Lettország

Lettország (hivatalos nevén: Lett Köztársaság): független állam Északkelet-Európában. A Balti-tenger mellett fekvő Lettország a balti államok egyike Észtország és Litvánia mellett, amelyek északon és délen határolják Lettországot. Keleten Oroszországgal és Fehéroroszországgal határos.

2003. szeptember 20-án a lettek népszavazással az Európai Unióhoz történő csatlakozás mellett döntöttek, amely 2004. május 1-jén be is következett. Lettország a NATO-nak is tagja, 2004. március 29. óta.

Lett Köztársaság
Latvijas Republika


-

Latvia_flag_large.png

- mottó : Nincs

- Hivatalos nyelv lett

- Főváros Riga

- Elnök Vaira Vīķe-Freiberga

- Miniszterelnök Aigars Kalvītis

- Terület
- teljes
- % víz 121.
64 589 km²
1,5%

- Népesség
- teljes (2001)
- Népsűrűség 137.
2 385 231
37/km²

- Függetlenség
-kikiáltása
-elismerése Az Orosz Birodalomtól
1918. november 18.
1920. augusztus 11.

- Pénznem Lat

- Időzóna UTC +2

- Nemzeti himnusz Dievs, Sveti Latviju

- Internet TLD .lv

- Hívószám 371 Lg-terkep.png

Történelem

Szócikk: Lettország történelme

A mai Lettország területe, amely sokáig Livónia néven volt ismert, a német Kard Testvériség befolyása alatt állt a 13. századtól. A 18. és a 19. század során Oroszország hajtotta uralma alá az országot és a szomszédos területeket. Az I. világháború és az orosz forradalom után Lettország 1918 novemberében kikiáltotta függetlenségét. Ez nem tartott sokáig, mivel a Szovjetunió az 1939-es Molotov-Ribbentrop paktum titkos záradéka alapján az érdekszférájába tartozó balti államokat fenyegetéssel illetve nyomásgyakorlással kötelezte olyan szerződések aláírására, mely szerint azok területén szovjet csapatok állomásozhatnak. Az ilyen irányú szerződést Lettország 1939. október 5-én írta alá. 1940. június 15-én a Szovjetunió egy megrendezett határincidenst használt fel a bevonulás megindoklására. Kārlis Ulmanis miniszterelnök, a vérontás elkerülésére parancsot adott a lett hadseregnek a fegyverletételre. Az országot 1940. június 17-én szállták meg és a Szovjetunió hivatalosan augusztus 5-én annektálta.

Lettország hosszú ideig szovjet uralom alatt állt, leszámítva a II. világháború néhány évét, amikor a németek foglalták el. Az 1980-as évek szovjet reformmozgalmai, mint például a glasznoszty felerősítették a lett függetlenségi törekvéseket, amelyek 1991. augusztus 21-én a függetlenség kikiáltásához vezettek. 1991 óta az ország folyamatosan javítja kapcsolatait a nyugati államokkal, 2004-ben mind a NATO-nak, mind az Európai Uniónak tagja lett.

Politika

Szócikk: Lettország politikája

A százfős, egykamarás lett parlament, a Saeima tagjait közvetlen népszavazással, négyévente választják. Az elnökválasztást ettől függetlenül, szintén négyévente tartják. Az elnököt a Saeima választja. Az elnök jelöli ki a miniszterelnököt, aki kabinetjével együtt gyakorolja a végrehajtó hatalmat.

Közigazgatás

Szócikk: Lettország közigazgatása

Lettország 26 járásra (rajon) és 7 járási jogú városra oszlik.

- VALIGN="top"

Földrajz

Szócikk: Lettország földrajza

Lettország nagy részét erdő borítja, az országnak több mint 12 000 kisebb folyója és 3 000-nél is több tava van. Az ország nagy része termékeny síkság, a legmagasabb pont a Gaizinkalns (312 m).

A sekély Rigai-öböl, a Balti-tenger egyik nyúlványa az ország északnyugati részén található. A főváros, Riga az öböl partján található, a Daugava folyó torkolatánál. A fővároson kívül további fontos városok még Daugavpils, amely szintén e folyó mellett található, és a Balti-tenger partján fekvő Liepaja.

Lettország klímája mérsékelt és óceáni, hűvös nyarakkal és enyhe, csapadékos telekkel.

Gazdaság

Szócikk: Lettország gazdasága

Lettország gazdasága túlélte az 1998-as orosz gazdasági válságot, köszönhetően a kormányzati megszorító intézkedéseknek és az export EU felé történő átcsoportosításának, amelyek csökkentették az ország függését Oroszországtól. A cégek, bankok, ingatlanok nagy része privatizált. Lettország 1999 óta a WTO tagja, 2004 májusában pedig az Európai Unióba is belépett. A magas költségvetési hiány továbbra is aggodalomra ad okot.

Demográfia

Szócikk: Lettország demográfiája

A népesség kevesebb mint 60 százaléka lett nemzetiségű. Körülbelül 30 százalék az oroszok aránya, akiknek jogait és jólétét a szomszédos Oroszország figyelme kíséri. Más országokból (Fehéroroszország, Lengyelország, Ukrajna) származó kisebbségi népcsoportok teszik ki a maradék 10 százalékot.

Az egyetlen hivatalos nyelv a lett, amely a balti nyelvcsalád keleti ágának tagja, de az oroszt is sokan beszélik. Majdnem mindenki keresztény, a nagy felekezetek a katolikusok, a lutheránusok és az orosz ortodox egyház. Egy másik jelentős vallás a Dievturi, amely a kereszténység előtti kor mitológiáján alapul.

Kultúra

Szócikk: Lettország kultúrája

Ünnepnapok

Dátum	Magyar név	Lett név	Megjegyzés
Január 1	Újév	Jaunais Gads
Húsvét előtti péntek	Nagypéntek	Liela Piektdiena	dátum változó
Március/Április	Húsvét vasárnap	Lieldienas	dátum változó
Húsvét vasárnapját követő nap	Húsvét hétfő	2. Lieldienas	dátum változó
Május 1	Munka ünnepe	Darba svetki	Az 1920-as alkotmányozó nemzetgyűlés összehívásának napja szintén május elsejére esett, ezért ugyanezen a napon ünneplik.
Június 23	Szentivánéj	Ligo Diena
Június 24	Nyárközép (Szent Iván napja)	Jani
November 18	A függetlenség napja	Neatkaribas diena	Az 1918-as függetlenség kikiáltásának napja
December 25	Karácsony	Ziemassvetki
December 26	Karácsony	2. Ziemassvetki
December 31	Szilveszter	Vecais Gads

Egyéb témák

Lettország távközlése
Lettország közlekedése
Lettország hadserege
Lettország külkapcsolatai

Külső hivatkozások

Lett Intézet - hivatalos weboldal Lettországról, több nyelven (angol, német, francia, finn, svéd, orosz - az anyagtól függően)
Cabinet of Ministers - hivatalos kormányzati oldal
President's Chancery - az elnök weboldala
Saeima - a parlament oldala (lett nyelven)
Welcome to Latvia - lett linkek gyűjteménye
Fotók lett városokról
LatviansOnline - népszerű lett online közösség