülálló módon a barlangok a feltárásuk pillanatától természetvédelmi oltalom alatt álló értékek. Jelenleg csaknem 3000 az ismert (feltárt) barlangok száma és hosszúságuk eléri a 150 km-t. Ennek a jelentős hossznak mintegy 60-70 %-át a Társulat tagjai öntevékeny munkával tárták fel.
  • Fő feladataik a következők:
    • a hazai karsztterületek és barlangok feltárása, kutatása, dokumentálása,
    • a magyar barlangkutatók tevékenységének összefogása, koordinálása,
    • a karszt- és barlangkutatás oktatási rendszerének működtetése, szakirányú kiadványok megjelentetése,
    • barlangok védelmének megszervezése, együttműködve a természetvédelmi hatóságokkal,
    • aktív természetvédelem a magyar karsztterületek oltalmában,
    • szakkönyvtár kialakítása a hazai és nemzetközi karszt- és barlangkutatás eredményeinek gyűjtésével.

Kapcsolataik és kiadványaik


  • Tevékenységüket a Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatalával és annak irányítása alatt működő nemzeti parkokkal és természetvédelmi igazgatóságokkal együttműködve végzik
  • A kutatási eredményeket az általuk kiadott Karszt és Barlang, illetve Karszt- és Barlangkutatás c. folyóiratokban, valamint térképeken és konferencia kiadványokban adják közre.

Külső hivatkozások


Referencia


  • Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat

Geológia | Magyar szervezetek | Magyar sport | Sportegyesületek

 

This article is licensed under the GNU Free Documentation License. It uses material from the "Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat".

Home Pageartsbusinesscomputersgameshealthhospitalshomekids & teensnewsphysiciansrecreationreferenceregionalscienceshoppingsocietysportsworld