Lengyelország

A Lengyel Köztársaság közép-európai állam, amely nyugaton Németországgal, délen Csehországgal és Szlovákiával, keleten Ukrajnával és Belorussziával, míg északon a Balti-tengerrel, Litvániával és végül Oroszországgal (a Kalinyingrádi Terület nevű exklávé révén) határos. Földrajzi helyzete is hozzájárult ahhoz, hogy Lengyelország története során igen sokszor hadszíntérré vált.


(Lengyelország zászlaja)	(Lengyelország címere)

Mottó: Bóg, Honor, Ojczyzna
Magyarul: Isten, becsület, haza Hivatalos nyelv lengyel¹ Főváros Varsó Legnagyobb város Varsó Köztársasági elnök Lech Aleksander Kaczynski Miniszterelnök Kazimierz Marcinkiewicz Terület
- Összes
- % Víz 68.
312 685 km²
2,6% Népesség
- Összes (2004)
- Népsűrűség 31.
38 626 349
123,5/km² GDP
- Össz (2003)
- GDP/fő 25.
426,7 milliárd USD
11 000 USD Függetlenség Visszanyert
1918. november 11. Pénznem złoty (PLN) Időzóna UTC +1 (NYISZ: van) Nemzeti himnusz Mazurek Dąbrowskiego Internet kód .pl Nemzetközi gépkocsijel PL Nemzetközi hívószáma 48 1: belorusz, kasub, német és ukrán nyelvet is használnak néhány hivatalban. Azonban ezek nem hivatalos nyelvek. Lengyeltérkép.png

Az ország neve

Lengyelország hivatalos neve lengyelül Rzeczpospolita Polska, azaz Lengyel Köztársaság. Az ország eredeti neve, Polska, és a nép neve is szláv eredetű. Egy népszerű legenda szerint a Polska név egy polán nevű szláv nomád nép nevéből ered. Azonban van egy másik felfogás is, miszerint nevük a szláv pole (mező) szóból származik, vagy egy Goplanie nevű néptől, amely a Goplo-tó körül élt, és 845 körül kb. 400 erődöt birtokolt a mai Lengyelország területén. Az elfogadott etimológia szerint a nép és az ország neve a polanie szóból ered, amely annyit tesz, hogy "a mezők lakói". Erre a következtetésre könnyen eljuthatunk, ha összehasonlítjuk a többi szláv nyelv hasonló jelentésű szavaival.

Története

A lengyel nemzet a 10. század közepe táján kezdett egységes, felismerhető területi egységgé válni. Lengyelország aranykora a 16. században, az ország Litvániával való államközössége lengyel-litván államközösség idején volt. Lengyelország polgárai büszkék voltak ősi szabadságjogaikra és parlamenti rendszerükre. A lengyelek számára a szabadság azóta is a legfontosabb értékek egyike. A lengyelek gyakran nevezik magukat a „Szabad emberek nemzetének”. A 17. század közepén a Bohdan Hmelnickij vezette kozák felkelés zűrzavaros idejét az Tűzzel-vassal című regény örökítette meg. 1699 előtt számos háború folyt Törökország, Oroszország, Svédország, Erdély és Brandenburg-Poroszország között. Az ezt követő 80 év folyamán a gyakorta háborús övezetté váló ország intézményi rendszerében is eluralkodott a totális anarchia, és az ország meggyengülése az Oroszországtól való függőség növekedésével járt. A felvilágosodás Lengyelországban a teljesen független politika és a néhai államrendszer visszaállításának támogatását hozta el, megalkotva ezzel Európa első írott alkotmányát. A reformfolyamat megszakadt Lengyelország 1772, 1793 and 1795 évi, Oroszország, Poroszország és Ausztria közötti felosztásával. A lengyelek nem hagyták elveszni szabadságukat, és sokszor fel is lázadtak elnyomóik ellen. A napóleoni háborúk után a helyreállított lengyel állam, a Varsói Nagyhercegség néven létezett mint az Orosz Birodalom része, a nagyhercegséget az orosz cár uralta. Az úgynevezett Kongresszusi Lengyelország liberális alkotmányt hozott, azonban a cár gyámkodása alatt lévő területet már ez sem tudta megmenteni az országot. Az orosz cárok hamarosan megnyírbálták a lengyel szabadságjogokat és az Orosz Birodalom de facto annektálta az országot. A 19. század végén, az osztrák uralom alatt sínylődő Galícia vált a felkelések központjává. Az első világháború alatt a szövetséges haderők egyöntetűen megállapodtak abban, hogy Lengyelországot helyre kell állítani. Ezt Thomas Woodrow Wilson, az Amerikai Egyesült Államok elnöke 13 pontban dekralálta. Nem sokkal a német fegyverletétel után, 1918 novemberében, Lengyelország visszanyerte függetlenségét. (Második Lengyel Köztársaság). A szovjet-orosz agresszióval szemben Lengyelország megőrizte függetlenségét az 1919. évi lengyel–szovjet–orosz háborúban. A Második Lengyel Köztársaság a második világháború kitöréséig állt fenn, amikor Németország és a Szovjetunió felosztották a területét maguk között (1939 szeptember 27). Lengyelországra rettenetes szenvedést hozott ez az időszak. A világháborúban részt vett valamennyi ország közül Lengyelország vesztette el polgárait a legnagyobb arányban: a hatmilliós veszteség felét zsidók tették ki. A háború után Lengyelország határait nyugat felé tolták, a keleti határ a Curzon-vonal, míg a nyugati határ az Odera-Neisse határ lett. Ezáltal Lengyelország 76 000 négyzetkilométert, a háború előtti méretének 20 %-át elvesztette. A határmódosítások emberek milióinak a vándorlását kényszerítették ki. Lengyelország ily módon, történetében először, egynemzetiségű országgá vált. A Szovjetunió győzelme után, Közép-Európa más államaihoz hasonlóan,Lengyelországban is kommunista kormány alakult. 1948-ban a sztalinista fordulat a totalitárius korszak kezdetét hozta. 1956-ban a totalitárius rendszer liberálisabb formát öltött. Sok ember kiszabadult a börtönökből, és a szabadságjogok skálája is kiszélesedett. A munkások megmozdulásainak hatására már 1980-ban megalakult a "Szolidaritás" szakszervezet, amely az idők múlásával politikai erő lett. Ez a párt döntötte meg Lengyel Egyesült Munkáspárt uralmát 1989-ben, megnyerte a demokratikus választásokat, és az elnöki székbe is a Szolidaritás párt jelöltje került. A sokkterápia program az 1990-es évek elején képessé tette a lengyel gazdaságot az átállásra, és az egyik legdinamikusabb rendszerváltó állammá vált. Lengyelország 1999-ben csatlakozott a NATO-hoz. A kormány hathatós kampánya is közrejátszott abban, hogy az EU-csatlakozásról 2003 júniusában tartott népszavazáson az igen volt többségben. Lengyelország 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz.

