London az Egyesült Királyság és azon belül Anglia fővárosa, világváros, a korábbi Brit Birodalom fővárosaként a világ egyik politikai, pénzügyi és kulturális központja. Nagy-London népessége 7 421 228 (2005. január 1.), de az agglomerációval együtt ennél több millióval magasabb. Népességében rengeteg különböző nemzet, kultúra és vallás képviselteti magát, így Európa és a világ egyik legkozmopolitább városa.
London rengeteg intézménynek, szervezetnek és cégnek ad otthont, több világhírű múzeum, színház, koncertterem, repülőtér, vasútállomás, palota és hivatal található itt.
2005. július 6-án Londont választották a 2012-es nyári olimpiai játékok színhelyének, így ez lesz az első város, ahol harmadszor is megrendezik a neves sporteseményt.
London központjának (Charing Cross) koordinátái: . Az ókori rómaiak Londinium város központját a London Kővel jelölték.
Nagy-London területe (1579 km²). London kikötőváros a Temze partján. A folyó nagy hatással volt a város fejlődésére. Londont a Temze északi partján alapították és több száz éven át egyetlen híd, a London Bridge vezetett át a folyón. Emiatt a város központja sokáig az északi parton volt. Amikor a 18. században több hidat is építettek, a város nagyobb iramban kezdett terjeszkedni a környező sík és enyhén dombos vidékeken. Emiatt London nagyjából kör alakú lett. A Temze régebben sokkal szélesebb és sekélyebb folyó volt, mint ma. A partját beépítették, és több mellékfolyója ma a föld alatt folyik. Mivel a város közel fekszik ahhoz a helyhez, ahol a Temze a tengerbe folyik, az apály-dagály váltakozása áradással fenyegeti. Ezt fokozza a tengerszint lassú, de folyamatos emelkedése. Ezt gátakkal próbálják szabályozni.
London éghajlata mérsékeltövi, meleg, de ritkán forró nyárral, hűvös, de ritkán hideg téllel és állandó, de nem sok csapadékkal. A nyári hőmérséklet ritkán magasabb, mint 33°C, bár az utóbbi években némi emelkedés volt megfigyelhető. A valaha mért legmagasabb hőmérséklet 37,9°C volt a Heathrow Repülőtéren 2003-ban. A nagy hóesés szinte ismeretlen. Az átlagos csapadék évente kb. 600 mm, ami alacsonyabb, mint Rómáé vagy Sydneyé. Londonra sajátos mikroklíma jellemző: a sűrűn beépített terület raktározza a hőt, így a városban gyakran 5°C-kal is melegebb van, mint a környező területeken.
A Római Birodalom bukása után Londont elhagyták a rómaiak. A 7. században Egy Lundenwic nevű szász város épült nem messze a mai Aldwychtől nyugatra. A régi római város a 9. században vagy a 10. század elején népesült be újra.
Westminster egykor önálló város volt, a középkor óta az angol királyi udvar székhelye. Végül a két város egybeépült, így jött létre a mai London alapja, bár ekkor még nem volt főváros (a Hampshire-beli Winchester volt az a 12. századig.)
London növekedésnek indult, és a következő pár évszázadban magába olvasztotta a környező kisvárosokat és falvakat. A 16. századtól a 20. század elejéig a Brit Birodalom fővárosa volt.
1666. szeptember 2-án kezdődött el a nagy londoni tűzvész, amely a belváros nagy részét elpusztította. A tűz egy pék faházából indult el, a következő három nap folyamán több, mint 13,000 ház pusztult el, köztük a St Paul Church. A város tíz év alatt újraépült. A 18. században a fejlődés felgyorsult. A 19. század elejére a világ legnagyobb városa lett.
Az önkormányzat igyekezett teljesíteni a gyors növekedés okozta követelményeket. 1855-ben alapították a Metropolitan Board of Works-t arra a célra, hogy biztosítsa a megfelelő infrastruktúrát a gyorsan növekvő városnak. 1889-ben ehelyett hozták létre London megyét, amit London megye tanácsa irányított – az első szervezet, mely egész London közigazgatását irányította.
A 20. század elején a londoniak szénnel fűtöttek, ami hatalmas füstmennyiséget okozott. Az éghajlati körülményekkel együtt ez gyakran szmogot okozott, a jól ismert „londoni köd”-öt. 1956-ban törvényt hoztak a tiszta levegőért, miután 1952. december 5. és 9. között öt napig szmog nehezedett a városra, több, mint 4000 ember halálát okozva. A törvény értelmében füstmentes zónákat alakítottak ki, ahol füstöt nem okozó fűtőanyagot kell használni.
