Málta

Málta: szigetország Dél-Európában. A Földközi-tenger középső részén, stratégiai pozícióban elhelyezkedő szigetország fölötti uralomért az évszázadok során sok nagyhatalom harcolt.

Máltai Köztársaság
Repubblika ta' Malta


-

Flag of Malta.svg

Coat of arms of Malta.png

Málta zászlaja

Málta címere

- mottó : Nincs

- LocationMalta.png

- Hivatalos nyelvek máltai, angol

- Főváros Valletta

- Elnök Eddie Fenech Adami

- Miniszterelnök Lawrence Gonzi

- Terület
- teljes
- % víz 184.
316 km2
elhanyagolható

- Népesség
- teljes(2002)
- Népsűrűség 165.
394 583
1249/km2

- Függetlenség
-kikiáltása Az Egyesült Királyságtól
1964. szeptember 21.

- Pénznem Máltai líra

- Időzóna UTC +1

- Nemzeti himnusz L-Innu Malti

- Internet TLD .MT

- Hívószám 356 Mt-terkep.png

Történelem

Szócikk: Málta történelme

Kr.e. 5200 körül már lakott sziget volt, fejlett történelem előtti civilizációval.
Kr.e. 3500 után mintegy évezreden át barlangtemplomokat emeltek, ezekből több fennmaradt, ma is látható. Igen érdekes kultikus emlékek, talán csak Stonehenge hasonlítható hozzájuk.
Kr.e. 1000 körül a föníciaiak a főszigetet Malet-nak, "biztonságos kikötő"-nek nevezték el.
Kr.e. 400 körül a sziget Karthágó fennhatósága alá került Melita néven,
Kr.e. 200 körül a rómaiak foglalták el.
Kr.u. 60. Szent Pál hajótörése Máltán, aki kb. három hónapot töltött a szigeten. Róla nevezték el a sziget É-Ny-i részén lévő öblöt. Az őskeresztények katakombái ebből az időből maradtak fenn.
870-től arab uralom, jelentősen befolyásolták a helyi kultúrát, főként a máltai nyelvet. Ekkor lett a sziget Malta.
1127. A szicíliai normannok jöttek, ekkor Málta újra keresztény lett. Körülbelül ekkor jött létre a máltai nemesség, amely ma is létezik, 32 nemesi címet még ma is használnak, ezek közül a legrégebbi: Djar il Bniet és Buqana bárói.
1530. A szigeteket a Jeruzsálemi Szent János Lovagrendnek adományozták, akiket kiűzött Rodoszról a terjeszkedő Oszmán Birodalom.
1565. A harcos szerzetesrend, akik ma "Máltai Lovagrend" néven ismertek, visszaverte a török (ottomán) támadást, amely után megerősítették a sziget erődítményeit, különösen Valletta körül.

Image:Siege_of_malta_1.jpg|A török flotta érkezése Image:Siege_of_malta_2.jpg|St. Elmo bevétele Image:Siege_of_malta_3.jpg|A törökök rohama A képek Matteo Perez d' Aleccio itáliai festő képei, a Nagymesterek Palotájából, Valletta.

1798. A lovagrend uralma véget ért, amikor Napóleon meghódította Máltát. 1800-ban a britek foglalták el a szigeteket.
1814. A párizsi szerződés részeként, Málta hivatalosan is a Brit Birodalom része lett, és az 1930-as évek közepéig flottatámaszpontként és hajózási csomópontként szolgált. A II. világháború során fontos szerepet játszott a tengelyhatalmak hajózási útvonalaihoz való közelsége miatt; a máltaiak bátorságukért megkapták a György-keresztet, amely azóta is az ország zászlaján látható.
1879-től a lovagrend Nagymestere ország nélküli államfőként regnál.
1964. szeptember 21. Az ország függetlenné vált. Az ekkor született alkotmány még megtartotta II. Erzsébet angol királynőt mint Málta államfőjét, akit a szigeten egy főkormányzó képviselt; de 1974. december 13-án, a köztársaság létrejöttekor az elnök lett az államfő. 1964 óta a Nemzetközösség tagja, és 2004. május 1. óta az Európai Unióé.

Politika

Szócikk: Málta politikája

Az elnök, akit az egykamarás máltai parlament, a Képviselőház (Kamra tar-Rappreżentanti) választ, a parlamenti többséget szerzett párt vezetőjét jelöli ki miniszterelnöknek.

Szintén az elnök jelöli ki, a miniszterelnök javaslata alapján, a kormányhivatalokat vezető minisztereket. A kabinet tagjait szintén a Képviselőház tagjai közül választják, amely 65-69 tagú, tagjait az arányos képviselet alapján választják. Választásokat 5 évente tartanak.