Államszervezet

Törvényhozás

A lengyel állampolgárok választják négy évre a kétkamarás parlamentet (lengyelül Zgromadzenie Narodowe,azaz nemzetgyűlés), amely a 460 tagú alsóházból (Sejm és a 100 tagú Szenátusból (Senat [Szenat) áll. A jelenlegi, 1997. évi alkotmány szerint az 5 %-ot meghaladó pártok képviselői kaphatnak mandátumot, kivéve a kisebbségi pártok részére garantált két helyet.

Az államfő

Az államfőt, azaz a köztársasági elnököt, általános választás keretében, öt évre választják.

Minisztertanács

A legfőbb közigazgatási szerv a Minisztertanács, amelyet a miniszterelnök irányít. A köztársasági elnök nevezi ki a minsztereket a miniszterelnök javaslatára. A miniszterelnököt tipikusan a parlament alsóházában (Szejm) többségi koalició adja.

Igazságszolgáltatás

Az igazságszolgáltatás főbb intézményei: a Legfelsőbb Bíróság (Sąd Najwyższy), (bíráit a köztársasági elnök nevezi ki a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanács javaslatára, határozatlan tartamra) és az Alkotmánybíróság (Trybunał Konstytucyjny) (bíráit a Szejm választja 9 év időtartamra).

Ombudsman

A Szejm (a Szenátus jóváhagyásával) nevezi ki az Ombudsmant, vagy más szóval az Állampolgári jogok biztosát (Rzecznik Praw Obywatelskich''), öt éves időtartamra.

Közigazgatási beosztás: a vajdaságok

Bővebben lásd: Lengyelország vajdaságai

Lengyelország 16 vajdaságra (lengyelül województwo), mint közigazgatási régióra oszlik:

Nagy-Lengyelországi Vajdaság (Wielkopolskie)
Kujávia-Pomerániai Vajdaság (Kujawsko-Pomorskie)
Kis-Lengyelországi Vajdaság (Małopolskie)
Łódźi Vajdaság (Łódzkie)
Alsó-Sziléziai Vajdaság (Dolnośląskie)
Lublini Vajdaság (Lubelskie)
Lubuszi Vajdaság (Lubuskie)
Mazóviai Vajdaság (Mazowieckie)
Opolei Vajdaság (Opolskie)
Kárpátaljai Vajdaság (Podkarpackie)
Podlasiei Vajdaság (Podlaskie)
Pomerániai Vajdaság (Pomorskie)
Świętokrzyski Vajdaság (Świętokrzyskie)
Sziléziai Vajdaság (Śląskie)
Warmia-Mazúriai Vajdaság (Warmińsko-Mazurskie)
Nyugat-Pomerániai Vajdaság (Zachodniopomorskie)