London arculatában a legnagyobb változást az elmúlt 100 évben a német bombázások okozták a II. világháború idején. A bombázás több, mint 30 000 embert ölt meg, és rengeteg épületet elpusztított. Az elpusztult részek az 1950-es, 60-as és 70-es években többféle különböző stílusban épültek újjá, ezért Londonra jellemző, hogy arculata építészetileg nem egységes.
1965-ben London megye tanácsát felváltotta Nagy-London tanácsa (Greater London Council, GLC). Több újabb település is a város része lett, a jelenlegi kerületek közül 20. A GLC-t 1986-ban eltörölték, mert összeütközésbe került a Thatcher-kormánnyal, és hatásköre átkerült az egyes kerületekhez. 2000-ben újra központosították a város feletti hatalmat, és polgármestert választottak Ken Livingstone személyében.
Az 1997-es tűzszünetig London gyakran az IRA egyik célpontja volt az észak-írországi területek feletti egyet nem értés miatt.
2005. július 7-én Londont terrortámadás érte, alig 24 órával azután, hogy London megkapta a 2012-es olimpia rendezésének jogát.
Ma Nagy-London a belvárosból és 32 kerületből (borough; köztük Westminster városa) áll. A legjelentősebb központ Westminster, itt található a West End, London legfontosabb kulturális, szórakoztatóipari és bevásárlónegyede, itt található a pénzügyi intézmények kivételével a legtöbb, a városban található cég székhelye és az Egyesült Királyság kormányzati épületei. A londoni City a világ bankjainak központja és Európa fő üzleti központja. Itt található Európa 500 legnagyobb cége közül több, mint 100-nak a székhelye. A londoni tőzsde nagyobb forgalmat bonyolít, mint New York-é és Tokióé együtt. A City hétköznapokon rendkívül forgalmas, de hétvégeken meglehetősen csendes, mert lakónegyedek nemigen találhatóak itt.
London nagyszámú látogatót és turistát vonz. A turistalátványosságok nagyrészt a város középső részén vannak (Central London), a Cityben, a West Enden, Westminsterben (Westminsteri Apátság, Buckingham-palota, Kensington és Chelsea kerület (Tudományos Múzeum, Victoria és Albert Múzeum) és a Hyde Park. Fontos turistalátványosságnak számítanak még a Szent Pál Katedrális, a Nemzeti Galéria, a Globe Színház, a Tate Galéria, a London Bridge, a Tower-híd és a Tower, a British Museum Bloomsburyben és sok más múzeum és látványosság.
A városképet egykor a Szent Pál katedrális uralta, ma rengeteg magas épület található itt, a legmagasabb a 42-es torony, ami megépítésekor az ország legmgasabb épülete volt, nevét 42 emeletéről kapta és ismert NatWest-toronyként is. Másik, újabb keletű látványossága a The Gherkin (Az Uborka) néven ismert irodaépület, ennek hivatalos neve 30 St. Mary Axe (ami a címe is egyben), de gyakran hivatkoznak rá Swiss Re Tower-ként is, ez a név az építtető svájci biztosítótársaságra utal.
A City népessége viszonylag alacsony (kb. 7000 fő), de munkanapokon ez 300 000-re emelkedik. Legfontosabb pénzügyi kerületként az utóbbi időben versenytársa lett a kelet-londoni Canary Wharf.
A West End London legnagyobb bevásárlónegyede és szórakoztatóipari központja. Az elnevezés "hatóköre" nincs pontosan körülhatárolva, nagyjából a City-től nyugatra, a Temzétől északra eső területet szokás így hívni, nyugati határának kb. a Hyde Parkot szokás tekinteni. Legismertebb helye a Trafalgar Square. Az Oxford Street a világ egyik legismertebb bevásárlóutcája. Keleti végétől délre található a Soho, egy kis utcák hálózatából álló, éttermekkel, pubokkal, kisebb boltokkal, színházakkal és mozikkal teli városrész, ahol több film- és reklámcég központja található. A Piccadilly egy jelentős útvonal, ami a Piccadilly Circustől a Hyde Park Cornerig vezet.
A West End neve egyet jelent a professzionális színházakkal is, mintegy negyven jelentősebb és több kisebb található belőlük itt, nagyrészük az Oxford Street, Regent Street, Strand, Kingsway által határolt területen, amit szokás Theatreland-nek is nevezni, és ide sorloható még a Temze túlpartján található South Bank is. A színházak nagyrésze magántulajdonban van és hasonlatosan a New York-i Broadway-hez, főleg populáris darabok, musical-ek, vígjátékok és klasszikus művek mennek. Gyakori vendégek a színpadokon a filmvilág sztárjai, 2005-2006-ban itt játszik/játszott többek között Kevin Spacey, Jeremy Irons, Val Kilmer, Ewan McGregor, Brooke Shields, Woody Harrelson, Kathleen Turner, David Schwimmer. Néhány darab olyan sikeres, hogy hosszú évek óta megszakítás nélkül játszák, az Agatha Christie művéből készült Egérfogó (Mousetrap) pl. 54. éve, 1953 óta megy ugyanabban a színházban, de van néhány 20 és számos 10 éve vagy mégrégebben futó darab is. A Macskák több mint 9000 előadást ért meg 21 év alatt, amikor 2002-ben lekerült a műsorról.
