Liechtenstein

Related Topics:
Liechtenstein

- Teljes (2004)
- Népsűrűség
32,528 ¹
203/km²

Liechtenstein címere
LocationLiechtenstein.png		-	Hivatalos nyelv	Német	-	Főváros	Vaduz	-	Legnagyobb település	Schaan	-	Herceg	II. Hans-Adam	-	Miniszterelnök	Otmar Hasler	-	Terület - Teljes	189. 160 km² ¹	-	Népesség	187.	-	Pénznem	Svájci frank(CHF)	-	Időzóna	UTC +1 (KözEI)	-	Nemzeti himnusz	Oben am jungen Rhein	-	Autókód	FL	-	Internet TLD	.li	-	Országhívó kód	423	-

A Liechtenstein Hercegség egy európai törpeállam Ausztria és Svájc között a Rajna völgyében. Kis mérete ellenére nagy nemzetközi hírnévnek örvend, mivel az adóparadicsomok egyike.

Története

A Liechtenstein Hercegség 1719-ben jött létre a Schellenberg bárói és a Vaduz grófi család egyesülésével. VI. Károly német-római császár 1719-ben adományozott hercegi címet a Liechtensteineknek. 1806-tól szuverén államként működik. 1806 és 1813 között tagja volt a Rajnai Szövetségnek, 1815 és 1866 között pedig a Német Szövetségnek. 1866-tól teljesen független állam, amely az első világháborúig az Osztrák-Magyar Monarchiával ápolt szorosabb kapcsolatokat.

Az első világháború után szakított korábbi partnereivel, és Svájc felé közeledett. 1921-ben kikiáltották az alkotmányos monarchiát Liechtensteinben. 1923-ban gazdasági és vámunió jött létre Svájccal, azóta Liechtenstein hivatalos pénzneme a svájci frank.

A második világháború során Liechtenstein semleges maradt, a háborúban érintett csehszlovákiai és lengyelországi birtokaikról vagyonuk nagy részét kimentették. Azonban még így is jelentős anyagi kárt szenved a Liechtenstein hercegi család, akik 1 600 km²-nyi földjét államosították (legnagyobbrészt) Csehszlovákiában. Ez, illetve a hidegháború során liechtensteini állampolgárok ellen irányuló csehszlovákiai beutazási tilalom következtében a Csehország, illetve Liechtenstein közötti diplomácia kapcsolatok még mindig elég rosszak. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a cseh állam még semmilyen formában nem kárpótolta a családot.

1990-ben csatlakozott az ENSZ-hez, 1991-től az EFTA (Európai Szabadkereskedelmi Övezet) tagja. 2003-ban új alkotmányt fogadtak el, amely csak az uralkodói jogkört bővítette.

2004. augusztus 15-én II. Hans-Adam herceg trónörökössé tette meg a fiát. A Liechtenstein család jelenleg a világ tehetősebb családjai közé tartozik. Az uralkodó vagyona mintegy 2 milliárd dollár körüli értékre tehető.

Politikai élet

Liechtenstein alkotmányos monarchia, élén II. Hans-Adam herceg áll apja 1989-es halála óta. A parlament, a Landtag 25 választott képviselőből áll. Az öttagú kormány felelős a mindennapi kérdésekben.

1984. július 1. óta az országban a nők is szavazhatnak, kivéve az önkormányzati választásokat. Kissé ellentmondásos továbbá a 2003-ban elfogadott alkotmány is, amely lényegében megerősíti az uralkodó jogköreit.

Liechtenstein Bernnel, Berlinnel, Brüsszellel, Washingtonnal, New Yorkkal (ENSZ) és Béccsel tart fenn diplomáciai kapcsolatot.

Gazdaság, szolgáltatások, közlekedés

Liechtenstein Svájccal gazdasági unióban van, hivatalos pénzneme a svájci frank (CHF).

Liechtensteinben a szolgáltató és kereskedelmi szektor mellett szinte minden más eltörpül. GDP/fő értéke alapján a világ leggazdagabb államai közé sorolható, amelyet a rendkívül jó életkörülmények, illetve az Európában legalacsonyabb munkanélküliségi ráta is tükröz. Alacsony adóinak (legfeljebb 18 %) köszönhetően rengeteg külföldi cég jegyzi be székhelyét Liechtensteinben. Ennek köszönhető, hogy az ország mintegy 30 000 lakosára 100 000 postafiók jut. A Liechtensteinben termeléssel nem foglalkozó, pusztán adozó vállalatok a nemzeti jövedelem 30 %-át adják.

Az iparban leginkább a építőipari, élelmiszeripari, elektronikai és fogászati cégek jellemzőek.

A szolgáltatás rendkívül fejlett, amely az infrastruktúra rendkívül jó állapotának is betudható.

Az ország bármely pontja elérhető jóminőségű betonúton, tömegközlekedéssel a Liechtenstein Bus (LBA) gázüzemű buszaival. Az országban az Osztrák Vasúttársaság üzemeltet villamosított vasútvonalat az osztrák Feldkirch és a svájci Buchs SG között.

A legnagyobb állami vállalat a Liechtensteini Posta, amely egyben a nemzeti busztársaság (LBA), nemzeti telefontársaság tulajdonosa is. Az ország területén kb. 30 mobiltelefontársaság kínálja szolgáltatásait, bár az országban a svájci, sok helyen az osztrák társaságok adásai is foghatóak.

Hasznos linkek

Osztrák Vasúttársaság

Liechtenstein Bus

Földrajz

Természetföldrajz

Liechtenstein a Rajna völgyében fekszik Ausztria és Svájc közé beékelve. Domborzatát tekintve, a Rajna menti keskeny 400 méter tengerszint feletti magasságú síkság fölé magashegység emelkedik. Legmagasabb pontja: Grauspitz (2599 m). A Rajna felől fújó szél, illetve a hegyek szigetelő hatása miatt egy viszonylag enyhe mikroklímával rendelkezik.

Közigazgatás

Karte Liechtenstein.png

Az országban 10 község (Gemeinde) és Vaduz főváros alkot külön közigazgatási egységet.

A községek a következők:

Vaduz
Schaan
Balzers
Triesen
Eschen
Mauren
Triesenberg
Ruggell
Gamprin
Schellenberg
Planken

Népesség

Liechtenstein alapvetően délnémet nyelvet beszélő emberekből áll, de jelentős számú (elsősorban német, osztrák, francia, olasz) bevándorló is él az országban.

A leginkább elterjedt az országban a római katolikus vallás, a lakosság mintegy 75,7%-a tartozik ehhez a felekezethez. A lakosság 7 %-a protestáns , 4,2 % mohamedán, végül 10,9 % ateista. 1997. december 2-án II. János Pál pápa létrehozta a vaduzi érsekséget.

1805 óta általános iskolakötelezettség van az országban.

Állami ünnep

augusztus 15.

Külső hivatkozások

az ország hivatalos honlapja]