Földrajz

Lengyelország nagy része síkság, az átlagos tengerszint feletti magasság 173 méter. A hegyvidékek közé tartozik a déli határon a Szudéták (legmagasabb pontja a Sniezka (lengyelül: „havas csúcs”, 1603 m) és a Kárpátok, beleértve a Tátra), ahol Lengyelország legmagasabb pontja, a Rysy (2499 m, magyarul: Tengerszem-csúcs) emelkedik. A legnagyobb folyó a Visztula (lengyelül Wisła),a nyugati határfolyó, az Odera (lengyelül Odra), továbbá a Warta és a Bug. Lengyelországban összesen 9300 tó található, főként az ország északi részén. A jég formálta Mazuri-tóhátság (lengyelül Mazury) a leglátogatottabb tóvidék az országban. Őshonos erdők maradványai ma is láthatók.

Lengyelország éghajlata mérsékelten kontinentális, hideg, felhős, csapadékos, mérsékelten hideg telekkel és enyhe nyarakkal, amelyeket szintén sok csapadék jellemez. Északon Óceáni éghajlat jellemző.

Főbb városai

Lengyelország főbb városai a következők:

Wawka2.jpg Krakau05.jpg Wroclaw 1.jpg NeptunbrunnenDanzig.jpg Ratusz Poznań Woźna.jpg

	Város	Népesség (2004)	Vajdaság
1	Warszawa	1 692 000	Mazóviai (Mazowieckie)
2	Łódź	774 000	Łódźi (Łódzkie)
3	Kraków	758 000	Kis-Lengyelországi (Małopolskie)
4	Wrocław	634 000	Alsó-Sziléziai (Dolnośląskie)
5	Poznań	571 000	Nagy-Lengyelországi (Wielkopolskie)
6	Gdańsk	460 000	Pomerániai (Pomorskie)
7	Szczecin	420 000	Nyugat-Pomerániai (Zachodniopomorskie)
8	Bydgoszcz	369 000	Kujávia-Pomerániai (Kujawsko-Pomorskie)
9	Lublin	356 000	Lublini (Lubelskie)
10	Katowice	315 000	Sziléziai (Śląskie)
11	Białystok	295 000	Podlasiei (Podlaskie)
12	Gdynia	253 000	Pomerániai (Pomorskie)
13	Częstochowa	249 000	Sziléziai (Śląskie)
14	Sosnowiec	230 000	Sziléziai (Śląskie)
15	Radom	227 000	Mazóviai (Mazowieckie)
16	Toruń	208 000	Kujávia-Pomerániai (Kujawsko-Pomorskie)
17	Kielce	205 000	Świętokrzyski (Świętokrzyskie)
18	Gliwice	200 000	Sziléziai (Śląskie)
19	Zabrze	192 500	Sziléziai (Śląskie)
20	Bytom	189 500	Sziléziai (śląskie)
21	Bielsko-Biała	175 000	Sziléziai (Śląskie)
22	Olsztyn	173 000	Warmia-Mazúriai (Warmińsko-Mazurskie)
23	Rzeszów	159 000	Kárpátaljai (Podkarpackie)
24	Ruda Śląska	148 000	Sziléziai (Śląskie)
25	Rybnik	141 000	Sziléziai (Śląskie)
29	Tychy	131 000	Sziléziai (Śląskie)
27	Dąbrowa Górnicza	130 000	Sziléziai (Śląskie)
28	Opole	129 000	Opolei (Opolskie)
26	Elbląg	132 000	Warmia-Mazúriai (Warmińsko-Mazurskie)
30	Płock	128 000	Mazóviai (Mazowieckie)
31	Wałbrzych	128 000	Alsó-Sziléziai (Dolnośląskie)
32	Gorzów Wielkopolski	126 000	Lubuszi (Lubuskie)
33	Włocławek	120 000	Kujávia-Pomerániai (Kujawsko-Pomorskie)
34	Zielona Góra	118 000	Lubuszi (Lubuskie)
35	Tarnów	118 000	Kis-Lengyelországi (Małopolskie)
36	Chorzów	114 000	Sziléziai (Śląskie)
37	Kalisz	110 000	Nagy-Lengyelországi (Wielkopolskie)
38	Koszalin	106 000	Nyugat-Pomerániai (Zachodniopomorskie)
39	Legnica	105 000	Alsó-Sziléziai (Dolnośląskie)

Gazdaság

Külső hivatkozások

Kormányzati weboldalak

a lengyel kormány hivatalos honlapja
Tourist information portal
KPRM - a miniszterelnök hivatalos honlapja
Prezydent - a köztársasági elnök hivatalos weboldala
Sejm - a Szejm hivatalos weboldala
Senat - a Szenátus hivatalos weboldala
Sad Najwyzszy - a Legfelsőbb Bíróság hivatalos weboldala
Trybunal Konstytucyjny - az Alkotmánybíróság hivatalos weboldala

Lengyelországi turizmus

A legnépszerűbb lengyel web-portálok

Látnivalók