Közösségről több értelemben beszélhetünk, így biológiai értelemben az élőlények közösségéről, társadalmi értelemben emberi közösségről, politikai értelemben pedig államközösségről.

Az emberi közösség az embereknek a családnál nagyobb, együtt élő vagy szoros baráti, társas kapcsolatokat fenntartó csoportja. A közösségre jellemző, hogy tagjai a magánéletüket önként megosztják egymással, segítik egymást, pénzüket és szabadidejüket a közösség javára fordítják. Általában nem nevezzük közösségnek az egyesületeket, társadalmi szervezeteket és politikai vagy társadalmi mozgalmakat, amelyek ugyan szintén sok önkéntes munkát igényelnek, de tagjaik elsősorban csak egy-egy konkrét tevékenységre, feladatra szövetkeznek. Ugyancsak nem hívjuk közösségnek azokat az egyházakat és politikai pártokat sem, amelyek a hivatásszerű, fizetett munkára épülnek.

A közösség kifejezést sokszor egyszerűen a szoros egység értelmében használjuk, pl. vagyonközösség, életközösség, nemzeti közösség.

Emberi közösségek

---

Lakóhelyi közösség

Elsősorban a kisebb településekre jellemző, hogy lakóik szoros közösséget alkotva élik az életüket, de a nagyobb településeken, sőt elméletileg a városokban is kialakulhat igazi közösségi élet egy-egy szűkebb lakóterület vagy egy nagy ház lakói között, ha az ott lakók ezt igénylik, illetve ha szeretik és jól megértik egymást. Előfordulhat, hogy egy nagyobb embercsoport eleve azzal a szándékkal települ le egy adott helyen, hogy szoros közösségben éljen. Ha ezt az anyagi javaik teljes megosztásával teszik, akkor kommúnáról vagy kommunisztikus közösségről beszélünk (hippiközösségek, kibucok, stb.)

Etnikai közösség

Az etnikai közösség egy etnikumhoz vagy nemzetiséghez való tartozás alapján szerveződik. Jellemző például akkor, amikor egy népcsoport tagjai idegen, esetleg ellenséges többségi nép között élnek. Ilyenkor a közösségi élet és összefogás a nemzeti identitás megőrzésének is alapvető feltétele lehet (pl. emigráns közösségek). Az etnikai közösség gyakran a rokoni, nagycsaládi kapcsolatokra épül. Ilyenek pl. a természeti népek vagy a nomád népek törzsi közösségei vagy a hagyományos roma közösségek.

Vallási közösség

A vallási közösségeken belül megkülönböztetünk szerzetesközösségeket és világi vagy laikus közösségeket. Az előbbiek tagjai a közösség keretében élik mindennapi életüket, míg az utóbbiak tagjai elsősorban a szabadidejüket töltik egymással. A következőkben a világi jellegű közösségekről lesz szó. A szerzetesek közösségeiről bővebben lásd a Szerzetesrend szócikket!

Keresztény közösségek

Jézus szavai meghívás és egyben alapszabály is az élő közösségeknek:

„Legyenek egy, amint te Atyám bennem vagy és én tebenned, úgy legyenek ők is egyek mibennünk, s így elhiggye a világ, hogy te küldtél engem” (János 17, 21)

Magyarországon működő keresztény közösségek:

• Katolikus közösségek
  • Antióchia
  • Bokor Bázisközösség
  • Cursillo
  • Cserkészet
  • Fokolár
  • Házas Hétvége
  • Hit és Fény
  • Karizmatikus Megújulás
  • Kolping Család
  • Schönstatt Családmozgalom
  • Nyolc Boldogság Katolikus Közösség
  • Regnum Marianum
  • Szentjánosbogár
  • Taizé
    A kárpát-medencei katolikus közösségeket összekapcsoló ernyőszervezet a HÁLÓ Egyesület. A HÁLÓ segíteni szeretne mindenkit abban, hogy otthonra, közösségre találjon, hogy a közösségek ne legyenek magányosak. Kijelölt célja, hogy segítse a püspököket a felnőtt, közösségi egyház építésében. A szervezet alapítása, 1988 óta nyolc magyarlakta országban mintegy 1000 közösséggel tartja a kapcsolatot.
    Bővebben lásd: A HÁLÓ - Katolikus Közösségek Hálózata

  Egyéb közösségek

  Szociológia | Kultúra | Vallás

  Community جماعة مشتركة Komunita Gemeinschaft Κοινότητα Comunidad Eliöyhteisö Comunità 共同体 Samenleving Gemeinschaft Gemeinschaft Zrzeszenie Community குமுகம்