Gourt Home::Gourt :: Kirgizisztán
| Flag of Kyrgyzstan.svg | Kyrgyziarms.gif |
| (Kirgizisztán zászlaja) | (Kirgizisztán címere) |
()
Miniszterelnök
Felix Kulov
- elismerve
1991 Augusztus 31
1991 December
- teljes
- ebből víz
198.500 km²
3,6 %
- 2005. évi adat
- népsűrűség
5.146.281 fő
25 fő/km²
- teljes (2005)
- egy főre jutó
10,6 mrd USD
2.061 USD (144.)
KGS)
• (NYISZ)
KGST (UTC+6)
996
Földrajz
Kirgizisztán tengeri kijárattal nem rendelkező Közép-Ázsia-i ország. Kazahsztánnal, Kínával, Tádzsikisztánnal és Üzbegisztánnal határos. A Tien-San hegyvidékei foglalják el az ország legnagyobb részét, a többi részt völgyek és medencék alkotják. A Tien-San észak-nyugati részén elhelyezkedő Iszik-Köl a legnagyobb tó Kirgizisztánban, és a második legnagyobb hegyi tó a Földön, a Titicaca után. A legmagasabb hegycsúcs a kínai határvonalon lévő Pik Pobedy (Győzelem-csúcs) 7439 méterrel, amely a geológusok szerint a legészakibb 7000-es hegy. Az ország 75 %-át hó borítja és ez a tavaszi olvadáskor nagy áradásokat okoz. 1998-ban egy ilyen áradás 40 embert ölt meg.
Az éghajlat helyszínenként változik. A dél-nyugati Fergana-völgy szubtrópusi éghajlatú. A nyarak nagyon forróak, a hőmérséklet elérheti a 40°C-t. Északon mérsékelt éghajlat van, a Tien-San vidékén száraz kontinentális éghajlat és poláris éghajlat között változik. A leghidegebb területeken télen 40 napig is fagypont alatt van a hőmérséklet, néhány sivatagos területen állandó havazás van ebben a időszakban.
Kirgizisztánnak jelentős ritkafém (arany), szén, kőolaj és földgáz tartalékjai vannak. A földek kevesebb mint 8 %-a van megművelés alatt, főleg az északi alföldeken.
Biskek a főváros és a legnagyobb település, 900000 lakossal (2005). A második legnagyobb város a Fergana-völgyben elhelyezkedő Os, a tádzsikisztáni határhoz közel. Vannak még kisebb városok főleg északon és keleten. A fő folyó a Narin, amely a Fergana-völgyön keresztül halad nyugat felé, Üzbegisztánba. Itt találkozik Kirgizisztán másik nagy folyójával a Kara-darjával, kialakítva a Szir-darját, amely Kazahsztánban beömlik az Aral-tóba. A Csu folyó ugyancsak átfolyik Kirgizisztánon.
Külső hivatkozások
- Kirgizisztán.lap.hu (linkgyűjtemény)
Kyrgyzstan Kirgisistan Kirguisistán قرغيزستان Qırğızıstan Киргизстан Kirgizstan Kirgistan Kirguizistan Kyrgyzstán Киргизи Kyrgyzstan Kirgisistan Kirgisistan Κιργιζιστάν Kirgizio Kirguistán Kõrgõzstan Kirgizistan قرقیزستان Kirgisia Kirghizistan Kirgyzje Quirguicistán - Кыргыз Республикасы קירגיזסטן Kirgistan Kirgistan Ղրղզստան Kirgizia Kirgizistan Kirgistan Kirghizistan キルギスタン ყირგიზეთი Қырғызстан 키르기스스탄 Pow Kyrgys Кыргызстан Chirgisia Kirgizië Kirgizija Kirgizstāna Киргизија Кыргызстан Kyrgyzstan Kirgisien Kirgizië Kirgisistan Kirgisistan Kirguizistan Kirgistan Quirguistão Kârgâzstan Киргизия Kirgistan Kyrgyzstan Kirgizsko Kirgizistan Kirgitstani Киргизија Kirgizistan కిర్గిజ్స్తాన్ ประเทศคีร์กีซสถาน Kyrgyzstan Kırgızistan قىرغىزىستان Киргизстан کرغستان Qirg`iziston Kyrgyzstan 吉尔吉斯斯坦 Kyrgyzstan
"Kirgizisztán"