Közigazgatás

Szócikk: Málta közigazgatása

1993 óta, Málta 68 helységre (helyi tanácsra) oszlik. Ezek képviselik a kormányzó hatalmat, köztes szint a helyi tanácsok és a kormány között nincs. A helyi tanácsok listája:

Attard
Balzan
Birkirkara
Birżebbuġa
Cospicua
Dingli
Fgura
Floriana
Gudja
Gżira
Għargħur
Ghaxaq|Għaxaq
Ħamrun
Iklin
Kalkara
Kirkop
Lija
Luqa
Marsa
Marsaskala
Marsaxlokk
Mdina
Mellieħa
Mġarr
Mosta
Mqabba
Msida
Mtarfa

Naxxar
Paola
Pembroke
Pieta
Qormi
Qrendi
Rabat
Safi
San Ġiljan
Santa Luċija
San Pawl il-Baħar
San Ġwann
Santa Venera
Senglea
Siġġiewi
Sliema
Swieqi
Ta' Xbiex
Tarxien
Valletta
Birgu
Xgħajra
Żabbar
Żebbuġ
Żejtun
Żurrieq

Fontana
Għajnsielem
Għarb
Għasri
Kerċem
Munxar
Nadur
Qala
Victoria
San Lawrenz
Sannat
Xagħra
Xewkija
Żebbuġ

Málta szigete

Gozo szigete

- valign="top"

Földrajz

Szócikk: Málta földrajza

Málta egy, a Földközi-tengeren található szigetvilág, Szicíliától 93 kilométerre délre. Csak a három legnagyobb sziget, Málta-sziget (Malta), Gozo (Ghawdex) és Comino (Kemmuna) lakott. A szigetek partvonalát tagoló számos öböl jó kikötőket biztosít, a szigetek tájait alacsony hegyek és fennsíkok jellemzik. A legmagasabb pont a Málta-szigeti Ta'Dmejrek, 253 méter.

Az éghajlat mediterrán, enyhe, esős telekkel és forró, száraz nyarakkal. Gyakorlatilag csak ez a két évszak van, ami a szigeteket a turisták kedvelt célpontjává teszi.

Gazdaság

Szócikk: Málta gazdasága

Málta fő kincsei a mészkő, a jó földrajzi elhelyezkedés, és a termelékeny munkaerő. Az ország csak mintegy 20 százalékát termeli meg élelmiszerszükségletének, ivóvízkészletei szűkösek, és nincsenek saját energiahordozói. A gazdaság a külkereskedelemtől (a sziget egy hajózási csomópont), az ipartól (elektronikai és textilipar), és a turizmustól függ.

Málta privatizálta az állami vállalatokat, és felszabadította piacait az Európai Unióhoz történt csatlakozása előtt. Málta és Tunézia tárgyalásokat folytat az országok közti kontinentális talapzat gazdasági, főleg olajkitermelési célú kihasználásáról.

Demográfia

Szócikk: Málta demográfiája

Málta a világ egyik legsűrűbben lakott országa, négyzetkilométerenként körülbelül 1 250 lakossal. A népesség az arabok, a britek, az olaszok és a föníciaiak leszármazottaiból áll. A szigeten élő külföldiek nagy része brit. A muszlim közösség létszáma 2 250 fő, ők észak-afrikaiak, akik máltaiakkal házasodtak össze.

Kultúra

Szócikk: Málta kultúrája

A katolikus vallás az ország (törvény szerinti) államvallása, 90% körüli hívővel, a vallásszabadság biztosított.

Mosta templomának (St Marija Assunta) kupolája a római Szent Péter-bazilika után a legnagyobb.

Magyarok Máltán

Magyar utazónk is járt Máltán, gróf Forray Iván 1842-ben, akinek a szigetről készült festményei Utazási album c. könyvében jelentek meg, 1858-ban.
A XIX. század végén az erdélyi Erődi Béla professzor is utazást tett Máltán, erről készült könyve 1895-ben jelent meg. Utazásom Sicilia és Málta szigetén.

Nyelv

Málta két hivatalos nyelve a máltai (egy, a sémi-hámi nyelvcsaládba tartozó nyelv) és az angol, de sokan olaszul is beszélnek.

Külső hivatkozások

Málta a máltai Wikipédiában
Malta
About Malta - online ismertető mindenről, ami máltai
www.maltalinks.com - máltai keresőportál és üzleti adatbázis
Gov.mt - máltai kormányzati portál
Malta Military - Málta katonai történelme
www.link2malta.com - Málta üzleti adatbázisa
a Máltai Lovagrend (olasz, angol, spanyol, francia, német)
Málta térképe