Stratford városrész lesz a 2012-es Olimpia központja, ide épül az Olimpiai Stadion, az olimpiai falu, több sportcsarnok és kisebb stadion valamint két új vasúti pályaudvar és számos más beruházás is.
A Docklands (Dokknegyed) ami főleg az Isle of Dogs félszigeten és attól keletre, a Temze északi partján található, nagyfokú fejlődésen ment keresztül az 1980-as évek kezdete óta. Wappingban rengeteg volt raktárat foglaltak el művészek, hogy műteremként és olcsó, tágas lakásként használják. Ez magára vonta az ingatlanfejlesztők figyemét is. A nagyarányú fejlesztések következtében kialakult a Canary Wharf, melynek legismertebb épülete az 1 Canada Square irodaépület, az Egyesült Királyság legmagasabb felhőkarcolója.
Az elmúlt 3-4 évben több újabb felhőkarcoló épült és épül jelenleg is, több cég (befektetési bank, jogi cég) is megjelent a környéken. Egyre gyarapodik a lakóépületek, elsősorban a magas apartmanházak száma, éttermek és night clubok nyíltak, bevásárlóközpontok és mozikomplexum is épült. A folyamatosan bővülő, korszerű magasvasút, a Docklands Light Railway köti össze a londoni metróval.
Kelet felé, Newham kerületben található a London Városi Repülőtér (London City Airport) és az ExCeL kiállítóközpont.
Nyugat felé, White City-nél található a BBC fő központja, még nyugatabbra, Hillingdon kerületben pedig a Heathrow Repülőtér.
Richmond upon Thames kerületben található két gyönyörű folyóparti városrész, Richmond upon Thames és Twickenham. (Magát a kerületet gyakran egyébként nem Nyugat-London, hanem Délnyugat-London részének tartják, mivel ez az egyetlen londoni kerület, amely átnyúlik a Temzén.) Itt található London legnagyobb parkja, a Richmond Park, valamint a Twickenham stadion, az angol rögbiszövetség központja.
Budapestről több légitársaság is üzemeltet járatokat Londonba, a Malév (Heatrow, Stansted) és a British Airways (Heathrow, Gatwick) átlagban napi 2-3 járatpárt, a "fapados" vagy diszkont légitársaságok közül a Sky Europe (Stansted) és a Wizz Air (Luton) átlagban napi 2, az Easyjet (Luton, Gatwick) napi 3-4 járatpárt indít, ezenkívül még az Air Berlin repül közvetlenül London és Budapest között.
A londoni klubok - főként a cégek által bérelhető VIP szektoroknak köszönhetően - egyre több bevételre tesznek szert, ezért pénzügyileg jobban erősödnek mint vidéki vetélytársaik. A Chelsea jelenlegi felfutása - ami az orosz milliárdos Roman Abramovics-nak köszönhető, aki tengernyi pénzt áldozott a csapat megerősítésére - előtt a két legjobb londoni klub hagyományosan a Highbury-ben székelő Arsenal és észak-londoni vetélytársa a Tottenham Hotspur voltak. A 2005/06-os idényben 5 londoni csapat játszik a Premier League-ben, az Arsenal, a Chelsea és a Tottenham mellett a West Ham United és a Fulham F.C. Öt további, jelenleg a második vagy harmadik ligában játszó csapat fordult meg korábban a legjobbak között, ezek a Brentford, a Crystal Palace, a Leyton Orient, a Millwall és a Queens Park Rangers. A Wimbledon F.C. 2003-ban Milton Keynes-be költözött és nevet is változtatott. Az alsóbb osztályokban számos további félprofi vagy amatőr csapat játszik még a fővárosból.
London adott otthont az 1966-os Labdarúgó VB-nek és az 1996-os EB-nek valamint háromszor, 1968-ban, 1978-ban és 1992-ben rendezte meg a Bajnokcsapatok Európa Kupájának illetve a Bajnokok Ligájának döntőjét. Az angol csapatok 1985 és 1990 között a futball-huliganizmus miatt el voltak tiltva az európai kupákon való részvételtől.
A labdarúgás legismertebb londoni szentélye a legendás Wembley Stadion volt észak-nyugat Londonban. A régi stadiont - ami hagyományosan otthona volt az FA Kupa döntőjének és az angol válogatott otthoni meccseinek - 2000-ben bezárták és lebontották, a helyére új stadion épült. Az eredeti tervek szerint itt rendezték volna a 2006-os FA Kupa döntőt, ez lett volna a stadion nyitómérkőzése, de az építők nem készültek el határidőre, így a megnyitás eltolódott, valószínűleg 2006 őszére. A Wembley Stadion volt a helyszíne a legemlékezetesebb magyar futballtörténeti eseménynek, amikor 1953-ban barátságos mérkőzésen az Aranycsapat 6:3-ra győzött az angol válogatott ellen, akik addig soha nem veszítettek még a Wembley-ben.
A másik népszerű sportág a rögby, ennek fellegvára a dél-nyugat londoni Twickenham stadion. A 12 csapatos elsőosztályban 3 londoni klub játszik, bár mindhárom csapat hazai pályája a városon kívül, az agglomerációban van, ezek a London Irish, a Sarcens és London Wasps. Az alsóbb osztályokban itt is több klub játszik. Más csapatsportokban is vannak első osztályú londoni klubok, így a kosárlabdázóknál a London Towers, a hokisoknál a London Racers, de ezek közel sem vonzanak annyi nézőt, mint a foci vagy a rögby.
Két fontos krikett-pálya van a városban, St. John's Wood-ban a Lord's Crickett Ground és Dél-Londonban az Oval, mindkettőn hazai klubok és az angol válogatott is játsza mérkőzéseit. A krikett népszerűsége, főként a napokig tartó nemzetközi tesztmérkőzések idején eléri vagy meg is haladja a foci nézettségét.
A világ egyik legismertebb tenisz tornáját London dél-nyugati kertvárosában, Wimbledon-ban rendezik, az All England Lawn Tennis and Croquet Club füves pályáján nyaranta rendezett bajnokság a négy Grand-Slam torna egyike, mind közül talán a legnagyobb presztizzsel bíró.
A tömegsportok közül kiemelendő - az indulók számát tekintve - a világ legnagyobb utcai futóversenye, a London Marathon.
London eddig kétszer, 1908-ban és 1948-ban rendezett Nyári Olimpiát és nemrégiben eldőlt, hogy az olimpiák történetében elsőként harmadszor, 2012-ben is fogadhatja a világ legjobb sportolóit. Érdekesség, hogy ez az első alkalom, amikor eredeti pályázaton nyerte el a város a rendezés jogát, az első alkalommal "beugróként", az eredetileg kiválaszott Róma helyett vállalta a rendezést, 1948-ban pedig a NOB pályázat nélkül ítélte a városnak a játékokat, az elsőt a Világháború után.
James Boswell Samuel Johnson élete című műve a leghíresebb angol nyelven írt életrajz. Nagy része Londonban játszódik, és megjelenik benne Samuel Johnson híres aforizmája: „Aki belefáradt Londonba, az belefáradt az életbe.”
További művek, melyek Londonban játszódnak: Daniel defoe: A londoni pestis és Moll Flanders; Joseph Conrad: A titkosügynök; Arthur Conan Doyle Sherlock Holmes-sorozata; T. S. Eliot: A puszta ország; George Orwell: Csavargóként Párizsban és Londonban; Nick Hornby: Fociláz és Zadie Smith: Fehér fogak.
Említésre érdemes még Edward Rutherfurd London című regénye, ami regény formában dolgoz fel kétezer évet London történetéből.
A londoni King's Cross pályaudvarról indul a Harry Potter-regényekből ismert Roxfort Expressz, mégpedig a nevezetes 9 és háromnegyedik vágányról.
Az Imdb filmes adatbázisa jelenleg 3549 címet listáz, mint londoni helyszínen játszódó vagy Londonban forgatott filmet, bár ezek negyrésze TV program.
http://www.opsi.gov.uk/
http://en.wikipedia.org/wiki/HMSO
London Londen London Londres Lunden لندن Londres Лёндан Лондон Londrez London Londres Londýn Llundain London London Λονδίνο Londono Londres London Londres Lontoo London Londres Londres Londen Londain Lunnainn Londres - London લંડન לונדון लंदन London London London London (Anglia) London Londra ロンドン ლონდონი 런던 London Loundres Londinium London Londe Londoni Londonas Londona Лондон London London Londen London London Londres Londyn Londres Londra Лондон Londra Lunnon London London Londýn London Londra Лондон London இலண்டன் ลอนดอน Londra London لوندون Лондон Luân Đôn London לאנדאן 伦敦 London 倫敦